BUX 129728.50 -0,69 %
OTP 39800 -0,25 %
header

Kolozsi Pál

05.
20.
23:59

Solbes javaslata miatt késhet az euró

Könnyen az euró bevezetésének kitolódásával járhat Magyarországon és a többi csatlakozni kívánó országban, ha Pedro Solbes pénzügyi biztos javaslatának megfelelően a gyakorlatban a jelenlegi +/- 15 százalékról +/- 2,25 százalékra csökken az ERM-II. intervenciós sávja - vélik a lapunk által megkérdezett elemzők. A szakértők szerint amennyiben a javaslat valósággá válik, könnyen megeshet, hogy csak az évtized végén válthatja fel a forintot a közös európai pénz. Solbes bejelentésének nemigen volt piaci hatása, ami elsősorban a javaslattal kapcsolatos bizonytalansággal magyarázható. Eltérnek azonban a vélemények Solbes felvetésének szakmai helyességéről és az eurócsatlakozás kitolódásának okáról. Barcza György, az ING Bank közgazdásza szerint a többi maastrichti kritériummal ellentétben az árfolyam-stabilitásra mindeddig nem volt egyértelmű definíció, a pénzügyi biztos javaslata pedig tiszta vizet önthet a pohárba. A szűk sávban eltöltött két év alatt kiderülhetne, hogy milyenek az euró bevezetésének valódi hatásai, és hogy mely országok tekinthetők valóban felkészültnek - véli Barcza. Nyeste Orsolya, a Postabank szakértője ezzel szemben szakmailag kifogásolhatónak tartja a javaslatot, a kelet-közép-európai régió valutái ugyanis felértékelődés előtt állnak. Barcza szerint az euró bevezetésének kitolódását elsősorban a költségvetési hiány leszorításának nehézségei okozhatják. A kormány addig nem lép be az ERM-II.-be, amíg a többi kritérium teljesítését nem látja biztosítottnak. Belső makrogazdasági egyensúlytalanság esetén ugyanis a piac spekulatív támadást intézhet a forint ellen - véli az elemző, aki szerint a szűk sáv nagyobb fiskális szigort igényelne. Ezzel szemben Nyeste elsősorban az inflációs kritérium teljesülését félti a sáv leszűkítésétől, szerinte ugyanis a fogyasztói árindex leszorításához a magyar gazdaságnak szüksége van a felértékelődésre. Korábban több nemzetközi kutatóintézet is a szűk sáv spekulációs veszélyeire és a maastrichti kritériumrendszer belső ellentmondásaira hívta fel a figyelmet, sőt akadt olyan elemzés is, amely ezért az euró egyoldali bevezetését javasolta a kandidáló országoknak (NAPI Gazdaság, 2003. március 6., 3. oldal). A szakértők úgy látják, hogy az eurózónába igyekvő kelet-közép-európai országok közül nem Magyarországot, hanem Lengyelországot érintheti igazán kellemetlenül a sáv szűkítése. A zloty árfolyama felerészben az euróval, felerészben pedig a dollárral mozog együtt.

Szerző(k):
Domokos László
Kolozsi Pál ,
05.
19.
23:59

Zsugorodik az építőipar

Az építőipari termelés volumene márciusban munkanaptényezővel kiigazítva 18,5, kiigazítatlan adatok szerint pedig 17,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az év első három hónapjában a termelés 13,5 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Szezonálisan és munkanapokkal kiigazítva a termelés márciusban az előző havit 2,2 százalékkal haladta meg - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A tavaly jellemzően 10-30 százalékos éves dinamikát mutató építőipar az idei évben hónapról hónapra zsugorodásról ad számot. A csökkenést nagy részben a magas tavalyi bázis magyarázza, de márciusban a kedvezőtlen időjárás is ebbe az irányba hatott. Az első tavaszi hónapban mind az épületek, mind az autópálya-építéseket is tartalmazó egyéb építmények kivitelezése jelentősen - 10,5, illetve 28,4 százalékkal - csökkent. Nem sok jóval kecsegtet az sem, hogy az építőipari vállalkozások márciusban az egy évvel korábbinál 62,9 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy a visszaesést jelentős részben az autópályák építésére tavaly márciusban kötött nagy értékű szerződések miatti magas bázis okozta.

Szerző(k):
Kolozsi Pál
05.
18.
23:59

Felpörgött az ipar

Az ipari termelés márciusban az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,3 százalékkal, az év első három hónapjában pedig 4,4 százalékkal emelkedett. A szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított index szerint márciusban havi szinten 2,6 százalékos, éves összehasonlításban pedig 4,2 százalékos volt a bővülés - közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Egy hónappal korábban még jóval visszafogottabb dinamikát mutatott a szektor, a statisztika ekkor csak 1,5 százalékos éves és 0,2 százalékos havi bővülésről számolt be. Havi adatokból nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni, amit az is mutat, hogy januárban 4,7 százalékos, tavaly decemberben pedig csaknem 10 százalékos ipari dinamikát jegyeztek fel - mutattak rá a szakértők. Az első negyedév alatt az export 6,9 százalékkal nőtt, a termelés több mint felét jegyző ipari vámszabad területeken működő szervezeteknél pedig 20,5 százalékos emelkedést jegyeztek fel. A belföldi értékesítés gyakorlatilag stagnált. Az alágazatok közül a bőripar és a textilipar mutatta a legnagyobb zsugorodást, leginkább - csaknem 30 százalékkal - pedig a járműgyártás növelte a termelést. Optimizmusra adhat okot, hogy márciusban a feldolgozóipar új megrendelései csaknem húsz százalékkal nőttek, mégpedig elsősorban a külkereskedelmi kereslet felfutásának köszönhetően. Az összes rendelésállomány mindemellett csupán 0,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában feljegyzettet. Az elemzők szerint a magyar ipar teljesítménye alapvetően Nyugat-Európában dől el, a prognózisok ennek megfelelően jelentősebb gyorsulást csak a második félévre várnak. Az év egésze 4-4,5 százalékos bővülést hozhat, szemben a tavaly feljegyzett 2,6 százalékkal.

Szerző(k):
Kolozsi Pál
05.
15.
23:59

Félmilliárd eurót vesz fel az ÁKK

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Rt. mandátumot adott a BNP Paribas, a KBC NV, a Sumitomo Mitsui Banking Corporation és a WestLB AG pénzintézeteknek egy ötéves futamidejű, 500 millió euró összegű, változó kamatozású szindikált hitel megszervezésére - derül ki az ÁKK közleményéből. A hitel kamata 17,5 bázisponttal haladja meg az Euribort, a befolyó összeget a deviza-adósságállomány refinanszírozására használják fel. Ez az ügylet független a januárban újrakezdett eurókötvény-kibocsátásoktól - mondta Barcza György, az ING Bank makroelemzője, aki szerint a kamatfelár megfelel a magyar állam kockázati besorolásának. A szakértő úgy véli, hogy az ügylet az állami autópálya-kezelő társaság tavalyi szindikált hitelfelvételének megújítását szolgálja.

Szerző(k):
Kolozsi Pál