Könnyen az euró bevezetésének kitolódásával járhat Magyarországon és a többi csatlakozni kívánó országban, ha Pedro Solbes pénzügyi biztos javaslatának megfelelően a gyakorlatban a jelenlegi +/- 15 százalékról +/- 2,25 százalékra csökken az ERM-II. intervenciós sávja - vélik a lapunk által megkérdezett elemzők. A szakértők szerint amennyiben a javaslat valósággá válik, könnyen megeshet, hogy csak az évtized végén válthatja fel a forintot a közös európai pénz. Solbes bejelentésének nemigen volt piaci hatása, ami elsősorban a javaslattal kapcsolatos bizonytalansággal magyarázható.
Eltérnek azonban a vélemények Solbes felvetésének szakmai helyességéről és az eurócsatlakozás kitolódásának okáról. Barcza György, az ING Bank közgazdásza szerint a többi maastrichti kritériummal ellentétben az árfolyam-stabilitásra mindeddig nem volt egyértelmű definíció, a pénzügyi biztos javaslata pedig tiszta vizet önthet a pohárba. A szűk sávban eltöltött két év alatt kiderülhetne, hogy milyenek az euró bevezetésének valódi hatásai, és hogy mely országok tekinthetők valóban felkészültnek - véli Barcza. Nyeste Orsolya, a Postabank szakértője ezzel szemben szakmailag kifogásolhatónak tartja a javaslatot, a kelet-közép-európai régió valutái ugyanis felértékelődés előtt állnak.
Barcza szerint az euró bevezetésének kitolódását elsősorban a költségvetési hiány leszorításának nehézségei okozhatják. A kormány addig nem lép be az ERM-II.-be, amíg a többi kritérium teljesítését nem látja biztosítottnak. Belső makrogazdasági egyensúlytalanság esetén ugyanis a piac spekulatív támadást intézhet a forint ellen - véli az elemző, aki szerint a szűk sáv nagyobb fiskális szigort igényelne. Ezzel szemben Nyeste elsősorban az inflációs kritérium teljesülését félti a sáv leszűkítésétől, szerinte ugyanis a fogyasztói árindex leszorításához a magyar gazdaságnak szüksége van a felértékelődésre.
Korábban több nemzetközi kutatóintézet is a szűk sáv spekulációs veszélyeire és a maastrichti kritériumrendszer belső ellentmondásaira hívta fel a figyelmet, sőt akadt olyan elemzés is, amely ezért az euró egyoldali bevezetését javasolta a kandidáló országoknak (NAPI Gazdaság, 2003. március 6., 3. oldal).
A szakértők úgy látják, hogy az eurózónába igyekvő kelet-közép-európai országok közül nem Magyarországot, hanem Lengyelországot érintheti igazán kellemetlenül a sáv szűkítése. A zloty árfolyama felerészben az euróval, felerészben pedig a dollárral mozog együtt.
Domokos László
Kolozsi Pál