Kolozsi Pál

Refinanszírozza hitelét a Magyar Telekom

A Magyar Telekom két, összesen 40 milliárd forint összegű hitelt vett fel a Deutsche Telekomtól (DT) május 20-án, amit a vállalat a DT-től korábban felvett, ekkor lejáró 40 milliárd forintos hitelének refinanszírozására használ fel - közölte a társaság a BÉT honlapján.

Pluszban zárt a Nikkei

A tokiói értéktőzsde hivatalos mutatója több mint 1 százalékos pluszban hagyta el a parkettet, ami elsősorban a gyenge jen miatt jó napot záró exportpapíroknak volt köszönhető.

Kiszáll az EBRD?

Az Egyesült Államok szerint az Európai Újjáépítési és Beruházási Banknak (EBRD) a jövőben nem az Európai Unióhoz már csatlakozott közép-kelet európai államokra kellene koncentrálnia, hanem a régió szegényebb államait kellene működésének középpontjába állítania.

Felminősítésekre számít idén az S&P

A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő szerint a szuverén adósságok tekintetében az idén több felminősítés várható Európában, mint leminősítés.

Két év múlva bővülhet az eurózóna

Nem látja akadályát az euró 2007–2008-ban történő bevezetésének a balti államokban, illetve Szlovéniában az Európai Újjáépítési és Beruházási Bank (EBRD), a nagyobb új tagországok, azaz Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország esetében azonban csak 2010 körül válthatja fel a nemzeti fizetőeszközöket a közös európai pénz. Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovénia már tagja is az európai árfolyam-mechanizmusnak (ERM II), amelyben a maastrichti szerződés szerint két évet el kell eltöltenie az euró bevezetését tervező tagállamoknak. Az euró bevezetésével egyelőre kiváró országok költségvetési konszolidációjával kapcsolatban Steven Fries, az EBRD vezető közgazdásza elmondta, hogy az elsősorban a vártnál dinamikusabb gazdasági növekedésnek köszönhető, nem a kiadási struktúra átalakításának folyománya, márpedig ez utóbbi nélkül nem képzelhető el hosszú távú fiskális kiigazítás. A bank nem számít arra, hogy az európai alkotmány esetleges franciaországi, illetve hollandiai elutasításának jelentős hatása lenne a közös pénz bevezetésére készülő országok nemzeti valutájára, de Fries szerint a török líra megérezheti, ha a nemek kerekednek felül a referendumot tartó két tagországban. Az EBRD becslése szerint a kelet-európai térség egészének gazdasága 5,2 százalékkal bővülhet az idén, szemben a 2004-es 6,5 százalékos növekedéssel és a tavaly novemberben előre jelzett 5,5 százalékkal. A korábbinál pesszimistább prognózist a romló világgazdasági kilátásokkal magyarázza a bank.

Egyre inkább lemarad a régi Európa

A 2004-es bővítés előtti tizenöt európai uniós tagország egy főre eső bruttó hazai terméke (GDP) csaknem 30 százalékkal kisebb az Egyesült Államok hasonló mutatójánál, és az amerikainál gyengébb növekedési dinamika miatt a lemaradás egyre nő. A négy újonnan csatlakozott kelet-közép-európai ország reálkonvergencia-mutatói 60-70 százalékos lemaradást mutatnak, de a viszonylag gyors GDP-bővülés miatt ezek az országok folyamatosan faragnak le a hátrányukból – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanulmányából. A legrosszabb helyzetben Németország van, de nem kedvezőek Franciaország és Olaszország felzárkózási perspektívái sem. Az EU legdinamikusabb gazdaságával Írország rendelkezik, és a brüsszeli forrásokat legendásan jól felhasználó szigetország az egy főre eső gazdasági teljesítmény alapján is listavezető Európában. A 2004 májusában csatlakozott országok közül a kelet-közép-európai térség négy állama – Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Csehország – egyértelműen lehúzza az EU egy főre eső átlagos GDP-mutatóját, de a dinamika szempontjából javítják az európai statisztikát. A római szerződést aláíró hat ország közül Luxemburg nem szerepel a felmérésben, a fennmaradó öt államban azonban alacsonyabb volt 1990 és 2003 között az átlagos növekedési ráta, mint az Egyesült Államokban – derül ki a jelentésből. A tanulmány szerint a 15 régi tagország lemaradása nagy részben a rendelkezésre álló munkaerő nem elégséges kihasználásának a következménye, de hozzájárul az amerikainál alacsonyabb termelékenység is. Az előbbi szempontjából a leginkább Franciaország szégyenkezhet, míg az utóbbi esetében Lengyelország és Szlovákia az európai sereghajtók, de Magyarország sem javítja az európai pozíciót. A közgazdasági elmélet és gyakorlat szerint is a nem piacbarát szabályozási környezet az alacsony munkatermelékenység, és így áttételesen a reálgazdasági lemaradás egyik legfontosabb oka. Az OECD felmérése nagy vonalakban alátámasztja ezt a megállapítást, ugyanis az állami szerepvállalás nagyságát, a vállalkozásokat érintő versenykorlátozásokat, illetve a kereskedelmet és a beruházásokat korlátozó szabályokat figyelembe vevő elemzés szerint az Egyesült Államok szabályozási környezete piacbarátnak nevezhető, míg az EU-tagállamok nagy többsége csupán közepesen piacbarát, illetve viszonylag restriktív minősítést kapott. A legkevésbé Lengyelország szabályozása felel meg a liberális gazdaságpolitikai elveknek, a leginkább pedig Dánia, Szlovákia és Írország vette át az angolszász országok többségére jellemző modellt. A nagyok közül Franciaországot és Olaszországot is a viszonylag piacellenes országok közé sorolták a szakemberek.

A leépítésekből profitált a HP

A február és április közötti, második üzleti negyedévben 966 millió dollárt tett ki a Hewlett-Packard Co. (HP) nettó nyeresége, ami 9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi profitnál, és részvényenként 33 centnek felel meg. A világ második legnagyobb számítógépgyártójának árbevétele 7,2 százalékkal, 21,57 milliárd dollárra nőtt. Szakértők szerint a forgalombővülésnél dinamikusabban javuló eredmény mindenekelőtt a vállalat létszámcsökkentési programjának köszönhető. A munkavállalók továbbra sem érezhetik magukat biztonságban, Mark Hurd, a társaság vezérigazgatója ugyanis további elbocsátásokat helyezett kilátásba. A vállalat eladásai 10 százalékkal, 9,1 milliárd dollárra bővültek Európában, a Közel-Keleten és Afrikában. Az ázsiai térségben 9, míg az amerikai kontinensen mindössze 4 százalékos volt a növekedés. Az európai forgalom bővülése különösen annak tükrében kedvező, hogy a nagy rivális IBM gyenge eredményekről számolt be ebben a régióban. A jelenlegi negyedévre 20,3–20,7 milliárd dolláros árbevétellel és 29–31 centes részvényenkénti nyereséggel számol a HP vezetése, ami nagyjából megegyezik a piac előzetes várakozásaival. Az elemzők kitüntetett figyelemmel kísérik ezt a három hónapot, a tavalyi harmadik negyedév szerény eredményei ugyanis sokak szerint hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalat idén tavasszal megvált Carly Fiorina vezérigazgatótól.

Visszakapunk a tavalyi uniós befizetésből

Tavaly a vártnál magasabb bevételek és a fel nem használt források összesen 2,737 milliárd eurót tettek ki az Európai Unió (EU) közös költségvetésében, így ezt az összeget levonják a tagországok idei hozzájárulásából – közölte az Európai Bizottság. Ez az összeg a legkisebb 1997 óta, ami az illetékesek szerint a javuló szabályozásnak és pénzfelhasználásnak köszönhető. A 2003-as költségvetésben még 12,8 milliárd euró ragadt benn, egy évvel korábban pedig 13,4 milliárd eurót nem költöttek el. A tagországok közül a legtöbbel a legnagyobb befizető Németország részesedik a büdzsében ragadt összegből, de az Egyesült Királyság és Franciaország is több mint 400 millió eurót írhat le idei hozzájárulásából. Az európai közös költségvetést valamivel több mint egymilliárd euróval támogató Magyarország 22 millió eurót kap vissza, a legkevésbé pedig a mindössze 57 millió eurós befizetési kötelezettséggel rendelkező Málta örülhetett. A 2,737 milliárd eurós összegből 1,19 milliárd a megszavazott, de fel nem használt forrás, ami a kiadási főösszeg 1 százalékának felel meg. Az agrárfejezetből 331 millió eurót nem költöttek el, a strukturális alapokból pedig 231 millió eurót. A nem tervezett pluszbevételek nagy része az EU-programokban részt nem vevő országok hozzájárulásaiból adódott. Az idei költségvetés bevételi főösszege 105,216 milliárd euró, azaz a tavaly fennmaradt összeg a teljes hozzájárulást több mint 2,5 százalékkal csökkenti.

Hewlett-Packard-adatok

(millió dollár) 2004. II–IV. 2005. II–IV. Árbevétel 20 113 21 570 Nettó eredmény 884 966 EPS (dollár) 0,29 0,33