Kolozsi Pál

Hatezer pont felett a DAX és a Footsie

A vezető nyugat-európai tőzsdeindexek közül pluszban kezdte a hetet a londoni, a párizsi és a frankfurti mutató is.

Az OTP megvette a Zepter banka többségi részesedését

A Zepter banka a.d. Beograd (Zepter banka) 75,1 százalékos részvénycsomagjának megvásárlására vonatkozó adásvételi szerződést 2006. március 31-én írta alá az eladó Philip Zepter és a vevő OTP Bank képviseletében Wolf László vezérigazgató-helyettes és dr. Németh Miklós akvizíciós és projektfinanszírozási igazgató - közölte a bank.

Permanens sztrájk Franciaországban?

Jacques Chirac francia köztársasági elnök az első munkavállalásról szóló törvény (CPE) átdolgozására szólította fel a kormányerőket, de a diákszerevezetek nincsenek ezzel megelégedve, és holnapra újabb általános sztrájkot hírdetnének - írja a Le Monde.

Célegyenesben az Alcatel-Lucent egyesülés

Megegyezett egymással az egyesülésről a francia Alcatel SA és az egyesült államokbeli Lucent Technologies Inc., az ügylet révén egy évi 21 milliárd eurós forgalmú vállalat jön létre. A tranzakció részvénycserével történik meg.

Sokéves csúcson a tokiói indexek

A Nikkei több mint ötéves, a Topix pedig 14 éves csúcson fejezte be a mai kereskedési napot Tokióban, miután a Bank of Japan tankan-felmérése arra utalt, hogy folytatódhat a japán gazdaság felívelése.

Továbbra is egekben az európai bérek adóterhe

Tavaly a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül Belgiumban, Németországban és Magyarországon vonták el a legtöbb jövedelmet az egyedülálló, átlagjövedelmet kereső munkavállalóktól, illetve az őket alkalmazó munkaadóktól – derül ki a nemzetközi szervezet tegnap megjelent jelentéséből. A legkisebb elvonást Dél-Koreában, Mexikóban és Új-Zélandon jegyezték fel. Éves összevetésben 17 ország esetében az adóteher emelkedéséről, 12-ben csökkenésről, egy esetben pedig stagnálásról számolt be a statisztika. Az európai uniós tagállamok továbbra is jellemzően a lista elején találhatóak, azaz nemzetközi összehasonlításban magas az uniós bérek adóterhelése. Magyarországon a munkaerő-alkalmazás összköltségének 50,5 százalékát vonja el az állam, aminél csak Belgium 55,4 százalékos, illetve Németország 51,8 százalékos aránya nagyobb. Az OECD átlaga 37,3 százalék, az uniós OECD-tagok esetében pedig 42,5 százalék ez az érték. Az alkalmazás összköltsége és a nettó bér közötti rés – azaz a bruttó bérből és a munkáltató által fizetett tb-járulékból álló összköltség, illetve az szja és a munkavállalói tb-járulék átutalása után megmaradó jövedelem közötti különbség – több mint 0,6 százalékponttal csökkent az utóbbi öt évben átlagosan a fejlett országokban, az uniós tagállamokban pedig ennek duplája volt a mérséklődés. A 2004-es értékhez képest a legnagyobb csökkenést Szlovákiában jegyezték fel. Az OECD szakértői nagy jelentőséget tulajdonítanak a bérek adóterhelésének, a foglalkoztatás növekedését várják ugyanis a munkaerőköltség és a nettó bér közötti különbség mérséklésétől. A munkanélküliség által leginkább érintett alacsony keresetűek esetében 0,7 százalékkal csökkent 2000 és 2005 között az adóterhelés, Magyarország több mint 5 százalékos mérséklődése az egyik legjelentősebb a megfigyelt országok között.

Erőre kaptak a Fed héjái

A Fed kamatdöntése nyomán a piac egyre biztosabb abban, hogy folytatódik a szigorítási ciklus, akár az eurózónában is.

Egyre erősebb a BAA spanyol kérője

Az ausztrál Macquarie Bank Ltd. csatlakozott a főként az építőiparban tevékenykedő spanyol Grupo Ferrovial által vezetett konzorciumhoz, amely a Budapest Airport tulajdonosa, a brit BAA Plc. felvásárlására alakult. A repülőtér-üzemeltetésben is érdekelt Macquarie nem befektetőként, hanem a Citigroup mellett második pénzügyi tanácsadóként lesz tagja a konzorciumnak, amelyben még a szingapúri kormány és egy kanadai alapkezelő cég vesz részt. A BAA a hónap közepén már visszautasította a Ferrovial 8,8 milliárd font (12,7 milliárd euró) összegű ajánlatát (NAPI Gazdaság, 2006. március 20., 6. oldal), de szakértők szerint miután az ausztrál bank önálló kérőként már nem jelentkezhet, nőttek a spanyol ajánlat esélyei. A korábbi ajánlat részvényenként 810 penny volt, de a BAA részvényeinek árfolyama tegnap 827 pennyre emelkedett, ami arra utal, hogy a piac a felajánlott összeg emelkedésére számít. A tegnapi megegyezés értelmében ha a Ferrovial 90 napon belül megszerzi a BAA-t, akkor a Macquarie befektetési alapja, a Macquarie Airports Group lehetőséget kap a sydneyi repülőtér 20,9 százalékos pakettjének, illetve a bristoli légikikötő 50 százalékának megvásárlására, összesen csaknem 900 millió dollár értékben. Amennyiben a Macquarie nem élne vásárlási jogával, a Ferrovial 7,5 százalékkal alacsonyabb áron lehívhatja a szerződésben szintén szereplő eladási opcióját, amit az ausztrál vállalat köteles lenne elfogadni. Az ausztrál bank részesedése az említett repterekben az ügyletek révén 75 százalék fölé emelkedne, ugyanis már most rendelkezik az üzemeltető vállalatok részvényeinek 55,8, illetve 32,1 százalékával.

Tovább terjeszkedik a H&M és a Zara

Erőteljes profitnövekedésről és további expanziós tervekről számolt be az európai ruházati láncok közül tegnap a spanyol Zara és a svéd Hennes & Mauritz (H&M) AB is. A Zara-lánc tulajdonosa, az Inditex SA tavaly 803 millió euró nettó nyereséget ért el, 26 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A társaság tegnap első negyedéves számait ismertette, a 193 millió eurós adózott profit 21 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi szintnél. A piac azonban a kedvező nyereségadatok ellenére sem fogadta kitörő lelkesedéssel a H&M jelentését, ami a vártnál alacsonyabb forgalombővüléssel magyarázható. A H&M november és január között 1,6 milliárd euró értékben értékesített ruházati termékeket, ami éves szinten 20 százalékos bővülést jelent ugyan, de a negyedév utolsó hónapjának 11 százalékos növekedése elmarad a várt 15 százalékos ütemtől. Az Inditex forgalma 21 százalékkal, 6,7 milliárd euróra emelkedett, de az expanziós hatások kiszűrése után csupán 5 százalékos növekedés adódik, szemben az egy évvel korábbi 9 százalékos ütemmel. A tegnapi bejelentések alapján a Zara letaszította trónjáról az eddig Európa legnagyobb ruházati láncának számító H&M-et, miután tavalyi forgalma 1,6 százalékkal meghaladta svéd riválisának 2005-ös árbevételét. Már eddig is dinamikus terjeszkedési politika jellemezte a két vállalatot, és a tervek szerint ez idén sem lesz másképp. A Zara hálózata tavaly 448 üzlettel bővült, az idén pedig további 410–490 új bolt nyitásával számolnak. A H&M szintén jelentős bővítésre készül, a második negyedévben 54 új üzletet nyit a vállalat, elsősorban az Egyesült Államokban, Németországban, Spanyolországban, Hollandiában és Lengyelországban. Mind a két társaság jelen van Magyarországon is, a Zara 2004-ben nyitotta első boltját, a H&M pedig tavaly ősszel.