Kolozsi Pál

Árvíz: a gátak egyelőre jól bírják

Tegnap kevéssel éjfél után tetőzött a Duna Budapestnél 861 centiméteres vízállással, csütörtök reggelig mintegy tíz centiméteres apadás várható - derül ki az MTI tudósításából.

Párizs kitart a strasbourgi parlament mellett

Egyes európai parlamenti képviselők annak érdekében lobbiznak, hogy az Európai Parlament (EP) strasbourgi épülete adjon helyet az Európai Technológiai Intézetnek, és ezzel a francia város legyen az Európai Unió (EU) tudományos központja. A felvetés fő támogatója Jorgo Chatzimarkakis német EP-képviselő, aki szerint ha a terv valósággá válna, jelentősen átalakítaná Strasbourg városát, amely ezáltal a francia–német kiegyezés és megbékélés szimbólumából a tudományra, kutatásra és innovációra épülő új Európa megtestesítőjévé válna. Francia oldalon azonban heves ellenállást vált ki, hogy a tudományos centrummá váló városból ezzel párhuzamosan kiköltözne az EP, amit politikai szempontból sokan jelentős presztízsveszteségként értékelnek Párizsban. Chatzimarkakis szerint a kérdés elsősorban Nicolas Sarkozy francia belügyminiszteren, a francia kormánypárt elnökén múlik, aki a 2007-es elnökválasztások egyik legnagyobb esélyese is. A választásokig ebből adódóan feltehetően nem születik meg a válasz a javaslatra a francia fővárosban, és bár a német képviselő szerint Sarkozy a terv mellett van, de az EUobserver értesülései szerint az EP elköltöztetését nem támogatja a vétójoggal rendelkező Franciaország. Az EP jelenleg Brüsszelben és Strasbourgban párhuzamosan működik, ami azt jelenti, hogy a képviselőknek időről időre egész apparátusukkal együtt át kell költözniük a belga fővárosból a francia városba. Az EP strasbourgi épületét az 1990-es években építették, és azóta évente 12 alkalommal használják. A terv valóra válását az is valószínűtlenné teszi, hogy Jan Figel oktatásért felelős brüsszeli biztos is kifejtette, hogy a technológiai központ kérdését nem lehet összekötni az EP kétlakiságának problémájával. A becslések szerint a strasbourgi ülések összesen 200 millió eurójukba kerülnek az európai adófizetőknek.

Messze az EU-átlagtól a két tagjelölt

Románia hosszú lejáratú államadósságának Ba1-es besorolása viszonylag alacsony ahhoz képest, hogy egy európai uniós tagjelölt országról van szó, de összhangban van a délkelet-európai állam inkonzisztens gazdaságpolitikai lépéseivel, közelmúltbeli adócsökkentéseivel, illetve egyéb gazdasági egyensúlytalansági problémáival – áll a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő jelentésében. A besorolást mindemellett stabil kilátásokkal tartja nyilván a Moody’s, ami az utóbbi évek fejlődésével és a közeledő uniós integrációval van összefüggésben. A szakértők leginkább amiatt aggódnak, hogy Románia nem lenne képes adósságszolgálati nehézségek nélkül kezelni esetleges gazdasági sokkokat, illetve ciklikus kilengéseket. A román illetékesek természetesen inkább a gazdasági fejlődés eredményeit hangsúlyozzák, kitérve arra, hogy Románia az idén 7-8 milliárd euró külföldi működőtőkét vonzhat. A román gazdaság 2006-ban 5,5 százalékkal nőhet, ami európai összevetésben ugyan magas, de elmarad attól a 7 százalékos szinttől, amit Bukarestben szükségesnek tartanak ahhoz, hogy az ország fejlettségi szintje 25-30 év múlva elérje az ibériai államokét. Az egy főre eső GDP tekintetében nagyjából Romániával egy szinten – azaz az EU-átlag mintegy 30 százalékán – áll a másik kandidáló ország, Bulgária is. A bolgár gazdaság tavaly 5,5 százalékkal bővült, amit elsősorban az ipar 7,3 százalékos, illetve a szolgáltatási szektor 6,6 százalékos dinamikája magyaráz. A mezőgazdaság a valaha erős agrárhagyományokkal rendelkező balkáni országban is zsugorodik, tavaly az ágazat kibocsátása 8,6 százalékkal esett. A szakértők szerint az 5,6 százalékos növekedést hozó 2004-es évhez képest a bolgár gazdasági teljesítményt leginkább a hitelkínálat szűkítése fogta vissza, de az olaj drágulása és a nemzetközi kamatlábak emelése is hozzájárult. A lassúbb növekedésben elemzők szerint szerepet játszhat a valutatanácsi rendszer, amely az erős euróhoz köti a leva árfolyamát, s ezzel rontja a bolgár áruk versenyképességét.

Egyesül az Alcatel és a Lucent

Egyesül a távközlési berendezéseket és információtechnológiai eszközöket gyártó francia Alcatel SA és egyesült államokbeli riválisa, a Lucent Technologies Inc. A 13,4 milliárd dollár értékű, részvénycserével megvalósuló ügylet révén egy évi 21 milliárd eurós forgalmú vállalat jön létre, amelynek piaci értéke közel 33 milliárd dollárt tesz majd ki, azaz nagyobb lesz az amerikai Cisco Systems Inc.-nél. Az Alcatel és a Lucent már öt évvel ezelőtt is megpróbált egyesülni, a tegnap sikerrel végződött tárgyalásokról pedig először a múlt héten számolt be a média (NAPI Gazdaság, 2006. március 27., 5. oldal). Az új társaság 60 százalékát az Alcatel részvényesei ellenőrzik majd, a fennmaradó 40 százalék pedig a Lucent egykori tulajdonosaié lesz. Az egyesülés után a társaság első embere a Lucent korábbi vezetője, Patricia Russo lesz, aki az amerikai cég állományát 30 ezer fővel csökkentette, és most az Alcatel esetében is csaknem kilencezer álláshely megszüntetésére készül. A munkaerő leépítésével 1,7 milliárd eurót spórolna Russo, aki nem is kíván késlekedni a költségcsökkentő lépések meghozatalával. Az Alcatel Franciaország vezető telekommunikációs berendezéseket gyártó cégeinek egyike, 130 országban van jelen és 58 ezer főt foglalkoztat, tavalyi árbevétele 13,1 milliárd euró volt. A Lucent 30 ezer embernek ad munkát és 2005-ben 9,4 milliárd dollár volt a forgalma. Az utolsó fúziós kísérlet óta az Alcatel technológiai előnyre tett szert, a Lucent pedig pénzügyi nehézségekkel küszködött. Szakértők szerint az ügylet újabb konszolidációs hullámot indíthat meg az információstechnológiai és a távközlési ágazatban. A két társaság egyesülésére 6–12 hónapon belül kerülhet sor, és szinte bizonyos, hogy a párizsi és a washingtoni kormány tüzetesen átvizsgálja majd a tranzakciót, miután mindkét vállalat komoly hadiipari megrendelésekkel rendelkezik.

Újra 67 dollár fölött az olajár

Tegnap újra emelkedett a kőolaj ára a nemzetközi tőzsdei központokban, az amerikai könnyűolaj hordója 44 centtel, 67,05 dollárra drágult, az európai Brent hordója pedig 67,11 dolláron forgott, ami 1,20 dolláros áremelkedést jelent. A drágulást a nigériai kínálat jelentős visszaesése és az Egyesült Államok finomítóinak megnövekedett kereslete okozta. A nigériai kibocsátás visszaesésének oka az országban dúló fegyveres harc, ennek következtében ugyanis 23 százalékkal, azaz napi 550 ezer hordóval esett vissza a termelés. A nyugat-afrikai országban működő legnagyobb külföldi olajvállalat, a brit–holland Royal Dutch Shell a konfliktus kiéleződése miatt leállította egyik telepén a munkát, és bár nigériai illetékesek szerint napokon belül újraindulhat a termelés, a vállalat ezt nem erősítette meg. Szakértők szerint az ország olajipara további támadásoknak van kitéve, legalábbis addig, amíg le nem zajlik jövőre az elnökválasztás. Piaci elemzők attól tartanak, hogy az olajár a közeljövőben újra elérheti a 70 dollár körüli szintet, amire legutóbb tavaly szeptemberben, a hurrikánkatasztrófák idején volt példa.

További koncentráció előtt a gyógyszeripar

Az idén és a következő években több jelentős fúzió várható az európai gyógyszeriparban, miután a vezető vállalatok minden korábbinál több szabad pénzeszközzel rendelkeznek – vélik a Standard & Poor’s hitelminősítő (S&P) elemzői. A szakértők szerint miután a 600 milliárd dolláros globális gyógyszeriparban a tíz legnagyobb vállalat mindössze 50 százalékos részesedéssel rendelkezik, így további koncentrációra van esély. Míg eddig jellemzően a szektor nagyágyúi között volt jellemző a felvásárlás és az egyesülés, addig a következőkben a közepes méretű cégek következhetnek. Az S&P szerint a potenciális célpontok között van a német Altana AG és a svájci Serono S.A., amelyek könnyen a Bayer AG által 16,3 milliárd euróért megvett Schering AG sorsára juthatnak. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a felvásárlási ügyletek ugyan jót tehetnek a vevők és a célpontok üzleti profiljának, de korántsem ennyire pozitívak a tranzakciók pénzügyi kihatásai. Az S&P épp a múlt héten minősítette le a német Fresenius gyógyszeripari csoportot, miután a hatóságok zöld jelzést adtak a társaság egyesült államokbeli terjeszkedésének, ami jelentősen emelte a vállalati tőkeáttételt. Hasonló hatása volt a Schering tulajdonlásáért megindult felvásárlási harcnak, a CreditWatch ugyanis erre hivatkozva rontotta le a Bayer, a szintén kandidáló Merck AG és a Schering besorolásának kilátásait is. A Merck visszalépése után nem is maradt el a kilátások visszajavítása negatívról stabilra. Természetesen volt olyan tranzakció is a közelmúltban, amely nem hozta magával a hitelminősítők kritikáját, a Novartis AG tavalyi, összesen 13 milliárd dolláros terjeszkedése például érintetlenül hagyta a vállalat besorolását.

"Akié a Viharsarok, az nyeri a választást!"

A Bloomberg cikkírója szerint a magyar választások vidéken, és azon belül is a Viharsarokban dőlhetnek el. Békés megye kiemelt szerepét azzal magyarázza a riport, hogy az utóbbi négy demokratikus választáson mindig az a párt nyert, amely ebben a megyében is győzni tudott.

Emelkedett márciusban a BMI

A beszerzési menedzser index (BMI) szezonálisan kiigazított márciusi értéke 53,5 százalék, ami 2,3 százalékponttal nagyobb ütemű növekedést mutat, mint egy hónappal korábban - derül ki a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) jelentéséből.

Jelentősen nőttek a háztartások megtakarításai

A tavalyi negyedik negyedévében számottevően emelkedett a háztartások pénzügyi megtakarítása, amely a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát érte el.