BUX 132426.66 1,03 %
OTP 42050 0,0 %
header

Kolozsi Pál

04.
05.
23:59

Prága hozzányúlt a büdzséhez az árvíz miatt

A cseh kormány úgy döntött, hogy az árvízkárok miatt 5 milliárd koronával (176 millió euró) megemeli az idei költségvetés kiadási főösszegét. A pluszforrásokból 3 milliárd eurót az állami tulajdonban levő Osinek vállalat részleges privatizálásából és tavalyi nyereségéből finanszíroznának, a fennmaradó 2 milliárd koronát pedig a CEZ áramszolgáltató tavalyi nyereségéből vonnák el speciális árvízi osztalék formájában. A CEZ 67 százalékban a cseh állam tulajdonában van, és tavaly 22,3 milliárd korona profitot ért el. A kormány előterjesztésére még a parlamentnek is rá kell bólintania, Sobotka szerint lehetőleg még áprilisban. A cseh költségvetés helyzete az árvíz előtt sem volt túl rózsás, júniusban ugyanis választásokat tartanak az országban, s emiatt elszabadultak a kiadások. A pénzügyi tárca számításai szerint az idén a bruttó hazai termék (GDP) 3,6 százaléka lesz a deficit, szemben az egy évvel ezelőtti 2,6 százalékos szinttel.

Szerző(k):
Kolozsi Pál
04.
05.
23:59

Nyugalom Izlandon

Az izlandi piacok végre tegnap kissé megnyugodni látszottak. Ez valószínűleg nem független attól, hogy a Moody’s Investors Service kedden úgy nyilatkozott, hogy az izlandi gazdaság túlhevülésével és az ország bankszektorának sebezhetőségével kapcsolatos aggodalmak túlzottak. A Moody’snál Izland továbbra is a legjobb – Aaa – minősítéssel rendelkezik, a besorolás kilátása pedig stabil. A hitelminősítő elemzői úgy vélik, hogy az izlandi gazdaság egészséges és az ország likviditási helyzete lehetővé teszi a mostanihoz hasonló piaci zavar kezelését is. A pénzügyi piacok együttmozgásának és sebezhetőségének volt egyébként ékes bizonyítéka, hogy február végén szinte az összes feltörekvő deviza gyengült az izlandi korona mélyrepülésének hírére. Az izlandi pénz több mint 10 százalékos értékvesztését az idézte elő, hogy a Fitch negatívra változtatta a szigetország hitelminősítésének kilátását, ami a 16,5 százalékos folyó hiánnyal küzdő és kifejezetten magas – 11,5 százalékos – kamatszintet fenntartó országban elég volt a válság kirobbanásához. Az izlandi koronát a múlt héten végrehajtott, a vártnál nagyobb kamatemelés sem mentette meg, az árfolyam erre sem tudott számottevően erősödni. Az izlandi jegybankárok az utóbbi két évben összesen 13 alkalommal szigorítottak a monetáris kondíciókon annak érdekében, hogy a fokozódó belföldi kereslet ellenére is ellenőrzött maradjon a fogyasztói áremelkedés üteme.

Szerző(k):
Kolozsi Pál