Kolozsi Pál

Magyarország a világ 18. legbékésebb országa

A világ legbékésebb országa Norvégia, majd Új-Zéland és Dánia következik a sorban - derül ki a The Economist felméréséből. Magyarország a 121 rangsorolt ország közül a 18. helyen végzett.

Rekordok dőltek meg New Yorkban

Soha nem látott magasságban fejezte be tegnap a kereskedést a New York-i tőzsde S&P 500-as indexe.

Megtört a reformlendület a régióban

Az EU keleti tagállamaiban visszaesett a reformlendület és a térség országainak többsége nem használta fel az utóbbi időszakban tapaszalt dinamikus gazdasági növekedést költségvetési helyzetének javítására – áll a Világbank legfrissebb jelentésében. A szakértők szerint a régió tíz országában lassulhat az idén a bruttó hazai termék (GDP) bővülési üteme, az általános trend alól csak Lengyelország, Szlovákia és Bulgária jelent majd kivételt. A reformelkötelezettség gyengülése a szakértők szerint részben a politikai bizonytalansággal, részben pedig az elégtelen adminisztrációs kapacitásokkal magyarázható, de szerepe volt benne annak is, hogy az uniós csatlakozás után sok esetben megcsappant a kormányok elszántsága is. A reálkonvergencia folytatása érdekében javítani kell az üzleti környezetet, miközben összetett államháztartási, szabályozási és munkaerő-piaci reformokat kell végrehajtani – hangsúlyozza a jelentés. A tavalyi év egyik nagy gondja a költségvetési deficitek megugrása volt, a Világbank szerint a vizsgált országok közül mindössze Bulgária és Észtország tudta jelentősen szigorítani fiskális politikáját. Ami az idei évet illeti, a jelentés kiemeli, hogy Magyarország számottevően csökkenteni fogja államháztartási hiányát, Lengyelország folytatja a fokozatos kiigazító programot, Szlovákia pedig a maastrichti szerződésben előírt 3 százalék alá szoríthatja a deficitet.

Kamatot emelt a cseh jegybank

Az inflációs nyomás csökkentése érdekében 25 bázisponttal, 2,75 százalékra emelte tegnapi ülésén az irányadó kamatlábat a cseh központi bank. A kamatszint hét hónapja nem változott, a piacokat mégsem érte meglepetésként a lépés, az elemzők nagy többsége ugyanis számított a szigorításra. A cseh kamatszint az emelés után is a legalacsonyabb az EU-ban, és 100 bázisponttal elmarad az Európai Központi Bank (ECB) irányadó rátájától. A makrostatisztikák alapján valóban vannak jelek a kereslet felfutására és így az inflációs nyomás fokozódására, márciusban ugyanis 10,5 százalékkal bővült a cseh kiskereskedelmi forgalom, aminél egy évtizede nem jegyeztek fel magasabbat. A fogyasztói árdinamika emelkedésének veszélyére utal az is, hogy évek óta nem látott mértékű béremelkedés mellett áprilisban 6,8 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta – mutatnak rá a szakértők, akik a korona euróval szembeni leértékelődésére is felhívták a figyelmet. A cseh fizetőeszköz jegyzése gyakorlatilag nem változott a kamatdöntés bejelentése után, ami szintén arra utal, hogy a piac már korábban beárazta a tegnapi lépést. A jegybank áprilisban megjelent inflációs jelentése szerint 2008 közepére várhatóan 3,5 százalékra kúszik fel az inflációs ráta, ami ugyan a központi bank által elérni kívánt célsávon belül van, de meghaladja annak háromszázalékos középértékét és a jelenlegi 2,5 százalékos árindexet is. A határidős kamatkontraktusok alapján a piac további kamatemelésre számít idén, a prognózisok augusztusra 3, decemberre pedig 3,25 százalékos rátával számolnak.

A beruházások húzzák az eurózónát

Az eurózóna gazdaságának első negyedévben regisztrált dinamikus növekedése nagy részben annak volt köszönhető, hogy a vállalati beruházások ellensúlyozták a fékező tényezőket, köztük elsősorban az erős eurót és a német adóemelést. A részletes adatok még nem ismertek, de szakértők szerint az exportszektor tavalyi kimagaslóan jó teljesítménye váltotta ki a fejlesztési hullámot a vállalatok körében. Az Európai Bizottság (EB) tegnapi jelentése is azt emeli ki, hogy elsősorban a felívelő beruházási aktivitás miatt nőtt májusban hat éve nem tapasztalt szintre a gazdasági várakozások indexe a tagállamokban. Németországban is a vállalati szektor húzta a gazdaságot, a januári 3 százalékpontos áfaemelés nyomán ugyanis lefékeződött a fogyasztás, pozitívan hatott viszont az élénk beruházási kedv és a nettó exportpozíció javulása. A német beruházásokat az enyhe tél is támogatta, hiszen az építőiparnak nem kellett leállnia – emelik ki a szakértők, akik szerint az is jó jel, hogy a ZEW befektetői bizalomindexe májusban a beruházási aktivitás felívelése miatt az előző havi 16,5-ről 24,0 pontra emelkedett. Az eurózóna második legnagyobb gazdaságában, Franciaországban az idei első negyedévben szintén 0,5 százalékkal bővült a GDP az előző három hónaphoz képest, de ebben az esetben ez nem járt együtt a beruházások felfutásával. A visegrádi országok többségében az uniós átlagot jelentősen meghaladó volt tavaly a gazdasági növekedés üteme, ami főként a külföldi működőtőke-befektetések jótékony hatásának köszönhető. A regionális éllovas Szlovákiában tavaly csaknem kétjegyű volt a növekedési dinamika, miután az autó- és elektronikai iparban eszközölt külföldi beruházások megdobták az ipari termelést és az exportot.

Nőtt az állástalanok száma Németországban

Májusban háromezerrel nőtt az állástalanok száma Németországban, így összesen 3,855 millió fő volt munka nélkül. A munkanélküliségi ráta a szezonális hatásokat figyelembe véve 9,2 százalékon maradt. Az elemzőket meglepetésként érte, hogy májusban megszakadt az állástalanok számának 13 hónapon keresztül tartó mérséklődése, ugyanis 20 ezres csökkenéssel és 9,1 százalékos értékkel számoltak. A piacon azonban általánosnak nevezhető a meggyőződés, hogy a májusi adat inkább megtorpanásnak tekinthető, nem pedig új trend kezdetének. Egyes elemzők szerint a német munkaerő-piaci adatok arra is figyelmeztetik az Európai Központi Bankot (ECB), hogy a túlzott monetáris szigornak komoly következményei lehetnek. Franciaországban mindeközben áprilisban a márciusi 8,3-ről 8,2 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, ami 25 éve nem látott alacsony szintet jelent.

Jelentős leépítésről döntött az IBM

A költségek csökkentése céljából 1570 alkalmazottját elbocsátja az egyesült államokbeli International Business Machines Corp. (IBM). Az informatikai óriásvállalat létszámcsökkentése mindenekelőtt a technológiai szolgáltatásokat nyújtó részleget, illetve az észak-amerikai divíziót érinti. A tegnap közzétett leépítési terv az IBM egyesült államokbeli alkalmazotti létszámát 1,2 százalékkal csökkenti, a cég fő piacán azonban így is több mint 120 ezren dolgoznak az IBM-nek. A leépítés illeszkedik Sam Palmisano vezérigazgató korábban bejelentett tervéhez, mely szerint a jövőben egyre inkább a szoftvergyártás lesz a cég fő profilja, ez az üzletág ugyanis gyorsabb eredménynövekedéssel kecsegtet a szolgáltatások által nyújtottnál. Az idei év egészében a 12 ezret is elérheti az elbocsátások száma.

Az orosz piac felé fordul az E.On

A német E.On AG energetikai csoport vegyesvállalatot alapított Oroszországban, hogy részt vehessen a rohamosan fejlődő orosz áramszektor privatizációjában – értesült a Financial Times. Az E.On a Nyugat-Szibériában jelen lévő, és mind az energiatermelésben, mind pedig az energiakereskedelemben érdekelt orosz STS közszolgáltatóval hozta létre a közös céget. A német társaság a magas megtérülési lehetőségen túl azért fordult az orosz piac felé, mert Madrid politikai ellenállása miatt kudarcot vallott a legnagyobb spanyol áramszolgáltatóra, az Endesa SA felvásárlására vonatkozó ajánlata (NAPI Gazdaság, 2007. április 4., 5. oldal), így pénzkészleteinek befektetésére új célpontot kellett találnia. A sikertelen ajánlat ellenére ugyan megegyezés született arról, hogy a német cég 10 milliárd euró értékben megszerezheti az Endesa Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban lévő egyes vagyonelemeit, de a vállalatnak így is maradtak szabad forrásai. Az E.On nem az egyetlen nyugat-európai vállalat, amely szeretné megvetni a lábát az orosz energetikai szektorban, de helyzete mindenképp speciális abból a szempontból, hogy a német társaság a Gazprom legnagyobb külföldi részvényese, sőt több projektben is együtt dolgozik az orosz gázmonopóliummal. A külföldi befektetőket nem mindig fogadja kitörő lelkesedéssel Moszkva, de ezt ellensúlyozza, hogy az elkövetkező öt évben 80 milliárd dollárnyi befektetést kell végrehajtani az ágazatban. A külföldi tőke elsősorban vegyesvállalatok formájában tud betörni az orosz piacra, az orosz cégeknek ugyanis szükségük van a nyugati forrásokra és technológiára, míg a külföldi cégeket a hatalmas növekedési potenciál vonzza.

Óriásiak a különbségek az uniós minimálbérek között

Óriási az európai uniós tagállamok minimálbérei közötti különbség: egy bolgár munkavállaló luxemburgi társa bérének mindössze tizennyolcadára jogosult. A magyar minimálbér az alsó harmadba tartozik – derül ki egy uniós szervezet jelentéséből.