Az eurózóna gazdaságának első negyedévben regisztrált dinamikus növekedése nagy részben annak volt köszönhető, hogy a vállalati beruházások ellensúlyozták a fékező tényezőket, köztük elsősorban az erős eurót és a német adóemelést. A részletes adatok még nem ismertek, de szakértők szerint az exportszektor tavalyi kimagaslóan jó teljesítménye váltotta ki a fejlesztési hullámot a vállalatok körében. Az Európai Bizottság (EB) tegnapi jelentése is azt emeli ki, hogy elsősorban a felívelő beruházási aktivitás miatt nőtt májusban hat éve nem tapasztalt szintre a gazdasági várakozások indexe a tagállamokban. Németországban is a vállalati szektor húzta a gazdaságot, a januári 3 százalékpontos áfaemelés nyomán ugyanis lefékeződött a fogyasztás, pozitívan hatott viszont az élénk beruházási kedv és a nettó exportpozíció javulása. A német beruházásokat az enyhe tél is támogatta, hiszen az építőiparnak nem kellett leállnia – emelik ki a szakértők, akik szerint az is jó jel, hogy a ZEW befektetői bizalomindexe májusban a beruházási aktivitás felívelése miatt az előző havi 16,5-ről 24,0 pontra emelkedett. Az eurózóna második legnagyobb gazdaságában, Franciaországban az idei első negyedévben szintén 0,5 százalékkal bővült a GDP az előző három hónaphoz képest, de ebben az esetben ez nem járt együtt a beruházások felfutásával. A visegrádi országok többségében az uniós átlagot jelentősen meghaladó volt tavaly a gazdasági növekedés üteme, ami főként a külföldi működőtőke-befektetések jótékony hatásának köszönhető. A regionális éllovas Szlovákiában tavaly csaknem kétjegyű volt a növekedési dinamika, miután az autó- és elektronikai iparban eszközölt külföldi beruházások megdobták az ipari termelést és az exportot.
Kolozsi Pál