Hatalmasak a különbségek az európai uniós tagállamokban érvényes minimálbérek között – derül ki a Eurofund munkakörülményekkel foglalkozó éves jelentéséből. A legalacsonyabb, havi 82 eurós minimálbérrel a bolgároknak kell beérniük, a listavezető luxemburgi munkavállalók pedig ennek több mint 18-szorosát, bruttó 1503 eurót vihetnek haza. A 2006-os adatokra épülő jelentés három csoportba sorolja a felmérésben részt vevő 20 tagállamot. A 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakozott országok – Szlovénia és Málta kivételével – mind a legalacsonyabb bérszintet képviselő harmadba kerültek, majd a délnyugat-európai országok következnek. A magyar minimálbér 247 euróra rúgott tavaly, ami azt jelenti, hogy az alsó harmadon belül csak Csehország hasonló mutatója volt magasabb. A legjobban Franciaországban, a Benelux államokban, az Egyesült Királyságban és Írországban becsülik meg a munkavállalók erőfeszítéseit, ezen országok ugyanis mind 1000 eurót meghaladó minimálbért írnak elő. A jelentés készítői rámutatnak, hogy az árszínvonalak különbségeit figyelembe vevő vásárlóerő-paritáson összehasonlított bérek között jóval kisebb a különbség, így ugyanis Bulgáriában mintegy 200 eurós, Luxemburgban pedig 1400 eurós szint adódik.
A minimálbér emelése éves szinten 1 és 12 százalék között volt a megfigyelt tagállamokban 2003 és 2006 között, a legjobban az észt minimálbér növekedett, a legkisebb fejlődést pedig a luxemburgi bérek esetében jegyezték fel a statisztikusok. Az adatokból az is kiderül, hogy a nőket nagyobb valószínűséggel jelentik be minimálbéren, mint a férfiakat, ez a különbség különösen feltűnő Franciaországban, Litvániában és Szlovéniában. Egyértelmű az is, hogy azokban az országokban magasabb a minimálbéren alkalmazott munkavállalók aránya, ahol magasabb a minimálbér – mutatnak rá a szakértők. Magyarország ebből a szempontból kivételt jelent, ugyanis a magyar adatnál csak a román, a francia, a litván és a luxemburgi magasabb.
Kolozsi Pál