Kiszáll a Philips a monitorgyártásból

A Philips Electronics eladja IT Displays monitorgyártó egységét a hongkongi TPV Technologynak, az üzletet várhatóan még az év vége előtt nyélbe ütik. A holland cég ezzel átengedi a pc-monitorok gyártását, értékesítését és marketingjét, és a bevétellel arányos jogdíj fejében megengedi a Philips márkanév használatát a TPV-nek. A Philips célja az utóbbi időkben veszteséges televízió-üzletág nyereségességének javítása. A vállalat újra kívánja magát pozicionálni a digitális kijelzők piacán, a második negyedévben nagyjából 66 millió eurót szán e célra. Az IT Displays eladásai tavaly 600 millió euró körüli árbevételt hoztak a Philipsnek. A hongkongi TPV 1999 óta a világ legnagyobb monitorgyártója, tavaly 43 millió pc-monitort és 3,5 millió lcd-televíziót értékesített, árbevétele megközelítette a 8,5 milliárd dollárt. Elsősorban Kínában rendelkezik erős piaci pozíciókkal. A vállalat nemrég bejelentette, hogy lcd-monitorokat gyártó telephelyet nyit Lengyelországban, ahol várhatóan 1800 főt fog foglalkoztatni és technológiai parkot hoz létre a nyersanyagok és alkatrészek gyártására.

A menedzsereken spórol a Credit Suisse

James Leigh-Pembertont, a Credit Suisse befektetési banki üzletágának nagy-britanniai vezetőjét nevezték ki a bank teljes szigetországi leányvállalatának vezérigazgatójává hétfőn. A svájci bank májusban kezdte meg a felső vezetés átszervezését Russel Chambers addigi brit vezérigazgató elmozdításával. A személycserék célja a cég szerint a költségek leszorítása: a Financial Times értesülése szerint a vezetőségre fordított összeget 30 százalékkal, 50 millió svájci frankkal (48,8 millió dollárral) nyomják le. Az átszervezés célja a takarékosság mellett a menedzsment hatékonyságának javítása a második félévben. Az így megtakarított pénz ugyan elenyésző a Credit Suisse teljes forgalmához képest, de üzenete egyértelmű: a cég egyetlen szektora sem maradhat ki a hatékonyságösztönző folyamatokból. Az átszervezés egyben a három fő tevékenységi kör - a befektetési banki, a privát banki és a vagyonkezelési üzletág - profilját is jobban összehangolja, kiszűrve a szektorok közti átfedéseket. A vezetés frissítéséhez Eric Varvel, a cég európai, közel-keleti és afrikai regionális részlegének februárban kinevezett vezérigazgatója ragaszkodott. Leigh-Pemberton kinevezésétől kezdve Varvelnek számol el tevékenységéről.

A Fekete-tengeren terjeszkedne a Gazprom

Az ukrán Naftogaz gázvállalat tárgyalásokat folytat az orosz Gazprommal a fekete-tengeri kőolaj és földgáz közös kitermeléséről - jelentette be Oleg Dubinin, a cég elnöke. A tárgyalásokon a Naftogaz a Kercs térségben lévő készletek közös kiaknázását ajánlotta fel, ez hozzávetőleg 30 milliárd köbméter földgázt és 4 millió tonna olajat jelent. A Naftogaz tervei szerint a Gazprom kapná az olajkitermelés jogát, az ukrán vállalat pedig a földgázét. A kérdéses térségben jelenleg a brit Vanco Internationalt illeti meg a kitermelés joga, amit a természeti erőforrások minisztériuma áprilisban a versenyszabályok megsértésére hivatkozva rendelettel megvont a cégtől, Viktor Juscsenko államfő azonban nem adta ehhez a beleegyezését, így az amerikai vállalat egyelőre folytatja tevékenységét a Fekete-tengeren. Bár a két gázvállalat közti tárgyalások tényét több forrás is megerősítette, Szergej Kuprijanov, a Gazprom szóvivője szerint nem hangzottak el konkrétumok. Egyes vélekedések szerint Ukrajna messzemenőkig érdekelt az orosz óriásvállalattal való együttműködésben, ha el akarja kerülni az importált gáz árának radikális növekedését, az ár jövőre akár 400 dollárra is felszökhet ezer köbméterenként. A fekete-tengeri kitermelés szintén olcsóbb gázforráshoz juttatná az országot.

Túlpörög az ukrán infláció

Az ukrán kormány Viktor Juscsenko államfő kérésére sem hajlandó az állami kiadások visszafogására az infláció csökkentése érdekében. A kormány most a korábbi 9,6 százalékról 15,9 százalékra emelte az idei inflációs célt, bár az árszínvonal emelkedése májusban év/éves viszonylatban 31,1 százalékon tetőzött. Elemzők szerint az új hivatalos előrejelzés is túl merésznek tűnik, az infláció ekkora leszorítása ugyanis lefékezné a gazdaság bővülését. Julia Timosenko miniszterelnök a jó termés gerjesztette deflációban bízik az év második felében, ezért nem egyezik bele a költségvetési - elsősorban a szociális - kiadások visszafogásába. Az állam az első öt hónapban 49 százalékkal költött többet, mint a 2007. január-májusi időszakban. Olekszandr Slapak, az elnöki titkárság vezetőhelyettese szerint a kormány legfeljebb a várakozást meghaladó GDP-növekedés esetén egyezne bele a költekezés visszafogásába. A kormány 6,8 százalékos gazdasági növekedésre számít 2008-ban. Timosenko további 30 milliárd hrivnyával (6,54 milliárd dollárral) növelné az állam kiadásait, ennek felét szociális intézkedésekre fordítaná. Az ukrán központi bank ezt a pénzt a költségvetés kiegyensúlyozására használná. Amint Slapak elmondta, a költségvetési deficit várhatóan a GDP 2,1 százalékát teszi ki 2008-ban.

Japánban véget ér a hét bő esztendő?

A japán kormány szerint a végéhez közeledik az ország világháború utáni leghosszabb konjunktúrája, mely a legutóbbi, 2001-es recesszió óta töretlenül kitartott. A kormány által újonnan bevezetett egyidejű kompozit indikátor a tizenegy legfontosabb gazdasági mutatót összesíti, annak eredménye szerint pedig a májusi teljesítmény nem nyújt elégséges kompenzációt a megelőző hónapok veszteségeihez. A japán gazdaság is megsínyli az élelmiszer- és olajárak felszökését mind a termelők, mind a fogyasztók oldalán. Ráadásul az amerikai gazdaság lassulása Európában és Ázsiában is érezteti hatását, megkurtítva a japán növekedés alapját jelentő export lehetőségeit. . Japán kormánya a múlt hónapban tért át az előidejű, egyidejű és késői kompozit indikátorok számítására, amely a korábbi diffúziós indexszel szemben nem csupán a legfontosabb mutatók irányát, de azok százalékos változásait is figyelembe veszi. A tizenegy vizsgált indikátor közt szerepel többek közt az ipari termelés, a munkahelyek bővülése, a fogyasztói bizalom és a tokiói részvényárfolyamok. Bár áprilishoz képest a májusi egyidejű index 101,7 pontról 103,0-ra javult, a három hónapos átlag - 102,4 pont - gyenge teljesítményt mutat.

Romlott az USA munkaerőpiaci helyzete

Június a hatodik hónap volt egyhuzamban, amikor romlott a foglalkoztatottság az Egyesült Államokban. Május után a múlt hónapban is 62 ezren veszítették el a kenyérkeresetüket (a mezőgazdaságot nem számítva), a munkanélküliségi ráta változatlanul 5,5 százalékon maradt. 2008 első felében összesen 438 ezer munkahely szűnt meg. A munkanélküli-segélyt igénylők átlaga az elmúlt négy hétben elérte a 2005. októberi értéket, amikor a Katrina hurrikán bolygatta fel a gazdaságot. A rekord üzemanyagárakon és az ingatlanpiac zavarain túl a foglalkoztatottak számának zuhanása is egyre valószínűbbé teszi a háztartások kiadásainak visszaesését, mihelyst kifárad az adócsökkentések fogyasztásösztönző hatása, az elkövetkező néhány negyedben sem túl fényesek az amerikai gazdaság kilátásai. Az Egyesült Államok központi bankja, a Fed nem sokat tehet ebben a helyzetben azon kívül, hogy továbbra is elnapolja az alapkamat emelését. A legtöbb dolgozót gyárak és építési vállalatok küldték el, utánuk a szolgáltatók és pénzügyi cégek következnek. Az állami alkalmazottak száma 29 ezerrel nőtt. Az autógyártásban megjelenő szerény munkahelybővülés csupán a három hónapos sztrájk végét jelzi.

Tovább fűti az olaj az inflációt

Az ECB kamatemelését elsősorban az egyre-másra rekordot döntő olajár gerjesztette infláció indokolja, de a hitelköltségek növelése várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy még tovább dráguljon az olaj, miután tegnap is történelmi csúcsokat hagyott maga mögött. A londoni Brent hordónkénti ára tegnap a 146,34 dollárt is elérte, miután már több mint négy dollárral emelkedett a hét eleje óta, New Yorkban pedig az amerikai könnyűolaj 145,22 dollárért cserélt gazdát. Az olaj ára az elmúlt egy évben megduplázódott, és egyes elemzők szerint napokon belül átlépi a 150 dolláros határt; az árat alapvetően a gyenge dollár, illetve a siralmas állapotú részvénypiacoktól menekülő befektetők hajtják fel. A G8 jövő heti csúcstalálkozója előtt Dmitrij Medvegyev orosz elnök is a várhatóan a 150 dollárt is meghaladó árról beszélt az újságíróknak. Az olaj árának nyomását a nagyvállalatok is egyre rosszabbul viselik. A légitársaságok egymás után jelentik be tarifaemeléseiket, mivel a kerozin hordója már több mint 170 dollárba kerül, s az autóeladások is erősen visszaestek, annyira, hogy például egyes elemzők szerint akár csődbe is juthat a General Motors.

Idősebbek kíméljenek!

Csehországban a legnehezebb az ötven év feletti munkakeresők dolga, Lettország és Litvánia sem sokkal ígéretesebb, de Magyarország is a legrosszabbak közt van.

Sztárépítészek terveznék a Városháza fórumot

A második fordulójához ért a Budapest szíve városfejlesztési program Városháza fórum elnevezésű projektjének tervpályázata. A kiírásra 27 jelentkezés érkezett, amelyből húszat fogadott el a fővárosi önkormányzat bírálóbizottsága. Köztük szerepel többek közt a Művészetek Palotáját is tervező Zoboki Gábor többségi tulajdonában lévő Zoboki-Demeter és Társaik Építész Kft., a Westend City Centert is megálmodó Finta és Társai Építész Stúdió Kft., a Városháza épületét 1998-ban rekonstruáló Mérték Építészeti Stúdió Kft., valamint a 2006-os Város szíve ötletpályázat első helyezettjeit tömörítő M-Teampannon Építész és Mérnöki Kft. Az elfogadott jelentkezők között három külföldi építész is van: a francia, ám Tokióban élő Albert Abut (akit tavaly díjaztak a Clark Ádám téri új szálloda tervezésére kiírt pályázaton), az EU brüsszeli hivatali intézményeit megtervező Helmut Jahn vezette chicagói Murphy/Jahn Architects Inc., valamint a Dózsa György úti ING-székházat is tervező holland Erick van Egeraat, aki 2006-ban Budapestért díjat vehetett át a fővárostól. Az önkormányzat november 3-áig hirdet eredményt; a nyertes pályaművek díjazására 42 millió forintot különítettek el. A főpolgármesteri hivatal minden lehetőségre felkészül, így ha mégsem a tervpályázat díjazottjaival kötne majd szerződést a városházatömb átszabására, a tervezésre új közbeszerzési eljárást is kiírhat. (A hivatal előzetes közbeszerzési felhívása szerint a tervek elkészítésére nettó 416 millió forintot szánna.) Steiner Pál, a Budapest szíve program miniszterelnöki megbízottja szerint azért van erre szükség, hogy az újonnan készülő tervezésekkel több javaslat közül választhasson a főváros, biztosítva ezzel az uniós forrás lehívásához szükséges színvonalas pályázat elkészítését. A nyolcvan százalékban uniós alapból finanszírozni tervezett Budapest szíve program kétmilliárd forintos önrészének elkülönítéséről ugyanis már döntött a fővárosi közgyűlés, a költségvetésbe azonban csak azután kerül be a tétel, ha az uniós szervek rábólintanak a hétmilliárd forintos támogatásra.