Vezetőt cserél az AIG

Az American International Group Inc. (AIG), a világ legnagyobb biztosítótársasága a hétvégén elbocsátotta Martin Sullivan vezérigazgatót (képünkön). A vállalat legnagyobb részvényesei azután szólították fel lemondásra a cégvezért, hogy a New York-i székhelyű társaság az idén 41 százalékot veszített piaci értékéből, 13 milliárd dolláros rekordveszteséget szenvedett el az elmúlt két negyedévben, és az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet vizsgálatot indított ellene. Sullivan a Citigroup, a Merryll Lynch & Co. és a Watchovia Corp. vezetői után nem sokkal távozott pozíciójából, ugyanazért, amiért az előbbiek is: alulbecsülte az Egyesült Államok másodlagos jelzáloghitel-piacát sújtó válság hatását a cég bevételeire. Az 53 éves Sullivan 17 esztendős kora óta dolgozott a vállalatnál. Az új vezérigazgató, Robert Willumstad 2006 óta volt az AIG elnöke, azelőtt a Citigroup bankára; közel negyvenéves banki tapasztalattal rendelkezik. Szerinte a cég teljesítménye elfogadhatatlan volt az elmúlt két negyedévben, azonban optimista: hisz benne, hogy a stratégiák szigorúbb ellenőrzése, a különböző szektorok hatékonyságának vizsgálata helyrebillenti a társaságot. Az új vezérigazgató szerint a veszteségek elsősorban a mélyrepülésben lévő amerikai ingatlanpiacra korlátozódnak, a társaság fókusza azonban a biztosítás, amelynek piaca jelenleg jól alakul. Willumstad legsürgetőbb feladata a vállalat 12 hónapja mélyponton lévő részvényeinek megerősítése. Az új vezető úgy gondolja, hogy szeptemberig jelentősen javítani tud a cég teljesítményén.

Álláshirdetések: presztízskérdés a nyomtatott megjelenés

Az internet elterjedése nagyon megváltoztatta az álláshirdetések piacát: az aktív munkakeresők nagy része a neten éri el a legtöbb álláslehetőséget, azonnal elküldheti jelentkezését, és egyre több az olyan vállalat, amely bizonyos pozíciókat kizárólag a világhálón hirdet meg. A nyomtatott sajtótermékek ma már szinte mindegyike megjelenik az interneten is, a legtöbbjükben álláshirdetés is van, de gyarapodik a kifejezetten ezekre specializálódó oldalak száma is. Ez utóbbiakon leginkább a pályakezdő, illetve az öt évnél kevesebb szakmai tapasztalattal rendelkező fiatalokat lehet megszólítani. Az interneten munkát keresők többsége érettségivel rendelkezik vagy felsőfokú tanulmányokat végzett – mondta lapunknak Csaposs Noémi, a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. ügyvezető-helyettese –, szellemi foglalkozású beosztott pozíciókat érdemes tehát online hirdetni, különösen a speciális képzettséget vagy tapasztalatot nem igénylő állásokat. A specialisták toborzására viszont a szakmai lapok vagy honlapok a legalkalmasabbak. Az internet nagyon meggyorsította a közvetítők munkáját – véli Deák Andrea, a Neumann International Vezetői Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Magas képzettséget igénylő pozíciót találni néhány éve még 3-4 hónapot vett igénybe, ma átlagosan 6-8 hetet, alacsonyabb képzettséget igénylő munkát pedig akár napok alatt is találhat az álláskereső. Azt viszont, hogy hol érdemes meghirdetni egy pozíciót, elsősorban annak szintje és a jelentkezővel kapcsolatos elvárások döntik el. Beosztottat gyorsan és hatékonyan lehet találni az interneten keresztül, a magasabb kvalifikációt igénylő középvezetői szintű pozíciókat azonban inkább a szakmai lapokban érdemes közzétenni. Különösen fontos a nyomtatott forma akkor, ha a vállalkozás számára presztízskérdés, hol és milyen formában jelenik meg álláshirdetése. A legmagasabb presztízsű lap a megkérdezett szakértők egyhangú véleménye szerint a HVG, amelyet a középvezetői szintet megcélzó vagy speciális képzettséggel bíró szakemberek jó eséllyel forgatnak. Az egyik legnagyobb forgalmú álláskereső honlap, a Jobline a HVG online-mellékleteként működik, 2000 óta (a hetilap internetes változata 1997-ben indult).

Gyorsult az infláció Lengyelországban

Az áprilisi 4,0-ről májusban 4,4 százalékra gyorsult az év/éves infláció Lengyelországban. Az áremelkedés - amely 2004 vége óta nem volt ennyire gyors - jelentősen meghaladja a jegybank 2,5 százalékos célkitűzését. A hónap folyamán 0,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az áprilisi 0,4 százalék után. Más új uniós tagországokhoz hasonlóan a gyors gazdasági növekedés közepette Lengyelország számára is komoly nehézséget jelent a fogyasztói árak visszafogása, miközben az élelmiszer- és olajárak emelkedése is fűti az inflációt. Lengyelországban elsősorban a bérek gyors növekedése idézi elő a pénzromlás ütemének gyorsulását: az első negyedévben az átlagbér 10,1 százalékkal emelkedett éves összehasonlításban, ami áprilisban a szakértők várakozásait is felülmúlva 12,6 százalékra gyorsult. A bérinfláció oka egyebek között az, hogy az uniós csatlakozást követően 1 millió betöltetlen állás jött létre, miközben kétmillió lengyel keresett állást az EU más tagállamaiban 2004 óta. A jegybank idén háromszor emelte az irányadó kamatot, de a monetáris politikai tanács a legutóbbi, május 26-ai ülésén 5,75 százalékon hagyta. Elemzők szerint azonban a következő kamatos ülésen, június 24-25-én a szigorítás mellett fognak dönteni.

Kampány indul a nemek közti egyenlőségért

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyéves világkampányt indít a nemek közötti munkahelyi egyenlőségért. A kampány fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy a nemek közötti egyenlőség kérdése központi szerepet tölt be az ILO méltányos munka programjában (MMP), valamint a nemzetközi testületeit alkotó kormányzatok, munkaadói és munkavállalói szervezetek tevékenységében. Az MMP tizenkét témája köré felépülő kampány demonstrálja, hogyan részesül eltérő elbánásban egy férfi és egy női munkavállaló, különösen jogaik érvényesítése, munkavállalás, társadalmi biztonság és a társadalmi párbeszédben való részvétel szempontjából - mondta Juan Somavia, az ILO főigazgatója. Az elmúlt évtizedben a szervezet igyekezett hozzájárulni az egyenlőtlen bánásmód orvoslásához és aktív részvételre bátorította a női munkavállalókat. A most induló egyéves kampány célja, hogy tudatosítsa a problémát a munkaadókban és munkavállalókban. Utolsó állomása a 2009 júniusában megtartani tervezett nemzetközi munkaügyi konferencia általános párbeszédje lesz, amelynek témája természetesen a nemek közti egyenlőség mint a méltányos munka alapvető követelménye. A testületekben részt vevő kormányok, munkaadói és munkavállalói szervezetek egyaránt megvizsgálhatják a kérdést és hozzájárulhatnak a nemek közti egyenlőség elősegítését célzó, tíz évre szóló ütemterv kidolgozásához. A szervezet a következő 12 hónapban információt szolgáltat saját testületeinek és nemzetközi partnereinek a kampányban bemutatott témákról és hozzáférést biztosít számukra az ILO nemek közti egyenlőségről szóló adatbázisához - mondta Evy Messell, a nemek közti egyenlőség irodájának igazgatója. A rövid tájékoztató anyag mellett minden témáról plakát és képeslap készül. A kampány honlapjáról letölthetők lesznek a folyamatosan frissített információk és dokumentumok is.

Elindult a Candy Plus felszámolása

A Fővárosi Bíróság elrendelte a Candy Plus Magyarország Kft. felszámolását. Az eljárást a cseh anyacég, a Candy Plus Sweet Factory a.s. kezdeményezte 2007 novemberében - tudta meg lapunk Kisvári Gabriella felszámolóbiztostól, a TM-Line Zrt. munkatársától. A hárommillió forint jegyzett tőkéjű édesipari cég magyarországi képviselőjével még nem tudott kapcsolatba lépni a felszámoló, mivel a Candy Plus budapesti értékesítési irodája közben megszűnt. Így még nincsenek információi a társaságról és annak tartozásairól. A hitelezők a felszámolás közzétételétől (2008. május 19-e) számított negyven napon belül, azaz június 27-éig jelenthetik be követeléseiket a kft.-vel szemben. A magyar Candy Plus ellen - az online cégadatok szerint - az APEH 2005-ben és 2006-ban is végrehajtást kezdeményezett. A cseh Candy Plus édességgyártó 2000-ben alakult, tulajdonosa a saját menedzsmentje, valamint a Genesis Capital befektetői alap. Magyarországi leányvállalatát 2002-ben hozta létre, amelyen keresztül a társaság megvásárolta a Perfetti Van Melle-csoport magyar cégét, a Perfetti Van Melle Hungary Kft.-t és vele a Fundy védjegyet, valamint a gyáli édesipari gyáregységet. (A Van Melle holland cég 1999-ben vette meg az akkori legnagyobb magyarországi független gyártót, a Fundy Édesipari Termelő, Külkereskedő és Nagykereskedő Kft.-t, amelyet Futó Péter alapított 1989-ben.) A Fundy márkával kapcsolatos tevékenységet a budapesti székhelyről irányították. A magyarországi gyártást a gyáli üzemből 2004-ben telepítették át a csehországi Rohatecbe. A cseh vállalat jelentős részben bérgyártással foglalkozik, azaz más termelők megbízásából azok márkanevei alatt készít édességeket.

Recesszió a balti országokban

Észtország és Lettország, bár 2006-ban még az Európai Unió leggyorsabban bővülő gazdaságaival büszkélkedhetett, az idei első negyedévben az elmúlt évtized egyik leglassúbb gazdasági növekedését produkálta. Az észt GDP 0,1 százalékos növekedése a tavalyi első negyedévhez képest a legalacsonyabb volt az EU-ban. Lettország éves összehasonlításban 3,3 százalékos GDP-bővülést ért el. 2007 utolsó negyedévéhez viszonyítva azonban az észt gazdaság a szezonális tényezők figyelembevételével 0,5 százalékkal visszaesett, és míg Lettország esetében nincsen szezonálisan kiigazított adat, 2008 első negyedévében 4,5 százalékos csökkenés mutatkozott 2007 utolsó három hónapjához képest. A Bloomberg elemzése szerint a gyorsuló infláció, a fogyasztói bizalom hiánya és a térségben domináns svéd bankok szigorú hitelfeltételei fogták vissza a túlhevült balti gazdaságok dinamikus növekedését. Lettországban az infláció 17,9 százalékra emelkedett, Észtországban 11,3 százalékos volt. A lett központi bank elnöke, Ilmars Rimsevic szerint az ország mindenképp pozitív mérleggel zárja majd az évet: akár a költségvetési kiadások csökkentésével, akár a bevételi oldal erősítésével. Andrus Ansip észt miniszterelnök szerint mivel országa gazdasága az elmúlt hét évet többlettel zárta, a visszaesés ellenére is készen áll arra, hogy rugalmasan kezelje a gazdasági nyomást. A miniszterelnök szerint Észtország képes lesz az évet kis költségvetési többlettel zárni. Litvániát, a Baltikum legnagyobb gazdaságát kevésbé jellemzik egyensúlytalanságok, ezért stabilabban vészeli át a lassulást: az első három hónapban 6,9 százalékos volt az ország GDP-jének növekedése.

Knorr-Bremse-üzem kormányzati hátszéllel

A Helsinki úti üzem lebontását követően húszezer négyzetméteres alapterületen új gyáregységet létesít a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Kft., több mint 10 milliárd forintos beruházást valósítva meg ezzel. Az új egység mindössze pár száz méterre a régi gyárteleptől épül fel, így a vállalat megtarthatja régi dolgozóit a telephelyváltás után is - mondta Oláh Antal, a Knorr-Bremse ügyvezető igazgatója. A beruházás ugyanakkor a cég becslése szerint 130 új munkahelyet teremthet, így az új telep megnyitását követően 730-ra bővül az alkalmazottak száma. A vállalat a beszállítói kört is fokozatosan Magyarországra tervezi áthelyezni. A beruházást a magyar kormány egyedi kormánydöntés keretében európai uniós jóváhagyással egymillió euró értékben támogatja. Rétfalvi György, a támogatást koordináló ITD Hungary vezérigazgatója szerint ez az idei 15. projektjük. Az eddigi beruházások összesen több mint 500 millió euró értékűek és országosan 3400 új munkahelyet teremtenek. Az ügynökség olyan vállalatokat igyekszik magyarországi beruházásokra ösztönözni, melyek egyébként kelet-ázsiai telephelyeket létesítenének az olcsóbb munkaerő miatt.

Százmilliókat kaszál a Szerencsejáték Zrt az Eb alatt

Sikeresen debütált a Szerencsejáték Zrt. első hazai online-sportfogadási játéka, az április 28-án elindított Tippmax.

Egyelőre távoli cél az életen át tartó tanulás

Magyarországon a tanuló felnőttek 70 százaléka szakképesítés megszerzéséért tanul, többségük okj-s, azaz az Országos Képzési Jegyzékbe vett képzésen vesz részt. Az államilag elismert szakképesítéseket az OKJ az 1993-as szakképzési törvény által foglalja egységes rendszerbe. A legújabb módosításokat követően - 2007. október 1-je óta - az iskolarendszeren kívüli képzést a beiratkozott 4051 főből 3861 fejezte be, 65 különböző szakmában. A tanuló felnőttek aránya azonban itthon messze elmarad az egész életen át tartó tanulást zászlajára tűző uniós átlagtól és még inkább a lisszaboni stratégiában megfogalmazott céltól. Az egész életen át tartó tanulás fogalma a kilencvenes években vált a közbeszéd gyakran használt fordulatává, még európai évet is szenteltek ennek 1996-ban. Az EU 2000-as lisszaboni stratégiája meghatározta azokat az alapkészségeket, melyeket az élethosszig tartó tanulásnak át kell adnia a közösség polgárai számára. Magyarország azonban a stratégia félidős értékelésekor komoly lemaradásokkal küzdött: a 25 év feletti felnőttek alig több mint 4 százaléka vett részt képzésben, noha az EU által kitűzött cél a 25-64 éves korosztály 12,5 százaléka volt. Az évtized közepén európai szinten is csökkent a megcélzott korosztály képzésben való részvétele, de 2006-ban így is az EU 25 évesnél idősebb polgárainak 9,6 százaléka végzett tanulmányokat. Az EU 2006-ban és 2007-ben megfogalmazott irányvonalai konkrét célokat jelölnek ki az oktatásban: a tagországokban 2010-ig a 22 évesek legalább 85 százaléka rendelkezzen felső középfokú végzettséggel (érettségivel) és a 25-64 éves korosztályban a képzésben részt vevők aránya érje el a 12,5 százalékot. Magyarországon a 25-64 év közöttiek aránya az oktatásban 4,2 százalék volt; ráadásul jellemzően az iskolázottabbak vállalkoznak rá, hogy felnőttkorban képzésben vegyenek részt - szakértők a fő oknak az egész életen át tartó tanulás feltételeit biztosító tanulástámogató rendszerek hiányát tartják. Magyarországon a tanuló felnőttek legnagyobb része szakképesítést akar szerezni. A szakképzés és felnőttképzés költségei - az OECD egyharmados ajánlásának megfelelően - három fél közt oszlanak meg: az állam, a munkaadó és az egyén egyaránt szerepet vállal a finanszírozásban. A hátrányos helyzetű csoportok esetében az állami rész akár a 100 százalékot is elérheti. Az állami finanszírozás legfontosabb elemei iskolarendszerű képzésben a normatíva, iskolarendszeren kívüli képzésben a munkaerő-piaci képzés támogatása, a Munkaerő-piaci Alap céltámogatásai, a munkaadó által a saját munkavállaló képzésére elszámolható (be nem fizetendő) szakképzési hozzájárulás és egyre növekvő mértékben az operatív programok keretei közt nyújtható uniós támogatások. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjain keresztül tesz közzé a szakképzési és a felnőttoktatási rendszer minőségének fejlesztésére lehetőséget nyújtó pályázati konstrukciókat. Az előbbi esetben a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP), az utóbbiban a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) támogatását nyerhetik el a pályázók. A pályázatok támogatása az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A - jelenleg felfüggesztett - HEFOP-program a munkahelyi képzések támogatásával kívánja egyrészt a vállalatok versenyképességét, másrészt a munkavállalók munkaerő-piaci helyzetét javítani, ehhez 2008-ban 4 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésére. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium adatai szerint az ügynökségen keresztül 2004 és 2007 között 95 milliárd forintot használtak fel a pályázók a felnőttoktatási rendszerek működtetésére és fejlesztésére. A TÁMOP alternatív munkaerő-piaci programjai a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi részvételének javítását tűzte ki célul, 3 milliárd forintos kerettel. Emellett két pályázatot írt ki az NFÜ a térségi integrált szakképző központok (tiszk-ek) létrehozására: a közép-magyarországi régióban kétmilliárd, a fennmaradó hat régióban 5,2 milliárd forint lehívható kerettel. Az így létrejött 16 tiszk célja, hogy összehangolja a térség munkaerőigényét és munkaerőképzését. A jelenleg megpályázható TÁMOP-programok a munkavállalói és munkáltatói érdek-képviseleti szervek kapacitásának fejlesztését, esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatását teszik lehetővé, a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyi képzési rendszerének fejlesztését segítik elő, illetve a tiszk-rendszer továbbfejlesztésére irányulnak. A foglalkoztatást elősegítő programok egy része kifejezetten az EU azon célkitűzésének megvalósítását támogatja, hogy a továbbképzésben részt vevők addigi legmagasabb végzettségükhöz képest egy szinttel magasabb képzésben részesüljenek. Az uniós normáknak megfelelően a támogatások megítélésekor a hátrányos helyzetű emberek elsőbbséget élveznek. Magyarországon ez elsősorban az alulképzetteket, romákat, fogyatékkal élőket és nőket jelenti, a területi szempontok figyelembevétele mellett.