Időszakos európai népvándorlás

Európa legnagyobb fesztiváljáért idén nyáron is csak Bécsig kell mennünk. A Donauinselfest, azaz a Duna-szigeten megrendezett fesztivál Bécsben a labdarúgó Európa-bajnokság miatt idén nem június végén, hanem szeptember 5-7. között lesz. Európa legnagyobb szabadtéri rendezvénye az elmúlt években közel hárommillió látogatót vonzott, tavaly az esős nyár miatt ez 2,6 millióra esett vissza, de a rendezők szerint most átlépi a hárommilliós álomhatárt. A fesztiválon a könnyű- és komolyzene képviselői egyaránt fellépnek. A komolyzene kedvelői számára az egyik legrangosabb rendezvény a londoni Royal Albert Hallban megrendezett Proms. A veronai Arénában június 20-án kezdődött el a koncertszezon, egy-egy műsorra 10 és 200 euró között változnak a jegyárak. A Salzburger Festspiele, azaz a salzburgi zenei és színházfesztivál július végén kezdődik, és öt héten át tart - mint 1877 óta majdnem minden nyáron. Június 4-e és augusztus 2-a között a finnországi Savonlinnában vehetünk részt operafesztiválon. Lengyelországban számos fesztivál közt válogathatnak a szabadtéri komolyzenei rendezvények rajongói: Krakkó közelében a Niepolomice kastély melletti arénában hallgathatunk operát még július közepéig, Szczecinben a hónap végén élvezhetjük a tenorok versenyét. A hagyományos Edinburghi Nemzetközi Fesztivál riválisaként 1947-ben indították útjára az Edinburgh Fringe-t, amelyet idén augusztus 8-31. között rendeznek meg. A Fringe ma a világ legnagyobb művészeti fesztiválja, elsősorban előadóművészek - színtársulatok, zenészek, táncosok - lépnek fel. A párhuzamosan zajló nemzetközi fesztivál középpontjában szintén a színház, a komolyzene és a tánc áll. Európa legrégebbi dzsesszfesztiválja, az 1960 óta megrendezett Jazz á Juan az azúr-parti Juan-les-Pinsben idén július 10-19. között látogatható, az egyik legrangosabb hasonló esemény, a Montreux-i dzsesszfesztivál Svájcban július 4-19. között immár 42. alkalommal várja az improvizatív zene szerelmeseit.

Menedzserek a vádlottak padján

Letartóztatták a Bear Stearns befektetési bank két volt hedge fund-menedzserét, Matthew Tannint és Ralph Cioffit. A vád szerint a vezetők hazudtak a befektetőknek a másodlagos jelzáloghitelek piacának állapotáról, hogy jelentős beruházások megnyerésével próbálják cégük veszteségét csökkenteni, miközben már 2007 elején tisztában voltak vele, hogy a piac nem sok jóval kecsegtet. A vádlottak tavaly írott e-mailjei szerint biztosak voltak a piac reménytelen helyzetében, ám ügyfeleiknek azt állították, a másodlagos hiteleket kezelő hedge fundok kitűnő befektetések lesznek. A jelzáloghitelek piaca tavaly júniusban omlott össze, megrázva a világ pénzpiacait. A Bear Stearnst a rivális JPMorgan vásárolta fel jegybanki támogatással. A bank befektetői 1,4 milliárd dollár vesztettek. Cioffi és Tannin őrizetbe vétele valószínűleg csak az első az ingatlanhitel-piaci krízis nyomán várható letartóztatási hullámban. Védőügyvédjeik szerint a menedzserek a kormány bűnbakjai a pénzügyi piacokat megrázó válsághelyzetben, szerintük a piac összeomlása az egész pénzügyi szférát váratlanul érte. Cioffi és Tannin ügyétől függetlenül az FBI 406 főt tartóztatott le ingatlanügyekkel, elsősorban jelzáloghitelekkel kapcsolatos csalás miatt. A letartóztatottak közt ingatlanügynökök, ingatlanfejlesztők és jelzálogbrókerek egyaránt vannak. Az igazságügy-minisztérium 144 pert indított a négyszáz fő ellen különböző csalási ügyekben, az okozott kárt egymilliárd dollárra teszi. A minisztérium becslése szerint 2007-ben 53 ezer jelzáloghitel-csalás történt, szemben a tavalyelőtti 37 ezer esettel.

Nyugat-európai szintre kerültek a hazai ásványvízivók

Az ásványvíz- és üdítőfogyasztás időjárásfüggő, az idei esős nyár így értelemszerűen hátrányosan befolyásolja az eladásokat. Ennek ellenére az ásványvíz továbbra is azon kevés termék közé tartozik, amelyek fogyasztása tartósan növekszik. Földvári Ádám, a Pepsi Americas brand managere szerint ugyanakkor a növekedés üteme az idén csökkenni fog. A romló gazdasági helyzet mellett pillanatnyilag az olcsóbb, gyakran saját márkás ásványvizek a legsikeresebb termékek, de javul az ízesített vizek eladása is: részarányuk a teljes ásványvízpiacon belül tavaly megduplázódott, ma az összes palackozottvíz-fogyasztás 2-3 százalékát teszik ki. Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács főtitkára szerint a tavalyi és az idei első negyedév első fogyasztási adatait összehasonlítva idén is 10-15 százalékos növekedésre számítanak a termelők. A főtitkár elmondta: a kilencvenes évek elején a magyar fogyasztók évente átlagosan három liter ásványvizet ittak, majd évről évre 20 százalék körüli átlagos növekedés után az elmúlt évre ez 105 literre emelkedett. Ezzel a hazai fogyasztók már európai átlagban is az erős középmezőnyben vannak. Itthon 2005-ben 750 millió, 2006-ban 850 millió, tavaly már egymilliárd liter palackozott vizet adtak el a forgalmazók. A termékek legnagyobb részét a természetes ásványvizek adják, de a vásárló találkozhat ivóvízzel, forrásvízzel és ízesített vizekkel is. Bikfalviné szerint a fogyasztás növekedése részben az utóbbi néhány év kedvező időjárásának köszönhető, a forró nyarakon ugyanis rengeteg ásványvíz fogy. A főtitkár azonban úgy látja, hogy az ásványvízfogyasztás Magyarországon egyre kevésbé szezonfüggő, a vásárlók szomjuk oltására egyre inkább választják az ásványvizet a csapvíz helyett - noha annak minősége is kiválónak mondható.

Akcióterv készül Kecskeméten a munkaerő biztosítására

A tervezett 2500 fős munkavállalói létszám alapján a Mercedes lesz 2010-től Bács-Kiskun megye legnagyobb foglalkoztatója (a jelenlegi csúcstartó, a megyei kórház 1800 embert alkalmaz). Kecskeméten négyezernél is több álláskeresőt tartanak nyilván, a tágabb térségben pedig 22 ezer fő vár munkalehetőségre - mondta el lapunknak Bálint István, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ kecskeméti kirendeltségének igazgatója. A Daimler AG és az ITD Hungary egyeztetései során persze nem csupán a munkát keresők száma, hanem Kecskemét város színvonalas műszaki képzést nyújtó közép- és felsőfokú szakképző intézményei is fontos szempontként szerepeltek az új telephely kiválasztásánál. A környék szakképzésének alkalmazkodnia kell a gyár igényeihez. Ez nemcsak a már működő szakoktatási intézmények munkájának az üzem igényei szerinti összehangolását jelenti, hanem a térség felnőttképzési rendszerének átszervezését is. A kecskeméti polgármesteri hivatal munkatársa szerint a városban három olyan szakközépiskola és szakiskola van, amely a 2010-ben induló üzem alkalmazottait képezheti, ebből kettő gépészeti, egy környezetvédelmi szakértőket adhat a gyárnak. Mindhárom iskola rendelkezik felnőttképzési tagozattal is, e téren azonban a Kecskeméti Regionális Képzési Központ a legnagyobb kapacitású: a szervezet évente 4000-5000 hallgatót képez. Tary Ferenc, a központ képzési igazgatóhelyettese elmondta: mivel az autógyártó üzem betelepítése még kezdeti fázisban van, a központnak nincs pontos információja az igényelt szakképzésekről. Az intézmény kapcsolatban áll a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, amely várhatóan pontos adatokat ad majd az üzem számára legfontosabb képzési programokról. Tary szerint a polgármesteri hivatal akciótervet dolgoz ki a megfelelő munkaerő képzésére.

A Hérosz óriáscsarnokot épít Erzsébetvárosban

A Hérosz Építőipari Zrt. nyerte meg az erzsébetvárosi multifunkcionális sportközpont megvalósítására kiírt közbeszerzési eljárást. A VII. kerületi önkormányzat külső befektető nélkül, négymilliárd forint értékű kötvénykibocsátással teremtette meg a projekt finanszírozásához szükséges forrást: tavaly szeptemberben egymilliárd, idén januárban újabb hárommilliárd forint értékben bocsátott ki kötvényt, amelyet az OTP Bank jegyzett. A nyertes kivitelező a megvalósítás időtartama - a szerződés június 6-ai aláírásától számított 579 nap - alatt havi ütemezésben kapja meg a pénzt. A Hérosz mellett a Magyar Építőipari Zrt. és a Strabag-MML Építő Kft. is nyújtott be ajánlatot a kivitelezésre kiírt pályázaton. A bírálati szempontok között a legnagyobb, ötvenszázalékos súllyal az ajánlati ár szerepelt, helyet kapott mellette az épület statikájának minősége, a gépészet és elektromos munkák színvonala, a kötbér nagysága és a jótállási idő is. A sport- és rekreációs központ működtetése évi 100-200 millió forintba kerül - mondta Hunvald György, Erzsébetváros polgármestere, aki szerint a létesítmény megnyitásától kezdve képes lesz bevételeiből megtermelni a működéshez szükséges összeget, így a kötvényekből befolyt pénzt az önkormányzat kizárólag a megvalósításra fordítja. Erzsébetváros tavaly októberben döntött a családi, szabadidő- és sportcentrum létrehozásáról. A Szászház utca, a Murányi utca és a Jobbágy utca által határolt, öt önkormányzati tulajdonban álló telek egyesítésével, 25 ezer négyzetméteres területen épül fel a létesítmény. Központi eleme egy rekreációs egység lesz: az önkormányzat szerint ezzel Magyarországon egyedülálló centrum épül fel többek közt uszodákkal, jégpályával, vívóteremmel, tornacsarnokkal, teniszpályákkal és bowlingteremmel, ahol minden korosztály megtalálja a neki megfelelő kikapcsolódási lehetőséget. A megépülés után a kivitelező a sportközpontot átadja az önkormányzatnak, a maradék beépítési kapacitást pedig irodák kialakítására fordítja. A Hérosz-projekt legnagyobb előnyének a sport- és irodaközpont együttes létrehozásának köszönhető kedvező költségeket tartják. A cég tervei szerint az elkészült irodaházba helyezi központját. A kivitelezést a négy hónapos tervezési fázis után kezdik meg, a sportközpont várhatóan 2010 márciusára készül el.

A törökök mennének az unióba

Az ankarai MetroPOLL kutatóintézet legfrissebb felmérése szerint a török lakosság 62 százaléka szavazna igennel az európai uniós csatlakozásra, míg 27 százalék biztosan ellenezné. Erősíti a belépés támogatottságát, hogy a legfelsőbb bíróság nemrég eljárást kezdeményezett a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ellen az állami intézmények szekularizációjának veszélyeztetése miatt. Ali Babacan külügyminiszter azonban úgy véli, a törökök szemében visszatetszést kelt a véget nem érő vita arról, hogy Törökország Európa része-e, miközben - a külügyminiszter szerint - az ország 2013-ra készen áll a csatlakozásra. Babacan megjegyzése egyfelől Nicolas Sarkozy francia elnök gyakran hangoztatott megjegyzéseire utal, amelyek szerint Törökország nem "európai" ország, másrészt a francia alsóház kezdeményezésére reagál. A francia nemzetgyűlés olyan alkotmánymódosítási javaslatot fogadott el, amelynek értelmében kötelező lesz népszavazást kiírni minden olyan ország EU-csatlakozásáról, melynek népessége meghaladja az unió ötszázmillió körüli népességének 10 százalékát. A javaslat heves vitákat szít nemcsak a baloldalon, hanem konzervatív politikusok körében is. Egyértelmű ugyanis, hogy egy a közeljövőben megtartott népszavazás elutasítaná a török csatlakozást. Sokak szerint elfogadhatatlan, hogy Franciaország olyan intézkedést emeljen be az alkotmányába, amely egy konkrét ország ellen irányul. Az EU-csatlakozás eddig 2004-ben élvezte a török lakosság legnagyobb támogatását: akkor a lakosság kétharmada értett egyet a belépéssel. Ez az arány aztán 30 százalékosra esett vissza 2006-ban, nem sokkal a csatlakozási tárgyalások megnyitása után.

Túl magas a román deficit

Románia folyó fizetési mérlege az első négy hónapban 4,84 milliárd eurós hiányt mutatott - jelentette a román jegybank. Tavaly ugyanebben az időszakban 4,5 milliárd euró volt a deficit. A bérek gyors - áprilisi év/éves összehasonlításban 24,8 százalékos - emelkedése és a hitelpiac fellendülése komoly importbővülést eredményezett, ez okozott rendkívüli hiányt az elsősorban a lakossági fogyasztás hatására növekedő gazdaság külkereskedelmében. A román statisztikai hivatal június 9-ei adata szerint a külkereskedelmi mérleg hiánya biztosítási és szállítási díjakkal együtt tavaly 6 milliárd, idén 6,9 milliárd euró volt a januártól áprilisig tartó időszakban. A Fitch Ratings és a Standard & Poor's hitelminősítők a deficitre hivatkozva gyengébb besorolást ítéltek az országnak. A nemzeti bank szerint a Romániába érkező utalások elsősorban külföldön dolgozó románoktól származnak, nettó értékük április végéig 1,86 milliárd euró volt, szemben az elmúlt év azonos időszakában érkezett 1,45 milliárdos összeggel.

Jól fizet a lengyel magánszféra

A korábbi dinamikus ütemet tartva 10,5 százalékkal nőttek a bérek éves összehasonlításban a magánszektorban a lengyel központi statisztikai hivatal szerint. A tavalyi adatokhoz viszonyítva a versenyszféra bérnövekedése immár az ötödik hónapja folyamatosan két számjegyű. Az emelkedés áprilisban 12,6 százalékos, márciusban 10,2 százalékos volt, míg áprilisról májusra 2,2 százalékos visszaesés jelentkezett. Adam Antoniak közgazdász szerint a fizetések ilyen alakulása - a jelenlegi magas foglalkoztatottság mellett - felnyomja a háztartások fogyasztását és heves inflációs nyomást eredményez, ami fájdalmas mellékhatásokkal járhat. A lengyel központi bank tavaly április óta összesen hétszer emelte az alapkamatot, az akkori 4-ről a jelenlegi 5,75 százalékra. A friss adatok fényében az elemzők nagy valószínűséggel számítanak a hitelköltségek újabb negyed százalékpontos emelésére június végén.

Nem panaszkodnak az esőre a kocsmárosok

Lapunknak egyetlen vendéglátós sem panaszkodott arra, hogy a labdarúgó Európa-bajnokság első hetében a rossz időjárás miatt csökkent volna a bevétele vagy elmaradt volna a tervezett forgalom. A pesti éjszakát lényegében nem érdekli a foci Eb, nem erre építettek a kocsmák, de a legtöbb helyen természetesen van tévé vagy kivetítő. (A fiatalok körében legnépszerűbb pubokban viszont a tulajdonosok még tévét sem szereztek be, a forgalmukat nem befolyásolja az Európa-szerte lázasan követett sportesemény.) A június 7-étől 29-éig zajló Eb idején számos vendéglátóhely teszi lehetővé a meccsek figyelemmel követését: kávézók, presszók, cukrászdák, éttermek és hotelek egyaránt nagy számban helyeznek el tévékészüléket, kivetítővásznat vagy állítják be a meglévő készüléket a megfelelő csatornára, közösségi tevékenységgé alakítva a meccsnézést. Néhány vendéglátós szerint ez nem is elsősorban a vendégeknek, hanem az alkalmazottaknak szól, hiszen természetesen ők is szeretnék nézni a közvetítést. A megkérdezett öt-hat vendéglátó szerint a különleges sportesemény nem jelent náluk kiugró bevételnövekedést, a mérkőzéseket ugyanis azok nézik náluk, akik egyébként is rendszeresen látogatják őket: ott buliznak, illetve náluk költik el a vacsorát vagy munkamegbeszélést tartanak. A teraszos vagy teljesen szabadtéri kávézók forgalmát az időjárás természetesen befolyásolta, de ezek sem az Eb miatt települtek ki nyáron, hiszen tavaly is tömve voltak a teraszok, amikor nem volt Eb. Logikusan tehát nem a futballmeccs-közvetítésekre épülő pluszbevételeket nyirbálta meg a rossz idő, hanem a teljes szezon bevételét, amelynek minimális része a foci Eb közvetítése.