Dacol az erős euróval a német export

A német export áprilisban 1,2 százalékkal bővült az előző hónaphoz képest, jóval meghaladva a szakértők 0,5 százalékos jóslását (márciusban még 0,8 százalékkal zsugorodott a kivitel). Az import 2,1 százalékkal csökkent, miután a többi uniós országhoz hasonlóan Németországban is apadt a lakossági fogyasztás. A külkereskedelmi mérleg többlete 18,7 milliárd euró volt a márciusi 16,6 milliárdos szufficit után. Éves egybevetésben 14 százalékkal bővült az export és 11 százalékkal az import. Az uniós országok 10,8 százalékkal több német árut vásároltak, mint tavaly ilyenkor, a növekedés legnagyobb motorja azonban az EU-n kívüli országok kereslete volt: a Kelet-Európába, a Közel-Keletre és Ázsiába irányuló export 18,4 százalékkal emelkedett. A Commerzbank és az UniCredit szakértői szerint a második és a harmadik negyedévben némileg lassul a gazdasági növekedés, miután az euró az elmúlt egy év folyamán 18 százalékkal erősödött a dollárhoz képest és az olaj hordónkénti ára június 6-án 139 dolláros új rekordot ért el. A negyedik negyedévben azonban várhatóan ismét gyorsul a német gazdaság.

Népszerűek a távmunkás pályázatok

Eddig 34 projektet támogat 4,2 milliárd forinttal a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a hátrányos helyzetű kistérségekben indított vállalkozások számára indított pályázati konstrukcióban. Az érdeklődés többszörösen meghaladja az NFÜ előzetes várakozásait. A projektgazdák májustól decemberig küldhetik el pályázataikat, ám az eddig megítélt támogatások összege már most több mint fele a két konstrukció teljes költségvetésének. A gazdaságfejlesztési (GOP) és a közép-magyarországi operatív program (KMOP) keretei közt kiírt, Komplex technológiaberuházás a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozások részére című pályázat elsősorban a kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztésen, korszerűsítésen alapuló kezdeményezéseit társfinanszírozza. A konstrukció célja, hogy a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a munkalehetőséget teremtő beruházások támogatásával elősegítse az adott térség felzárkóztatását, a térségek közötti egyenlőtlenségek csökkentését és a távmunka lehetőségének megteremtését az adott régióban. A GOP-ban kiírt pályázat költségvetése 6,5 milliárd forint, a KMOP-é 988 millió forint 2008-ra, melyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a magyar költségvetés közösen finanszíroz. A pályázatok 2008. május 5. és 2008. december 31. között nyújthatók be. Az NFÜ előzetesen a két programban összesen 10-98 közötti sikeres pályázatra számított idén, azonban az első hónapban 26 sikeres pályázat született a gazdaságfejlesztési és további 8 a közép-magyarországi program keretei közt; az előbbiek számára az NFÜ több mint 3,6 milliárd, az utóbbiaknak pedig 650 millió forint forintot ítélt meg.

Már több intézményt eltiltottak a felnőttképzéstől

A szociális és munkaügyi tárca eddig már tizenkilenc, a felnőttképzési tevékenységtől eltiltott intézmény nevét és a nekik írott határozatlevelet tette közzé honlapján. A felsorolt intézményeket a nyilvántartásba vételi kötelezettség elmulasztása miatt két évre eltiltották a felnőttképzéstől, azaz a vizsgálat napjától számított két évig nem kérhetik nyilvántartásba vételüket a megfelelő regionális munkaügyi központnál. A tárca adatai szerint jelenleg 1316, felnőttképzést nyújtó intézmény működik Magyarországon, az érdeklődők 3714 akkreditált programból válogathatnak. A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjáról, illetve annak visszavonásáról független szakmai tömörülés, a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) dönt, a megfelelő minisztériumi rendeletben meghatározott tartalmi követelmények alapján. A FAT emellett ellenőrzi az (akkreditált) intézmények felnőttképzési tevékenységét. A szabályos működés vizsgálatát és a képzéstől való eltiltás jogkörét a felnőttképzésről szóló törvény a regionális munkaügyi központoknak adja meg, ezek bejelentésre éppúgy elrendelhetnek vizsgálatot, mint saját hatáskörben. A munkaügyi központok ismételt jogszabálysértés esetén egy évre, a nyilvántartásba vétel elmulasztása esetében két évre tilthatnak el intézményeket a felnőttképzéstől. A felnőttképzésről szóló törvény 2001-es megszületése óta még csak az utóbbira volt példa. A nyilvántartásba vétel négy évig érvényes, ezután ismételt kérelmet kell benyújtani a munkaügyi központnál, egyúttal az intézménynek kétévente beszámolót kell beadnia tevékenységéről. Ismételt nyilvántartásba vétel esetén a kérelmet a beszámolóval egy időben kell elküldeni, ennek elmulasztásakor a központok törlik az oktató intézményt a nyilvántartásból. Ha azonban az eltiltás ellenére folytatja a felnőttképzési tevékenységet, a központok bírságot szabhatnak ki, ennek hatástalansága esetén a rendőrség segítségével kényszeríthető ki a döntés végrehajtása.

Takarékosságra szólított fel a G8

A világ nyolc vezető gazdasági hatalma, a G8, valamint Kína és India, amelyek a világ energiafogyasztásának mintegy kétharmadáért felelősek, takarékosságra szólított fel. Energiaügyi képviselőik a hét végén tanácskoztak Japánban, egy nappal azután, hogy a nyersolaj ára sohasem látott arányban emelkedett: egyetlen nap alatt több mint 10 dollárral, 139,12 dollárra drágult. A Morgan Stanley elemzői szerint egy hónapon belül a hordónkénti ár elérheti a 150 dollárt. Közös közleményükben a miniszterek állást foglaltak az energiafelhasználás hatékonyságának növelése mellett, amelynek elősegítése érdekében a szintén nagyfogyasztó Dél-Koreával együtt nemzetközi együttműködési szervezetet hoznak létre. Az elemzők azt emelik ki, hogy az országcsoport végre legalább túllépett azon, hogy mindenért a kőolajexportáló országokat hibáztassa és a termelés növelését követelje. A jövőbeli együttműködés korlátjaira utal azonban, hogy mind Kína, mind India visszautasította a hazai üzemanyag-fogyasztása ártámogatásának megszüntetését, Dél-Korea pedig épp vasárnap jelentette be, hogy évi 10 milliárd dollár értékben támogatja az alacsonyabb keresetűeket a benzinár-emelkedés elviselhetőbbé tétele érdekében. A miniszteri tanácskozásra készült el a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése. A szervezet vezérigazgatója, Tanaka Nobuo 45 ezer milliárd dolláros "globális technológiai forradalomra" szólított fel. Ez az óriási befektetés, a globális GDP 1,1 százaléka szükséges a tiszta technológiák fejlesztéséhez, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását felére lehessen csökkenteni 2050-re. Az ügynökség becslése szerint az évszázad közepére a szén-dioxid-kibocsátása 130 százalékkal, az olaj iránti igény pedig 70 százalékkal nő, ha a kormányok nem változtatnak jelenlegi politikájukon. Az IEA célja, hogy 2050-ig az üvegházhatású gázok kibocsátása a jelenlegi érték felére csökkenjen. Ehhez évente 32 új atomerőművet és 17 500 szélturbinát kellene megépíteni világszerte. Emellett támogatja a kibocsátott szén-dioxid föld alatti tárolását és nyolcadára kívánja csökkenteni a gépjárművek, buszok és repülők szén-dioxid-kibocsátását. Az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszerében a szén-dioxid árfolyama jelenleg tonnánként 42 dollár körül mozog. Az energiaügynökség szükség esetén ezt 200 vagy akár 500 dollárig emelné a kibocsátás leszorítása érdekében.

Kik és mennyit kaszálhatnak az Eb-n?

Összesen kétmilliárd frank (1,24 milliárd euró) bevételt hozhat a rendező országoknak az EB.

Nagyot kaszálnak a rendező országok az Eb-n

Az európai labdarúgó-szövetség, az UEFA számításai szerint a holnap kezdődő 2008-as labdarúgó Európa-bajnokság összesen kétmilliárd frank (1,24 milliárd euró) bevételt fog hozni a jegyeladásokat, a közvetítési jogokat és a szponzorpénzeket figyelembe véve. A tiszta bevétel a kiadások után 330 millió frank (202 millió euró) lesz, amit az adminisztratív költségek fedezésére és más versenyek finanszírozására fordítanak. A mérkőzések játékvezetői alkalmanként 10 ezer eurót kapnak a 200 eurós napidíj mellé, az asszisztensek 5500 eurót, a negyedik számú bíróknak 4000 jut, míg az ellenőrök 3000 eurót. A győztes csapat nem kevesebb mint 7,5 millió eurót kap. A hatóságok a versenyt rendező két országban, Ausztriában és Svájcban fel kívánnak lépni a belépőjegyek feketepiaci árusítása, illetve hamisítása ellen. Martin Kallen, az Eb ügyvezető igazgatója a hét elején közölte: egy hónappal ezelőtt mind az 1,05 millió jegyet eladták, így mostantól minden jegyeladás törvénytelen. A jegyek 38 százalékát a nemzeti szövetségek kapták, 33 százalékát a közönség, 14 százalékát a szponzorok és tévépartnerek. A fennmaradó részt vendégjegyeknek, UEFA-tagoknak és a helyszínt adó városoknak tartották fenn - közölték a szervezők. A helyszínt adó összesen négy osztrák és négy svájci városban a szokásosnál szigorúbb biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, aminek összköltsége mintegy 40 millió euró. Ausztria és Svájc ugyanakkor több száz milliós bevételre számíthat a több mint három hét alatt: számítások szerint Ausztria számára 321 millió euró, Svájc számára 800 millió frank (530 millió euró) pluszt hoz a torna, ami mindkét országban a GDP valamivel kevesebb mint 0,2 százalékának megfelelő összeget jelent. Emellett az Eb Ausztriában 6-10 ezer, Svájcban 7500 ideiglenes munkahelyet teremt. A labdarúgó Európa-bajnokságok a nézettség tekintetében a világ harmadik legnépszerűbb sporteseményei a vb és a nyári olimpia után: az élő közvetítéseket az UEFA becslése szerint 200 országból átlag 150 millió ember fogja követni. Az osztrák rendezők közel 1,9 millió külföldi turistát várnak az eseményre, de közülük csak 276 ezernek van belépőjegye. A szurkolói igények kielégítésére szurkolózónákat létesítenek, a legnagyobbat Bécsben alakítják ki. Bécsben a számítások szerint mindent figyelembe véve egy-egy játéknapon összesen 300 ezer ember élvezheti majd nyilvános helyeken az Eb-t. A három másik ausztriai helyszín közül Klagenfurtban 130 ezer, Innsbruckban és Salzburgban pedig 100-100 ezer ember. Bécsben egyébként az Eb második napján, vasárnap lesz az első mérkőzés, amelyen az osztrák és a horvát válogatott csap össze, de június 29-én itt rendezik a döntőt is. A rendező országban 1,7 millió liter sört, 60 tonna felvágottat, 600 ezer kiflit és 600 ezer füzér virslit, illetve kolbászt készleteztek az igények kielégítésére.

Románia az unió ezüstérmese

A román GDP 8,2 százalékkal nőtt az első negyedévben a bukaresti statisztikai hivatal tegnapi jelentése szerint. Az ország így Szlovákia után a bruttó hazai termék második leggyorsabb növekedését produkálta abból a 19 uniós tagállamból, amely eddig nyilvánosságra hozta az első negyedéves gazdasági teljesítményét. Az intenzív növekedés alapja Vergil Voineagu, a statisztikai hivatal elnöke szerint a háztartások fogyasztásának megugrása és a szolgáltatói szektor bővülése volt, amit a lakossági kölcsönök fellendülése és a bérek emelkedése tett lehetővé. Az előző évhez képest áprilisban 25 százalékkal voltak magasabbak a bérek, a kormány által beszedett adók 44 százalékkal múlták felül a tavalyi értéket. Az építőipar 32 százalékkal bővült, miközben a munkanélküliség 3,9 százalékra süllyedt. Az infláció áprilisban 8,6 százalékos volt, ezzel kétéves rekordot ért el.

Háromoldalú fúziót fontolgat a Commerzbank

Németország második legnagyobb bankja, a Commerzbank AG háromoldalú fúziót fontolgat a Deutsche Postbankkal és a Dresdner Bankkal. Ezzel Németország legnagyobb lakossági hitelbankja jönne létre, messze túlnőve a rivális Deutsche Bankot. Eric Strutz pénzügyi igazgató szerint a Commerzbanknak nincs szüksége egyesülésre a stabil működés és a profitnövelés érdekében, csupán pozícióinak ésszerű erősítésére törekszik. A Commerzbank részvényei csütörtökön 21,24 eurót értek, a bank piaci értéke 14 milliárd euró körül alakul. A Postbank 10,5 milliárdot ér, részvényei 63,92 euróért cseréltek gazdát. A Deutsche Post, Európa legnagyobb postaszolgálata és a 14,5 millió ügyféllel rendelkező Postbank többségi tulajdonosa tavaly jelentette be, hogy fontolgatja a bank eladását. Várhatóan áruba bocsátják a Citigroup németországi egységét, a Citibank Privatkunden AG-t, az ország legnagyobb fogyasztói hitelező bankját, miután a csoport tavaly rekordveszteséget ért el. Strutz szerint nem elképzelhetetlen, hogy a Commerzbank mind a Postbankot, mind a Citibankot megvásárolja, és ezzel Németország 1,6 ezer milliárd eurós fogyasztói hitelpiacának nagy részét megszerezze.

A Colas újabb gönyűi megbízást kapott

Hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást követően kötött szerződést az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Édukövízig) a Colas 2007 Konzorciummal a győr-gönyűi országos közforgalmú kikötő továbbfejlesztése második szakaszának kivitelezéséről. A francia Colas két magyarországi cége (Colas Dunántúl és Colas Eger) által alkotott konzorciummal április végén kötött újabb, nettó 650 millió forint értékű szerződést az Édukövízig. Ennek keretében fél kilométeres utat építenek járdával, térvilágítással, továbbá csapadékvíz-vezetéket, hírközlési hálózatot, valamint ivó- és ipari vízellátást is kiépítenek. A vízügyi hatóság csak a Colasszal tárgyalt, mivel tavaly szeptemberben ez a konzorcium nyerte meg az intermodális (vízi, közúti és vasúti) logisztikai központ közlekedési kapcsolatainak fejlesztésére, a közvetlen vasúti és közúti kapcsolatok kiépítésére kiírt közbeszerzési eljárást. Akkor bruttó 5,5 milliárd forintos ajánlatával nyerte el a megbízást - igaz, csaknem másfél éves pályáztatás, négy közbeszerzési felhívás és közbeszerzési döntőbizottsági vizsgálat után. A második szakasz is 75 százalékban uniós, a fennmaradó részben magyar támogatásból valósul meg, az Új Magyarország fejlesztési terv közlekedési operatív programjának (Közop) keretében. Az első ütem kivitelezését legkésőbb július 30-áig kell befejezni, hogy az uniós támogatás lehívható legyen. Ennek során kell elkészíteni a kikötő további évi 1,5 millió tonna áru forgalmazásához szükséges bővítésének terveit a szükséges intermodális kiszolgálási kapcsolatokkal. Tervezési fázisban van a közvetlen közúti kapcsolatot biztosító 1-es és 19-es utak közötti bekötőút építése, a kikötő szakaszán 1040 méternyi partfal kiépítése, valamint a kikötő úgynevezett medencésítése a Mosoni-Duna torkolati szakaszának áthelyezésével. A fejlesztési projekt a kikötő teljes, 140 hektáros területének kiépítésével várhatóan 2013-ig zárul le.