Hegedűs Szabolcs

Lengyelország meglépte, amitől az Orbán-kormány retteg: adóvágással ütik ki a magas üzemanyagárakat

Miközben a Közel-Keletről érkező hírek és a 100 dollár feletti hordónkénti olajár ismét sokkolja az európai piacokat, a régió kormányai válaszút elé kerültek: az államkasszát védik, vagy a fogyasztók zsebét. Lengyelországban Donald Tusk kormánya olyat lépett, ami a magyar költségvetési tervezésben tabunak számít: drasztikus ÁFA- és jövedékiadó-csökkentéssel vágták át a gordiuszi csomót. Itthon eközben marad a „védett ár” és a 20 forintos patikamérleges korrekció – miközben a 27 százalékos áfa továbbra is érinthetetlen.

Döbbenet: kétszer akkora lyuk tátong a NIS-nél, de a Molnak épp ez a nagy szerencséje?

Amikor a Mol januárban bejelentette, hogy megveszi a szerb olajvállalatot, a NIS-t, mindenki a „évszázad üzletéről” beszélt. Most azonban kiderült: a szerb nemzeti büszkeség szekrényéből dőlni kezdtek ki a csontvázak. Friss jelentések szerint a NIS tavalyi vesztesége nem „csupán” 18 milliárd forint, hanem annak duplája.

„Soha, senki nem lépte át ezt a vörös vonalat” – Orbán hadat üzent Brüsszelben

Pattanásig feszült a helyzet a csütörtöki uniós csúcson, ahol a magyar kormány és Szlovákia blokkolta az Ukrajna finanszírozására szánt 90 milliárd eurós hitelcsomagot. Miközben Kijev kasszája április elejére kiürül, Orbán Viktor világossá tette: amíg a Barátság vezetéken nem indul meg újra a nyersolaj-szállítás, Budapest nem tágít. Az Európai Tanács elnöke szerint a kormány olyan vörös vonalat lépett át, amire még nem volt példa az EU történetében.

Milliárdok égtek el Nyergesújfalun: menekül az LG Chem, és most jön az igazi pofon

Pár éve még Magyarország legnagyobb vízigényű, a jövőt meghatározó beruházásaként harangozták be a nyergesújfalui szeparátorgyárat, mára azonban a globális piaci realitások és a brutális kínai árverseny térdre kényszerítették a projektet. Miután a japán Toray hatalmas veszteséggel menekült ki a közös üzletből, most a többségi tulajdonos LG Chem is meghúzta a vészféket: eladják az alaptevékenységet.

Épp fellélegeztünk volna az inflációból – az olajsokk most Trump tervét is kinyírhatja

Amikor a világ már fellélegezne az infláció után, az olajpiac újra felrobban. A Hormuzi-szoros körüli feszültség könnyen lenullázhatja Donald Trump gazdasági nagy dobását, miközben világszerte újra felhajthatja az energiaárakat. Magyarországon pedig pont akkor jöhet az újabb inflációs hullám, amikor a drágulás végre mélypontra jutott.

Ez még csak a kezdet: Trump közel-keleti káosza térdre kényszerítheti a gazdaságot

Azt ígérte, 24 óra alatt békét teremt, de helyette lángba borította a Közel-Keletet. Donald Trump, a magát „dealmakernek” nevező békegalamb egyetlen hétvége alatt olyan geopolitikai gyomrost vitt be a globális piacoknak, amiből évekig tarthat a felépülés. Az energiaárak az egekben, a Hormuzi-szoros lezárva, a szállítóhajók vesztegelnek, és miközben Iránban épp a legfőbb vallási vezetőt gyászolják, a világ többi része azt számolgatja, miből fog tankolni holnap.

Egy hét alatt megduplázódott a gáz ára: a választások után fájhat majd igazán az iráni konfliktus

Három éve nem volt ilyen drága a földgáz az európai piacokon, mint kedden, miután a közel-keleti konfliktus elérte a globális energiaellátás kritikus pontjait. Irán blokád alá vette a Hormuzi-szorost, a világ legnagyobb LNG-exportőre, Katar pedig kénytelen volt leállítani a termelését. Bár közeledik a tavasz, a magyar piac számára ez nem jelent automatikus megnyugvást: a forint gyengülése és az orosz gáz árazási mechanizmusa miatt a lakossági rezsivédelem fenntartása minden eddiginél drágábbá válhat az állam számára.

Orbán Viktor rémálma válhat valóra: 700 forintos benzin és inflációs sokk fenyeget

A 2026-os év eddigi legsúlyosabb geopolitikai sokkja rázta meg a hétvégén a globális energiapiacot. Az Izrael és az Egyesült Államok által végrehajtott, Irán elleni légicsapás nem csupán egy újabb közel-keleti háború kezdetét jelzi, hanem egy olyan gazdasági dominóhatást indított el, amelynek a végén a magyar autósok 700 forintos benzinnel, a kormány pedig elszálló inflációval szembesülhet.

A nagy rezsibűvésztrükk: előre kifizettük a „csökkentést” a benzinkúton?

Gulyás Gergely minapi beismerése pontot tett egy évek óta tartó vita végére: a magyar állam nem „adja” a rezsicsökkentést, hanem egy nem túl bonyolult keresztfinanszírozási rendszerrel szedi be annak árát. A miniszter kijelentése, miszerint az olcsó orosz olaj haszna nélkül a rezsicsökkentés tarthatatlan, feketén-fehéren leírja a mechanizmust: amit megspórolunk a fűtésen, azt kifizetjük a benzinkúton és a sarki közértben.