Brüsszelben csütörtökön véget ért a diplomáciai türelem. Egy 90 perces, zárt ajtók mögötti vita során az uniós vezetők olyan stílusban mentek neki a magyar miniszterelnöknek, amire ritkán van példa a csúcstalálkozók történetében. A tét nem kicsi: Ukrajna április elejére gyakorlatilag kifogy a pénzből, a túléléshez szükséges 90 milliárd eurós hitelt azonban a magyar kormány és Szlovákia kettőse könyörtelenül blokkolja.
Costa: Ez már a vörös vonal
António Costa, az Európai Tanács elnöke a Politico beszámolója szerint nem válogatta meg a szavait. Kijelentette: a magyar kormány magatartása „elfogadhatatlan”, és sérti azokat az együttműködési feltételeket, amelyek az EU alapjait jelentik. Costa hangsúlyozta:
„Soha, egyetlen vezető sem lépte még át ezt a vörös vonalat.”
A felháborodást az váltotta ki, hogy a magyar kormány és Robert Fico szlovák miniszterelnök visszatáncolt a decemberi csúcson kötött politikai megállapodástól. A váltás oka hivatalosan energetikai: a kormány azzal vádolja Kijevet, hogy szándékosan lassítja a Barátság vezeték javítását a januári orosz dróntámadások után, elvágva ezzel a magyar és szlovák finomítókat az orosz nyersolajtól.
„Ez nem politika, ez a létünk kérdése”
A magyar miniszterelnök a csúcson a sajtónak adott nyilatkozatában is világossá tette: a kormány álláspontja gránitszilárdságú.
„Nem fogunk az ukránok számára előnyös döntéseket hozni, amíg nem kapjuk meg az olajunkat. Itt nem politikáról van szó, hanem a létünkről. Az olajszállítás biztosítása a magyarok számára a túlélés kérdése. Enélkül a magyar háztartások és vállalatok csődbe mennek”
– fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor szerint Volodimir Zelenszkijnek meg kell értenie, hogy ez „nem egy politikai játszma”, és amíg a tranzit nem áll helyre, addig „új fejezet sem nyílhat” Kijev és a magyar kormány kapcsolataiban. Az energiaárakkal kapcsolatban közölte, a csütörtöki tanácskozás arról is szól, hogy olaj-, illetve világgazdasági válság fenyeget, ami legsúlyosabban Európát érintheti.
„Ma azt kell megvitatnunk, hogy ezt hogyan védjük ki” – fogalmazott Orbán Viktor, majd közölte: Magyarországnak megvannak a saját nemzeti eszközei, de – mint hangsúlyozta – európai megoldásra is szükség van.
Az arra vonatkozóan feltett kérdésre, hogy a német külügyminiszter súlyos következményekkel fenyegette meg Magyarországot az Ukrajnának szánt hitel visszatartása miatt, Orbán Viktor azt mondta: volt már ilyen, rosszul jöttek ki belőle a németek, ne csinálják.
Árulás és választási kampány
Az uniós partnerek jelentős része azonban egészen más narratívát lát a háttérben. Petteri Orpo finn miniszterelnök szerint a magyar kormány egyszerűen
„fegyverként használja Ukrajnát a saját választási kampányában”.
Orpo kijelentette: „Volt egy megállapodásunk, és úgy gondolom, hogy elárult minket.” A diplomáciai folyosókon nyílt titokként kezelik, hogy az április 12-i magyarországi választások előtt a magyar kormány nem engedhet a keményvonalas retorikából, nehogy a választói bázis gyengeségként értékelje a kompromisszumot.
A horvát kontra: Hazugság az olajhiány?
A legsúlyosabb gyomrost azonban Andrej Plenković horvát kormányfő vitte be a magyar érvelésnek. Plenković szerint a magyar kormány „energiavészhelyzeti” retorikája egyszerűen nem igaz, mivel Horvátország és az adriai vezeték (JANAF) teljes mértékben képes lenne ellátni a magyar és szlovák igényeket orosz olaj nélkül is.
„Horvátország garantálni tudja az energiabiztonságot és az olajszállítást Magyarország és Szlovákia számára, még akkor is, ha a Barátság vezeték nem működik. Orbán ezzel tisztában van” – szögezte le Plenković, hozzátéve, hogy a Mol már most is rendelt 13 tankert tőlük, amiből négy már meg is érkezett.
Mi lesz az Ukrajnának szánt pénzzel?
A 25 uniós tagállam közös nyilatkozatban sürgeti a 90 milliárd euró folyósítását, de a vétó miatt patthelyzet alakult ki. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője már utalt rá, hogy léteznek alternatív megoldások – ez lényegében a magyar kormány megkerülését jelentené egy kormányközi megállapodás formájában.
A kérdés most az, hogy a magyar kormány meddig tudja feszíteni a húrt: a hitel blokkolása mellett ugyanis a 20. oroszellenes szankciós csomagot is túszul ejtették. Brüsszelben az a hangulat, hogy ha a magyar kormány nem tágít, az EU történetének legmélyebb és legnyíltabb izolációja vár a kabinetre, miközben Kijevben ketyeg az óra: a hitellel 2027-ig kihúzná az ukrán gazdaság, annak hiányában április elején elfogy a pénz, és jöhet az államcsőd.
