Hárs György

Sanzon Párizsból, tangó Argentínából

A Fekete Péter című zenés játék története Párizsban játszódik. Így a Miskolci Nemzeti Színházat Páholy-bérletekkel támogató nézők tiszteletére adott parti – az előadáshoz kapcsolódva – előbb párizsi hangulatokat idézett, majd Eszenyi Enikőnek és a tangónak köszönhetően itt volt Argentína is. Arról nem szól a fáma: miként jutott el Fekete Péter, a gyermekkártya vesztes figurája Párizsba. Csakhogy – ha hihetünk a zenés játék szerzőinek, Zágon Istvánnak, Somogyi Gyulának, Eisemann Mihálynak, és miért is ne hihetnénk nekik – az Eiffel-torony árnyékában is az ő dalát fütyörészték a suszterinasok és személyesen meg is jelent az ottani társasági életben. Ezt bizonyítja például a Miskolci Nemzeti Színház Fekete Péter-előadása és tanúsíthatják ezt a szereplők is: Magyar Attila, Kovács Vanda, Hevér Gábor, Kertész Marcella, Máhr Ági, Molnár Sándor Tamás és a többiek. Ráadásul a parti vendégei, a Miskolci Páholy tagjai is Párizsban érezhették magukat, hiszen a Kalóz Capriccio zenekar francia sanzonokkal szórakoztatta a nagyérdeműt. Az országhatárokkal mit sem törődő zenés világjáráshoz illeszkedett a vacsora is. A Vigadó Carussel terített asztalain a hazai különlegességek mellett ott volt a franciasaláta és Fekete Péter – vagy ahogyan Párizsban szólították: Peter L'Noir úr – kedvéért és a szerencsemalac fülének megérintése céljából néhány sült malac is. A szerencsére elsősorban azoknak volt szükségük, akik részt vettek az est házigazdája, a Pannon GSM által szervezett SMS-versenyen. De a Miskolci Páholyt szervező Well PRess Reklámügynökség Fortuna kegyeire bízta azt is, hogy kié legyen az általuk megjelentetett Bécs–Budapest fotóalbum vásárlói közül egy Toyota Yaris. Az európai nagyvárosok felemlegetése után az est vendége, Eszenyi Enikő Argentínába vitte a miskolci közönséget. A népszerű művésznő – mint kiváló idegenvezető és jó háziasszony – arra is ügyelt, hogy mindenki könnyedén eljusson a vacsoraasztaltól a tengerentúlra. Előbb pogácsával kínálta a vendégeket – még az ő váratlan belépőjét megörökítő operatőrre is gondolt –, de a színpadra érve már Claire volt, a Fekete Péter-történetből ismert gépírónő. A Vígszínházban tíz éve játssza ezt a szerepet, éppen ezen a héten százötvenedjére változik át a jelentéktelen kislányból vonzó hölggyé, revüsztárrá, és ki tudja, hányadszor kérdezi: holdvilágos éjszakán miről álmodik a lány?! Például egy szenvedélyes táncról. És már következett is a tangó, a combok csókja. Eszenyi Enikő táncolt (Budai László világbajnok tangótáncossal is) és énekelt – egyedül, de ahogy mondani szokták: tele lett vele színpad... (fg) Képalá: Eszenyi Enikő és Budai László Fotó: Éder Vera

Kovács Ákos – Egy popzenei kényszervállalkozó

Tizenkét éve tűnt fel a popzenei életben a Bonanza Banzai frontembereként. Sokan akkor még azt hihették, hogy a zenekar csillagának leáldozásával a Kovács Ákos jelenség is csak a rajongók emlékezetében él tovább. Nem így történt. Azóta is töretlen népszerűsége, számtalan sikeres produkciója rácáfolt a jóslatra. Albumai, verseskötetei, videokazettái, nagyszabású koncertjei mögött egy profi zenész, sokoldalú, színes egyéniség és nem utolsósorban egy remek üzleti érzékkel megáldott művész áll.

Az indiai konyha

Csípős ízei és az ételek zamatának kiemelésére szolgáló különleges fűszerei jelentik az indiai konyha vonzerejét – állítja az indiai mesterszakács, Jhabi Lal Kharel, aki lelkesen ismerteti meg a pesti vendégeket hazája gasztronómiai értékeivel. – A tányérokon gőzölgő-illatozó ételek pedig nemcsak finomak, hanem rendkívül egészségesek is, mivel rengeteg zöldséget használunk.

A miskolci Fekete Péter és a párizsi aranyifjak

Fekete Péter – a kártyajáték lapjáról ismert figura – Eisemann Mihály, Zágon István és Somogyi Gyula zenés játékában nem várt vendégként, véletlenül jelenik meg a párizsi aranyifjak fogadásán. De a Miskolci Nemzeti Színház előadásának már ő a főszereplője, és az ő – valamint a színház támogatóinak – tiszteletére adják a január 13-i fogadást is. Fekete Péter öcsém, te kis ügyefogyott… – sugározza a rádió az Eisemann-slágert az Eiffel-torony árnyékában épült lakás nappalijában. Ahogy ez az 1943-as ősbemutató óta nagy sikerrel játszott darabban várható: váratlanul megjelenik a színen a pech – egy kéményseprő személyében. Fekete Péter (Magyar Attila) – Puskás Tamás, a miskolci előadás rendezőjének szavai szerint –„azoknak az embereknek a játékos képviselője, komikussá növesztett alakja, akiknek soha nem sikerül semmi…" A véletlen úgy hozza, hogy ebben a párizsi lakásban éppen olyan emberekkel találkozik, akiknek viszont minden sikerül. Ezek az aranyifjak (Hevér Gábor, Molnár Sándor Tamás) megtanulták – éneklik is – „a pénz beszél, a kutya meg csak ugat…", és azt is tudják, hogyan kell a mások szerencsétlenségéből megcsinálni a maguk szerencséjét. (Pontosabban azt, amit ők szerencsének hisznek.) Mindjárt meglátják Fekete Péter ügyetlenségében is az anyagi lehetőséget… De valamivel nem számolnak a fiúk! Ez pedig nem más, mint a szerelem. Colette (Kovács Vanda), a gazdag lány beleszeret a mi Péterünkbe. Claire (Kertész Marcella), a kis gépírólány Lucienért epekedik. Hogy mi ennek az oka? Indoklás nincs, csak egy újabb sláger: „a szerelemhez nem kell más – csak szerelem kell, és kész…" A rendező – Regős Zsolt zenei vezetővel, az előadás karmesterével – gondosan összeválogatta a legnépszerűbb Eisemann-slágereket. Így például Mme Lefebre (Máhr Ági) a közönség nagy örömére – valódi szenvedéllyel és fimon iróniával énekelheti: Lesz maga juszt is az enyém… Rátkai Erzsébet jelmezei és Bozóki Mara díszletei is hozzájárulnak ahhoz, hogy valóban az operettek világában érezze magát a néző, kedvére szórakozzon, jókat nevessen – de ne feledkezzen meg a maga – és leginkább a szomszédja – feketepéterségéről sem… A Fekete Péter december 15-i premierjét a kamaraszínházban tartották, de a karácsonyi ünnepek során többször játszották a nagyszínpadon, és itt tartják a január 13-i, Páholy-bérletes előadást is. Ennek nemcsak a nagy érdeklődés az oka, hanem az is, hogy a színház, a színművészet támogatása érdekében – a Well-PRess Kft. vezetői, Körtvélyesi Erzsébet és Esterházy Péter által – létrehozott Miskolci Páholy tagjai azok lehetnek, akik jelentősebb összegért – ha jelképesen is – a nagyszínházban megvesznek egy-egy ülőhelyet. A drágább helyekért, a nagylelkű támogatásért kapják cserébe az előadás élményén túl, ráadásként az esti fogadást. Fogadjunk, hogy ezen a partin a nézők találkozhatnak a szerencse és a szerencsétlenség megtestesítőivel, és kipróbálhatják majd a saját szerencséjüket is! (filip)

Casanova nyomában

„Anyám 1725. április másodikán hozott a világra Velencében. A Giacomo Girolamo névre kereszteltek. Nyolc és fél éves koromig hülye voltam. Háromhavi orrvérzés után Páduába küldtek, ahol kigyógyultam a hülyeségből, s hozzáfogtam a tanuláshoz, tizenhat éves koromban doktor lettem, papi ruhát öltöttem, s Rómába mentem szerencsét próbálni.” Ezekkel a szavakkal kezdi Emlékiratait az öregedő Casanova, a csehországi Duxban, Waldstein gróf könyvtárosaként. Ezzel megalapozta személyiségének máig szinte mérhetetlenné duzzadt írásos legendáriumát, forrásául szolgált nemcsak utókori könyvek sorának, de ihletőjévé vált a művészet legkülönbözőbb kifejezésnemeiből – képekből, színpadi darabokból, mozifilmekből, mi több, slágerdalokból – összeálló Casanova-ikonosztázának. A felvilágosodás kori kalandor-értelmiségi általa szimbolizált figurája két és fél évszázada tudományos igényű kutakodások és tarka fantáziák tárgya. Lehet-e vajon hozzátenni bármi keveset ahhoz a már-már kánonná rögzült képzethez, amely a kivételes műveltségű tudóst és bizseregve irigyelt szoknyahőst elhíresítette a nemzedékek köztudatában? Úgy tetszik, igen. Bizonyíték erre egy új könyv, az Utazások Casanovával, amelyet a minap adott közre a Vince Kiadó, illusztrálva Gyulai Líviusz reneszánsz sugallatú, visszafogottan erotikus mestergrafikáival. A szerző, Halász Zoltán – a NAPI Pihenő szerencséjére – immár fél éve publikálja ebben a mellékletben gasztronómiai írásait. E rövid kulináris tanulmányok azok olvasatában is a szakíró mögött megbúvó szépliterátort sejtetik, akik nem tudták, hogy Halász Zoltán neve szakácskönyvek, ismeretterjesztő művek mellett útikönyveket, fotóalbumokat, legelsősorban pedig regényeket jegyez. A „Paolo Galettinek, a hesseni választófejedelem tanácsosának úti jelentései alapján” írt regény a cselekmény idején már néhány éve halott főhős életrejtélyei utáni, önmagában is kalandos nyomozás, amelynek során hajdani riválisok, elvirágzott egykori szeretők megelevenedő vallomásai közt meg-megjelenik maga a visszaidézett Casanova is, hogy a bravúrosan egymásba játszatott idő- és térbeli dimenziók kulisszái előtt bölcselkedjék, szenvedjen, szenvedtessen vagy éppen szeretkezzék. S a Rómát, Párizst, Konstantinápolyt végigcsapongó történetben a valóban létezett históriai partnerek mellett úgy szerepelnek körülötte az írói képzelet szülte – természetesen többnyire női – lények, hogy hús-vér hitelességük megkérdőjelezhetetlen. A könyv vonzásának titka ugyanis nemcsak olvasmányosságában, a mese fordulatos izgalmaiban áll, hanem talán még inkább annak az atmoszférának a sugárzásában, amelyet az elbeszélő történeti és helyszínismereti otthonossága a számunkra híven megteremt. És abban a vezérlő filozófiában, amely az élet élvezetét nem puszta öncélnak tekinti, s az esendőséget is az emberi teljesség feltételeként fogadja el. Hárs György

A tőzsdemanipulátor

Russel Sage agyafúrt tőzsdemanipulátor volt, aki vasúti és távírórészvényekből szerezte vagyonát a múlt század közepén. Több mint 100 millió dolláros vagyont sikerült felhalmoznia, miközben hírhedtté vált zsugoriságáról. „Ha odafigyelsz a centekre, a dollárok már maguktól jönnek” – mondta sokszor.

Műsorfüzet

Wagner: Ring

Feng shui, az energiáram ABC-je

A távol-keleti eredetű kifejezés szó szerinti jelentése: szél és víz. Azaz, e szimbólum értelmében mindennemű áramló energia, ami körülölel bennünket s meghatározza, miként felelhetünk meg az életünk támasztotta kívánalmaknak. Nem árt megismernünk tehát a szabályokat, amelyeket beépíthetünk mindennapjainkba. A feng shui-nak egyébként rokon diszciplínája többek között a bioépítészet, a szociológia, a harmóniatan, a geometria, a botanika, az építészet, a színterápia, a pszichoszomatika, a természetgyógyászat, a lélektan.

Determinált karrieresélyek

A kilencvenes években sok kihívás érte a magyar iskolarendszert. Új típusú intézmények jelentek meg és igen változatosak lettek a továbbtanulás útjai. E változatosságon belül ugyanakkor fellelhető az évtizedek óta fennálló hierarchia. A hetvenes évek felmérései óta tudjuk, hogy a társadalmi előnyök továbbörökítésében meghatározó szerepe van a kulturális tőkének, és ugyanezt bizonyítják a nyolcvanas évek mobilitáskutatásai is. Éppen ezért igen érdekes kérdés, hogy egy monolitikus társadalmi rendszer felbomlása után, amikor a társadalmi egyenlőtlenségek felerősödtek, a jövedelmi különbségek megnőttek, milyen szerepe van az iskolarendszernek? Segít-e a hátrányos helyzetűeknek letérni a társadalmi háttér által determinált pályákról, vagy éppen tovább növeli a különbségeket?