Hárs György

Nő a feszültség

Az emberek egyre több időt töltenek kocsijukban; az átlagos amerikai ingázó például napi 90 percet. Részben emiatt az autógyárak egymással versengve egyre több kényelmi berendezéssel (elektromos ablakemelő és tükörállító, távirányítós központi zár, nagy teljesítményű, térhangzású rádió- és CD-lejátszó, ülésfűtés és elektromos ülésállító s legújabban navigációs berendezés és mobiltelefon) szerelik fel új modelljeiket. A motorház fedele alatt rejtőznek a kocsi teljesítményét fokozó, vezetését könnyítő és biztonságát növelő berendezések, például a blokkolás- és kipörgésgátló (ABS, ESP). Mindezek áramot fogyasztanak úgy, hogy az igények lassan elérik a személygépkocsik jelenlegi elektromos berendezéseinek teljesítményhatárait.

Füstűző poliészteröltöny

Rudolf Noble kutató San Franciscóban huszonhat különböző szövet dohányfüst-abszorpciós (-elnyelő) képességét vizsgálta oly módon, hogy egy-egy csíkot tizenöt percre belógatott egy zárt térbe, ahol cigaretta égett. A természetes szálakból - mint a gyapjú, pamut és len - készült szövetminták súlya 20-30 milligrammal, azaz saját súlyuknak közel egy százalékával nőtt a füstben, míg egy hasonló méretű poliészterszövet súlygyarapodása csak 0,7 milligramm volt. A tanulság egyértelmű: ha nagyon utálod, hogy egy bárból vagy partiról hazajőve cigarettafüsttől bűzlik a ruhád, próbálj inkább poliészterből készültet viselni.

A rögbi: elit sport, amely üzletnek sem rossz

„Aki a birkózó erejével, az atléta gyorsaságával, a maratoni futó kitartásával és a sakkozó éleslátásával rendelkezik, az jó rögbijátékos lehet” - összegzi a kívánalmakat Bálint István, a Magyar Rögbi Szövetség koordinátora. - „Erőt, férfiasságot sugall, sok millió híve emiatt kedveli. Ráadásul a testet és a lelket egyaránt igénybe veszi és fejleszti, miközben a pályán folyó látványos játék remek szórakozást nyújt.”

A kertész kutyája

Az eddigi egyik legjobb hangulatú színházi páholypartin vehettek részt azok a bérletesek, akik megjelentek a Békés Megyei Jókai Színház ez évi utolsó Csabai Páholy eseményén. A színház gyönyörű vigadótermében megrendezett estélyen a jó hangulatról a kitűnő énekes-színész, Paudits Béla és zongorakísérője, Oláh Ferenc gondoskodott. A 2000/2001-es színházi évad második páholypartija előtt Lope de Vega A kertész kutyája című vígjátékát nézhették meg azok az arany-, ezüst-, illetve bronz-páholybérlet-tulajdonosok, akik kiemelt árú bérleteik megvásárlásával támogatják a békéscsabai színházat. Konter László színigazgató, az előadás Jászai-díjas rendezője mindkét veszélyes csapdát elkerülte, amelybe a klasszikus vígjátékok rendezői gyakran beleesnek: nem akart vásáribb lenni a vásárinál, de „egy nép ezeréves fájdalmát” sem akarta eljátszatni egy vígjáték ürügyén. Könnyed, kellemes stílusban rendezte meg a darabot, nem többet és nem kevesebbet, azt mutatva be, ami. Helyenként élénkebb színeket is alkalmazó, de többnyire lágy pasztellekkel festett előadást hozott létre, amivel a legtöbbet érte el, ami elérhető: a közönség jól érezte magát. A nézőtéren ülve az előadás minden pillanatában öröm volt körbenézni és látni az arcokon ülő felhőtlen mosolyt, az elvarázsolt, az előadással együtt élő néző jókedvét. Székely László Jászai-díjas érdemes művész korhűségre törekvő, mégis időtlen díszletei is nyugalmat és jókedvet árasztanak, és felhőtlen napsütéssel ragyogják be az előadást. A díszletben méltó partnerként kelnek életre a Pilinyi Márta tervezte pompás kosztümök. Konter László az előadás csapatát szinte kivétel nélkül a csabai színház saját nevelésű fiatal, tehetséges színészeiből állította össze. A főszerepet, a szigorúan erkölcsös, majd szerelmében sebezhetően bizonytalanná váló Diana grófnőt a Csabai Páholy előadásán Komáromi Anett alakította a vele kettős szereposztásban játszó Jászai-díjas Fehér Anna méltó vetélytársaként, bár a két főszereplő alakításának egymáshoz méricskélő összehasonlítása fölösleges. Alakításuk nem különbözik durván egymástól, de nem is egyforma és a maga nemében mindkettő nagyszerű. A férfi főszerepet, Teodorót alakító Marton Róbertnek nincs könnyű dolga, hiszen úgy kell egy a szerelmi érzéseiben szinte a széljárással ingadozó fiatalembert eljátszania, hogy közben a közönség ne utálja meg mint szélhámos hozományvadászt. Marton jó arányérzékű, a férfiúi esendőséget felmutató alakításával a lehető legjobban oldotta meg ezt a feladatot. Teodoro inasa, Trisztán szerepében Csomós Lajost láthattuk, aki szinte „római jellemű” társa, barátja tudott lenni gazdájának, akár Horatio Hamletnek. Diana szolgálója és Teodoro korábbi szerelme, Marcella szerepében Paczuk Gabi sok énekes főszerepe után (Mima, Evita, Mária Magdaléna, Jeanne d'Arc) bebizonyította, hogy a prózai darabokban is otthonosan mozog. Diana két kérőjének szerepét Tege Antal és Bródy Norbert játszotta a vásári komédiázás határán mértékkel lavírozva. A további szerepekben Tarsoly Krisztinát, Steinkohl Erikát, Szántó Lajost, Jancsik Ferencet, Gerner Csabát, Szűcs László Csabát és Tapasztó Ernőt láthattuk. A páholytagok és vendégeik az előadás után felvonultak a színház vigadótermébe, ahol kezdetét vette a parti, amelynek házigazdája a hagyományoknak megfelelően Papp Endre, a Magyar Televízió műsorvezetője volt. A terembe egyenként belépő színészek köszöntése után a résztvevők elköltötték a vacsorát, amely Gurcsó László konyhaművészetét dicsérte. A vacsora után következett Paudits Béla bevezetőben már említett egyszemélyes show-műsora. Paudits a kabaré műfajának legszebb hagyományait élesztette fel azzal, hogy dalait mindvégig az asztaloknál üldögélő közönség között járkálva adta elő, szinte mindenkit bevonva a játékba, utolsó, vastapssal kikövetelt ráadásszáma közben pedig a vendégsereg szinte minden hölgytagjától egyenként elköszönt. A műsor után kissé megkésett, de annál különlegesebb vendég, maga a Mikulás érkezett a terembe, és két csinos krampuszlány segédletével megajándékozta a jelenlévőket. Végül kezdetét vette a hajnalig tartó táncmulatság, amihez a talpalávalóról a Fantázia zenekar gondoskodott. Józsa Mihály

Életmód - Illatpatika

A szagok életünk minden pillanatában, mozzanatában tájékoztató, irányító szerepet töltenek be. Világuk mégis fehér folt ismereteink amúgy sem teljes térképén. A színekkel és hangokkal ellentétben még szavaink sincsenek közvetlen megkülönböztetésükre. A mindennapokban csupán három megjelölést használunk. Az egyértelműen negatív hatást kiváltó, vészhelyzetet jelző szagérzeteket bűznek, az elviselhető mértékű, semleges hatásúakat szagnak, míg a számunkra pozitív hatásúakat illatnak nevezzük.

Szerelmek, három húron

A karácsonyi könyvpiac kiemelkedően látványos ajánlataként kínálja újdonságait az Auktor Könyvkiadó. A három művet (amely négy kötet) a publikáció azonos forrásán túl két jellemző rokonítja egymással: a formai kivitel könyvészeti remeklése és közös címszóvá emelhető témájuk: a szerelem. Igaz, John Steinbeck kisregénye, A gyöngy a fogalmat túlemeli a nemek éroszának eredeti értelmén. Az Érik a gyümölcs, az Egerek és emberek klasszikus szerzője inkább (a mi élő költőklasszikusunk, Juhász Ferenc kifejezés-leleményével) a „mindenség szerelmét” kergeti hőseiben, a bolíviai indián emberpárban. Történetük sok vonását (líraiságát, felemelő humanizmusát) tekintve ikerdarabja Hemingway Az öreg halász és a tengerének, s ugyanúgy eposza a végül kudarcában sem értelmetlen, gigászi létküzdelemnek, mint amaz. Ám a koldusszegény gyöngyhalász váratlan szerencséje, az a bizonyos nagy fogás a mások gátlástalan aljassága miatt végzetes tragédiába vált. A méltóbb létezés heroikus akarásának emberéletek szegik az útját, a Gyöngy, a világ legnagyobbja pedig, dolgát beváltatlanul, visszaenyészik a teremtő óceánba. A családi összetartozás természetes kötelme és az érette megvívott gyászos út - a történet értékskálájának két véglete - eleve az izgalmak, a feszültségek forrása. Ettől is letehetetlen ez a fordulatos írás (Oros Paulina fordítása). Steinbecket türkizkék velúrbársony borítóba, ezüst vésetnyomásba öltöztette a kiadó. Piros és bordó bársonyban, aranyban-ezüstben jelent meg Rabindranáth Tagore két műve, a Szerelmi ajándék, illetve a Szerelmi vallomás. Előbbi az indiai Nobel-díjas szerző rövid prózákban megírt lírai remekléseit, himnuszait tartalmazza 5 fejezetben, 60 „versben”, míg párja a Kertész című ciklusból összeállított válogatás. Mindkét kötet Bartos Zoltán nyolcvanéves tolmácsolásában szólít meg magyarul. S kérdezi: „Ki vagy te, Olvasó, aki dalomat majd száz esztendő múltán olvasod?” Feleljük minél többen: én. Végül - nem századokban, ám évezredekben méri és öleli egybe az időt az a versválogatás (Megjött végre a várt szerelem), amely 28 költeményt és hozzá 28 rajzot kínál. „Szeretem szép mesterségemet, a nekem mindig örömet adót, mely élteti a hitet bennem, hogy kapott képességemmel jó ügyet szolgálok” - írta egykoron az egyik legnagyobb magyar könyvillusztrátor, Reich Károly grafikusművész. Minden bizonnyal a most megjelent albumban közzétett, 1972-ben készült tollrajzai ihlették a kötet szerkesztőjét, hogy a képek „illusztrációiként” görög és latin szerelmesverseket válogasson egybe. A szerzői névsor olyanok jelenlététől csillog, mint Szapphó, Anakreón, Alkaiosz, Catullus, Tibullus és Horatius. A fordítók pedig, az antik világ érzelmes üzenetét magyarul közvetítők: másokkal együtt Dsida Jenő, Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Orbán Ottó. (Szerkesztette: Lothringer Miklós.) Hárs György

Ezer literrel a föld körül

A sorozatban gyártott, hagyományos erőforrású kisautók közül a jelenlegi üzemanyag/takarékosság-bajnok a Volkswagen Lupo 3L TDI típusú kocsija, amely 100 kilométerenként három liternél kevesebb dízelolajat fogyaszt, s ugyanakkor mindazt tudja, mint a többi, hasonló méretű kiskocsi. A kocsi új, háromhengeres, 1,2 literes befecskendezéses turbódízel motorjának teljesítménye 45 kW (61 LE), új közvetlen erőátviteli rendszerrel van ellátva és úgynevezett start-stop üzemmódban is használható, azaz amikor valamilyen okból, például közlekedési dugóban, piros lámpánál megállni kényszerül, a motor automatikusan kikapcsol, majd gázadásra vagy sebességbe téve megindul. A tavaly Svédországban szakújságírók által elvégzett mintegy száz próbaúton fogyasztása 100 kilométeren 2,6 és 3,1 liter között volt. A autóval az idén tettek kísérletet a Guinness-be kerülésre: öt kontinensen összesen 33 ezer kilométert megtéve ezer liter üzemanyaggal csaknem megkerülte a földet. A Föld körül egyre több és több űrszemét, azaz már nem működő űreszköz, kiégett rakétafokozatok és ezek darabjai keringenek. Egy részük idővel a légkörön keresztül visszatér, illetve a kisebb darabok elégnek. Az idén április 27-én három roncsdarab csapódott be a dél-afrikai Fokváros térségében, az egyik tűzgömbként a repülőtéren egy ember közvetlen közelében. Mindhárom darab az 1996. március 28-án egy GSP (navigációs) műhold fellövéséhez használt DeltaII rakéta második fokozatából származott, vagyis négyéves keringés után jutottak le a légkörig, ahol lefékeződtek és lezuhantak. Megállapították, hogy a legnagyobb darab a rakéta üzemanyagtartálya, a másik a rakéta fúvókája, a harmadik pedig egy gömb alakú, nyomásálló tartály volt, amelyben a rakéta héliumot vitt magával. Az azonosításban egy másik DeltaII rakéta 1997-ben Texasban lezuhant roncsairól készült felvételek, továbbá azok a számítások segítettek, melyek szerint ennek a kiégett rakétafokozatnak az idő tájt kellett visszahullania a Földre. Bár ebben az esetben az egyik darab (a gömb alakú tartály) város környékén, egy ember közelében csapódott be, elenyészően kicsi az esélye, hogy ilyen roncsok emberéletet veszélyeztessenek, amit jól mutat, hogy az űrkutatás eddigi 43 éve alatt lehulló rakétaroncs csak egyszer okozott balesetet, nevezetesen a hatvanas években Kubában, ahol egy tehenet talált el. W. A.

Economx

Mi valójában az átok? A szó ősi, angolszász formája, a cursien annyit tesz, mint valakire bajt, bántást hozni. Tehát az átok, akár kimondják, akár leírják, azt célozza, hogy az ellenségre halált vagy szenvedést hozzon, büntesse valamely tabu megszegését, esetleg veszélyt jövendöljön bizonyos gaztettek elkövetőinek. Az átok ez utóbbi válfaja gyakran az igazságtalan bánásmódot elszenvedők utolsó menedéke: szegények sújtják vele a hatalmasokat, mert hisznek valamilyen egyetemes világrendben és igazságszolgáltatásban. Létezik tiltó átok, amely arra irányul, hogy a következményektől való félelem felkeltésével megakadályozzon bizonyos cselekedeteket. Foszd ki a fáraók sírját és elpusztulsz! Érintsd meg a király fejét és véged! Feküdj össze fűvel-fával és juss a pokolra (ősi változat), avagy légy AIDS-es (modern változat)! Az átok elmormolható titokban vagy kikiáltható a nyilvánosság előtt, sötét tekintet és a megátkozottra szegezett ujj kíséretében. Elhangozhat szóban, de éppúgy le is írható, rábízható valamilyen, az áldozatnak küldött szimbolikus tárgyra, de foganatosítható mágikus szertartás, például az áldozat képmásának elégetése vagy átszúrása keretében is. Az átok mágikus cselekmény és a rosszakarat képzeletbeli kivetítésén alapul. Ősidőktől hozzátartozik a papok és varázslók lélektani fegyvertárához, bár egyesek szerint csak akkor hatékony, ha a kiszemelt személy tud róla vagy hisz benne. Más esetekben az átok nem kötődik meghatározott emberekhez, hanem lesújt bárkire, aki valamilyen konkrét helyszínnel vagy tárggyal kerül kapcsolatba vagy rontással sújtott családba születik. Számos beszámoló ismeretes például megbabonázott kocsikról, hajókról, drágakövekről, amelyek a velük kapcsolatba kerülőkre balszerencsét és pusztulást hoztak. A babonában hívők számos hagyományos védekezési formát ismernek az átkok és rontások ellen: bűvös amuletteket, varázsigéket, sőt olyan módszereket is, amelyek révén az átok visszaszáll arra, aki kimondta. A mai kor embere sem mentes a babonáktól. Hányan tűnődtek el a Kennedy családot sújtó átkon, még ha ez az átok nem is volt más, mint a család gigászi méretű becsvágya? Az ősi tabuk csak fokozatosan szűnnek meg, hiszen az átkok nem merülnek ki az egyeseket megcélzó rontásban, hanem éppúgy fellelhetők a kollektív rettegés és paranoia évszázadokon át tartó állapotában is. Az egész Európát hatalmában tartó, XVIXVII. századi boszorkányhisztéria éppen ilyen átok volt, kollektív téboly, amiből még alig nőttünk ki (ha valóban kinőttünk egyáltalán). V. A.

Economx

A címbeli három „t”-ből a trendi szó manapság minden divatkövető száján körülbelül hússzor fordul elő mondatonként. Jelentése hevenyészve: naprakészen követni a mások által kigondolt vonalakat, életmódokat, szokásokat, színeket stb. Az sem árt persze, ha egyéniségünk sajátos zamata azért megmarad ebben a nagy követésben. Van valami, ami télen-nyáron egyaránt alapeleme meghatározó öltözékünknek: a lábbeli. Képzavar, de tény, a cipő öltözékünk megkoronázása… (Humoristák kifogyhatatlan témája a snasszságot megjelenítő „makkos cipős” figurája.) Most ősszel, felkészülve már a hosszú, undok télre, megteltek a boltok az olaszok, kisebb mértékben a spanyolok remekeivel. Jelszavuk lehetne a féktelen elegancia. Az árak 1O ezertől 89 ezerig forintig terjednek. A tervezők viszont teljesen elszálltak. Annyi őrült ötlet valósult meg: szőrrel, kígyó-, krokodilbőrrel, csillogással, vadállatmintás csicsával, abszurd sarkakkal, életveszélyesen hegyes orrokkal (lásd John Galliano csizmácskáit), hogy aki igazán trendi akar lenni, az egy ilyenben a testi épségét teszi komolyan kockára. Mondom ezt tapasztalatból, mint a populáció azon felének tagja, amely mindent megtesz azért az élményért, hogy vagyonokért törhesse ki a nyakát. Ezek a vállalkozó szellemek persze időnként normálisan is lépnének, járnának, urambocsá futnának, tehát az üzletek polcait azért megtöltik a hétköznapi cipők is. Van esőre, sárra, csúszós időre kreált lapos vagy emeltebb talpú-sarkú választék is, néhol gömböcskékkel dúsít