Gáti Tibor

Több mint fél évszázada a legjobb német munkanélküliségi adat

A korábban végrehajtott munkaerő-piaci reformok és a gazdasági fellendülés hatására tovább gyorsult a munkanélküliség csökkenése Németországban.

Többet profitálnak a munkavállalók a fellendülésből

A munkavállalók világszerte nagyobb részesedést követelnek a globális gazdasági fellendülésből, amit az idén várhatóan meg is kapnak.

Ijedező románok

Romániában számos tévhit kapott lábra a csatlakozás miatt bekövetkező kedvezőtlen változásokról – derül ki a bukaresti európai integrációs minisztérium gyűjtéséből. Olyan képtelenségek is terjedtek, mint például hogy brüsszeli előírás szerint kell majd vágni a fákat a kertekben, minden vágóhidat és tejüzemet bezárnak, a hagyományos román árukat nem lehet majd eladni az uniós piacon, az otthon fogyasztott alkoholért is ugyanúgy fizetni kell, mint a boltban vásárolt szeszes italokért, betiltják a cujka (az ottani pálinka) fogyasztását, az állatvédelmi előírások miatt az állatok jobban fognak élni, mint az emberek. Ugyancsak elterjedt az a vélekedés, hogy a román vállalatok ki fognak szorulni a piacról – miközben a korábbi társulási megállapodás megkötése óta erősödött a román cégek helyzete az egységes belső piacon.

Nem lesz gázháború

Az utolsó pillanatban aláírt megállapodás eredményeképpen a Gazprom nem állítja le a gázszállítást Belarusznak, így az európai ellátás is biztosított.

Önkormányzatok: tág terük van

Szlovákiában a 2005. januárban életbe lépett önkormányzati reform eredményeként az önkormányzatok maguk szabják meg a kivetett helyi adók nagyságát, emellett az állam garantálja, hogy ha a vártnál jobban megy a gazdaságnak, ahogy tavaly is történt, az önkormányzatok automatikusan megkapják a többletbevétel őket illető részét. A nagyobb mozgásszabadság következtében tavaly látványosan nőttek a bérleti díjból és az ingatlanadóból származó bevételek, miközben a vállalkozók bevallása szerint a helyi adók összkiadásaik mindössze egy százalékát emésztik fel. Németországban a helyi iparűzési adó az önkormányzatok egyik legfőbb bevételi forrása, ennek mértéke tartományonként változik, de a vállalatoknak átlagosan profitjuk 13 százalékát kell befizetniük. Belgiumban az önkormányzatok két legfontosabb finanszírozási forrása a személyi jövedelemadó egy része – amit a központi adóhatóság oszt vissza – és az ingatlanadó. Emellett a legkülönbözőbb helyi adókat vethetik ki a vállalkozásokra, ezen a téren igen tág az önkormányzatok mozgástere: bármire kivethetnek adót, amit a törvény nem tilt. Brüsszel 19 kerületi önkormányzata például összesen nem kevesebb mint 800-féle helyi adót alkalmaz.

Csak az EU-csúcs dönt Törökországról?

Bár az EU soros finn elnöksége el akarta kerülni, hogy az e hét csütörtöki csúcstalálkozót a török kérdés uralja, egyre több jel mutat arra, hogy a török csatlakozási tárgyalásokról a csúcs mondja ki a végső szót. Az uniós külügyminiszterek tegnapi értekezletén elvi egyetértés született arról, hogy az Európai Bizottság javaslatának megfelelően részlegesen befagyasztják a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, azaz az összesen 35 jogfejezet közül nyolcat egyelőre levesznek a napirendről. A tárgyalásokon azonban, amelyek lapzártánk után is folytatódtak, nem született végleges megegyezés, mert bizonyos részletkérdésekben nem sikerült közös nevezőre jutni. Brüsszel azért javasolta a tárgyalások részleges befagyasztását, mert Törökország nem ismeri el Ciprust a vámunióról kötött, úgynevezett ankarai jegyzőkönyv kiterjesztésével és nem engedi be kikötőibe a ciprusi hajókat. Ankara az utolsó pillanatban, a múlt héten felajánlotta egy légi és egy tengeri kikötője megnyitását, ez azonban nem elégítette ki a tagállamokat.

Mégsem olyan gyors a japán növekedés

A japán kormány módosított adatai szerint nem 2, hanem csak 0,8 százalékos volt az annualizált GDP-növekedés a szeptemberig tartó három hónapban, az előző negyedévhez képest pedig 0,5 helyett 0,2 százalékos. A csökkenés oka, hogy az állótőke-beruházások az előzetesen becsült 2,9 helyett csak 1,5 százalékkal emelkedtek, a fogyasztás pedig nem 0,7, hanem 0,9 százalékkal esett vissza. Az áprilisban kezdődött pénzügyi év első negyedében annualizált szinten 1,5 helyett 1,1 százalékos, negyedéves szinten 0,4 helyett 0,3 százalékos volt a GDP bővülése. Az ugyancsak pénteken közzétett adatok szerint a gépipari megrendelések októberben csak 2,8 százalékkal emelkedtek az előző hónaphoz képest, noha a szakértők 6,2 százalékot vártak. Ez arra utal, hogy továbbra is lassú az állótőke-beruházások növekedésének üteme. A japán jegybank korábban a nulla közeli szintről 0,25 százalékra emelte az irányadó kamatot, miután a gazdaság kilábalt az évtizedes recesszióból, amit az árak csökkenése, azaz a defláció kísért. Az eddigi bátorító adatok alapján az elemzők zöme újabb szigorításra számított még ebben a hónapban, de ennek most már meglehetősen kicsi a valószínűsége.

Rekordszinten a német külkertöbblet

A szeptemberi 15,0 milliárdról októberben 17,2 milliárd euróra emelkedett a német külkereskedelmi mérleg többlete, ami a legmagasabb a német újraegyesítés óta. A szufficit növekedése főként az EU-n kívülre irányuló export megugrásának köszönhető, vagyis arra utal, hogy a német cégek profitálni tudnak a globális kereslet bővüléséből. A szezonálisan korrigált teljes kivitel 2,6 százalékkal, 81 milliárd euróra emelkedett októberben, így az ország minden valószínűség szerint már a negyedik egymást követő negyedévben a világ legnagyobb áruexportőre lesz. Az import 0,2 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. A további kilátásokat azonban némileg beárnyékolja, hogy az euró október vége óta jelentősen erősödött, és a múlt héten húszhavi csúcsot ért el a dollárhoz képest, az ipari termelés pedig 1,4 százalékkal csökkent októberben az előző hónaphoz képest, noha az elemzők 0,5 százalékos emelkedést vártak.

Ismét nagyot lépnek a telekomcégek

A távközlési szolgáltatók szerte a világon ismét több milliárd dolláros beruházást terveznek a gyorsabb szélessávú internetkapcsolat létrehozása érdekében; megfigyelők szerint ezzel legalább akkora kockázatot vállalnak, mint korábban a harmadik generációs (3G) mobilszolgáltatások kifejlesztésével, ami több nagy cég számára katasztrofális következményekkel járt. Az arra fordított összeg legnagyobb részét ugyanis azóta kénytelenek voltak leírni, mivel az ügyfelek nagy többsége nem tartott igényt a tartalomszolgáltatásokra, sőt többnyire nem is volt tisztában ezekkel. A mostani fejlesztés célja a triple play szolgáltatás létrehozása, amely egyetlen csomagban kínál tévé-előfizetést, internet-hozzáférést és távközlési szolgáltatásokat. A kifejlesztett száloptikai hálózatok és a digitalizáció révén egyebek között on demand (az ügyfél által kiválasztott időpontban lehívható és lejátszható) műsorszolgáltatásokat lehet nyújtani, és a távközlési cégek bíznak benne, hogy az előfizetők hajlandók ezért az eddiginél többet fizetni. A Verizon Communications Inc. és az AT&T Corp. több tíz milliárd dollárt fordít az Egyesült Államokban az üvegszálas hálózatok létrehozására, a japán NTT 43 milliárd dolláros beruházást tervez, Európában pedig mintegy 60 szolgáltató készül gyorsabb hálózatot kiépíteni. A kérdés ezúttal nem az, hogy a potenciális ügyfelek igényt tartanak-e minderre, hanem az, hogy hajlandók-e megfizetni a csomag árát; a Reuters által megkérdezett szakértők meglehetősen szkeptikusak e tekintetben. Kérdés ugyanis, rá lehet-e venni őket arra, hogy az eddig használt platformok helyett átálljanak az új hálózatok használatára. A holland KPN például, amely korábban már a 3G-vel is befürdött, most 1,5 milliárd eurót szán az új hálózatra, noha maga is elismeri, hogy öt évbe vagy akár többe telhet, amíg az átlagos fogyasztó à la carte menüt fog nézni tévékészülékén.