Az Egyesült Államokban, Európában és Ázsiában végbemenő politikai változások, a baloldali pártok kormányra kerülése nyomán a munkavállalók öt sovány esztendő után az idén a korábbinál magasabb bérekre számíthatnak és munkahelyi biztonságuk is nőni fog – mondják az elemzők. Persze ami jó hír a munkavállalóknak, az kevésbé jó a vállalatoknak: nyereségük és részvényárfolyamuk is meg fogja sínyleni a változást. A globális részvénypiacok számára kedvezőtlenebbé válik a gazdasági környezet, nő a protekcionizmus, erősödik az infláció és emelkednek a kamatok. A munkavállalók érdekképviseleteik szerint aránytalanul kevésbé részesedtek az 1970-es évek óta tartó világgazdasági konjunktúrából, mint a cégtulajdonosok. Ezt a Morgan Stanley felmérése is alátámasztja, amely szerint a hét vezető ipari országban a munkavállalók részesedése a nemzeti jövedelemből tavaly rekordmélységbe, 54 százalékra zsugorodott, míg a profitra jutó részesedés öt év alatt tízről tizenhat százalékra emelkedett. Az euróövezethez eddig tartozó 12 országban alig változtak a bérek tavaly, miközben a gazdaság az elmúlt hat év legnagyobb növekedését produkálta.
Az egyenlőtlenségek növekedésére válaszul az elemzők szerint jelentős átrendeződés várható a jövedelmek elosztásában. Az Egyesült Államokban, ahol a lakosság közel háromnegyede súlyos problémának tartja a gazdagok és a szegények közötti szakadék mélyülését, a demokrata többségű törvényhozás várhatóan meg fogja szavazni a minimálbérek emelését, ami közvetlenül a munkaerő 4 százaléka, közvetve ennél sokkal többek számára fog béremelést hozni. A legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall nagyobb béremelést ért el a 85 ezer német acélmunkás számára, mint az elmúlt több mint tíz évben bármikor, és ugyancsak jelentős, 7 százalékos emelést követel a több mint 3 millió fém-, autóipari és elektronikai munkavállalónak. A bérmegállapodás referenciaként fog szolgálni a többi német szakszervezet számára is. Spanyolországban a baloldali kormány olyan megállapodást kötött a szakszervezetekkel és a munkaadói szervezetekkel, amely az utóbbiak követelése ellenére nem könynyíti meg az állandó alkalmazottak elbocsátását.
A folyamatban lévő átrendeződés a Morgan Stanley elemzői szerint a következő három–öt évben mintegy fél százalékponttal fogja növelni a munkaerő részesedését a nemzeti jövedelemből és ugyanannyival csökkenteni a tőke részesedését. Mindez nem nyugtatja meg a jegybanki vezetőket, akik arra figyelmeztetnek, hogy az emelkedő munkaerőköltségek növelik az árnyomást. Ezt a nézetet persze nem mindenki osztja, az európai szakszervezeti szövetség elemzői szerint a kelet-európai és az ázsiai munkavállalók bevándorlása és az ottani alacsonyabb bérek fékezik a fizetések emelkedését. Az Európai Unióban mindenesetre az adatok szerint jelentős különbségek vannak a minimálbér tekintetében a kelet-közép- és a nyugat-európai tagállamok között. A lengyel minimálbér például 2006-ban hatszor alacsonyabb volt, mint a luxemburgi és feleakkora, mint a máltai, de háromszor magasabb, mint a bulgáriai.
Gáti Tibor