Gáti Tibor

Ismét nagyot lépnek a telekomcégek

A távközlési szolgáltatók szerte a világon ismét több milliárd dolláros beruházást terveznek a gyorsabb szélessávú internetkapcsolat létrehozása érdekében; megfigyelők szerint ezzel legalább akkora kockázatot vállalnak, mint korábban a harmadik generációs (3G) mobilszolgáltatások kifejlesztésével, ami több nagy cég számára katasztrofális következményekkel járt. Az arra fordított összeg legnagyobb részét ugyanis azóta kénytelenek voltak leírni, mivel az ügyfelek nagy többsége nem tartott igényt a tartalomszolgáltatásokra, sőt többnyire nem is volt tisztában ezekkel. A mostani fejlesztés célja a triple play szolgáltatás létrehozása, amely egyetlen csomagban kínál tévé-előfizetést, internet-hozzáférést és távközlési szolgáltatásokat. A kifejlesztett száloptikai hálózatok és a digitalizáció révén egyebek között on demand (az ügyfél által kiválasztott időpontban lehívható és lejátszható) műsorszolgáltatásokat lehet nyújtani, és a távközlési cégek bíznak benne, hogy az előfizetők hajlandók ezért az eddiginél többet fizetni. A Verizon Communications Inc. és az AT&T Corp. több tíz milliárd dollárt fordít az Egyesült Államokban az üvegszálas hálózatok létrehozására, a japán NTT 43 milliárd dolláros beruházást tervez, Európában pedig mintegy 60 szolgáltató készül gyorsabb hálózatot kiépíteni. A kérdés ezúttal nem az, hogy a potenciális ügyfelek igényt tartanak-e minderre, hanem az, hogy hajlandók-e megfizetni a csomag árát; a Reuters által megkérdezett szakértők meglehetősen szkeptikusak e tekintetben. Kérdés ugyanis, rá lehet-e venni őket arra, hogy az eddig használt platformok helyett átálljanak az új hálózatok használatára. A holland KPN például, amely korábban már a 3G-vel is befürdött, most 1,5 milliárd eurót szán az új hálózatra, noha maga is elismeri, hogy öt évbe vagy akár többe telhet, amíg az átlagos fogyasztó à la carte menüt fog nézni tévékészülékén.

Brüsszel véget vetne a kukoricaintervenciónak

Az Európai Bizottság (EB) azt javasolja, hogy az EU jövő év július 1-jétől teljesen szüntesse meg a kukoricaintervenciós rendszert, hogy ezzel egy csapásra megoldják a felhalmozódott feleslegek kérdését – közölte a Reutersszel egy magas rangú brüsszeli tisztségviselő. Az EB mezőgazdasági igazgatósága által készített tervezetet a jövő héten ismertetik az EB többi tagjával, és ha a testület jóváhagyja a javaslatot, akkor az a tagországok agrárminiszterei elé kerül. Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos az elmúlt hónapokban már többször említést tett az agrárintervenciós rendszer megszüntetéséről, különösen a gabonafélék esetében. Brüsszel egyébként októberben jelentősen szigorította a kukoricaintervencióhoz kapcsolódó minőségi követelményeket, ami súlyosan érintheti a magyar kukoricatermesztőket, bár jelenleg a szabadpiacon magasabb áron tudják értékesíteni a terményt, amely az idei kedvező szezon következtében a magas minőségi követelményeknek is megfelel. A magyar kormány mindazonáltal novemberben az Európai Bírósághoz fordult a november elsején hatályba lépett rendelet megsemmisítéséért. Az utóbbi két évben jelentősen nőttek az uniós intervenciós kukoricakészletek, különösen a magyar intervenciós raktárakban halmozódott fel a gyorsan romló gabonafajtából. A most készülő tervezet arra utal, hogy Brüsszel hosszabb távú megoldást keres a problémára – közölte a Reuters forrása.

Új gázszállítókkal próbálkozna az EU

Az Európai Unió és Kazahsztán együttműködési megállapodást írt alá, amely egyebek között azt célozza, hogy megkönnyítse a kazah földgáz és olaj importját a 25 tagállamba. Brüsszel azt reméli, hogy az együttműködés fokozásával csökkenthető a függőség az orosz és a közel-keleti földgázszállításoktól. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke és Nurszultan Nazarbajev kazah elnök egyebek között arról állapodott meg Asztanában, hogy megvalósíthatósági tanulmányokat készíttetnek a közép-ázsiai köztársaságban tervezett energiaszállítási projektekről. Kazahsztán nem versenghet Oroszországgal a földgázkészletek nagysága tekintetében, de a 2000 milliárd köbméter bizonyított tartalék sem kevés, ha a szállítási problémákat sikerül megoldani. Az ország jelenleg csak az orosz vezetékhálózaton tud exportálni, és Moszkvának nem érdeke, hogy a kazah földgáz eljusson Európába. Oroszország a teljes kazah földgázfelesleget felvásárolja és belföldi fogyasztásra fordítja, így saját gázkészleteiből többet tud Európának eladni. Brüsszel ezért szeretné ismét feléleszteni a Kaszpi-tenger alatt létesítendő gázvezeték tervét, de módosított útvonalon. Az eredeti terv szerint a vezeték kiindulópontja Türkmenisztán, végpontja Azerbajdzsán lett volna, ahonnan a gáz Grúzián és Törökországon keresztül jutott volna el Európába. Az EB energiaügyi biztosa, Andris Piebalgs által szorgalmazott új terv értelmében a tenger alatti vezeték kiindulópontja Kazahsztán lenne, amely egyre megbízhatóbb partnernek számít, noha az emberi jogok tiszteletben tartása és a demokrácia szempontjából korántsem makulátlan. Az ország az olajszállítások szempontjából is fontos partner, hiszen az elkövetkező évtizedekben napi 3,5 millió hordó olajat lesz képes felszínre hozni. Brüsszel atomenergia-ipari együttműködésről is megállapodott Kazahsztánnal, amely a világ urániumkészletének egyötödével rendelkezik. Ennek értelmében a kazah urán részaránya a jelenlegi 3-ról 20 százalékra emelkedne az EU uránimportjában.

Nem várható az olajárak emelkedése

A hétfői esés után tegnap ismét 63 dollár fölé emelkedett a texasi könnyűolaj hordónkénti ára, miután a piac két ellentétes hatás között próbál egyensúlyozni. Felfelé nyomja az árat, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) a jövő héten a nigériai Abujában várhatón ismét a kitermelés visszafogásáról dönt, az októberben elhatározott napi 1,2 millió hordós csökkentés után. Ennek hatására azóta 60 dollár fölé emelkedett az ár, de a termelők továbbra is aggódnak, mégpedig elsősorban a dollár miatt, amely 20 havi mélypontra süllyedt az euróhoz és a brit fonthoz képest, ami csökkenti dollárbevételeiket. Ellenkező irányba hat viszont a szokatlanul enyhe időjárás következtében a piacon megmutatkozó túlkínálat, ami miatt az elemzők a közeljövőben sem várnak jelentős áremelkedést. A múlt héten ugyan átmenetileg drágult az olaj az USA-ban, miután az ország középnyugati részén hidegre fordult az idő, de a trend hamar megfordult az enyhülést ígérő időjárás-előrejelzések hatására. Ugyancsak lefelé nyomják az árakat az USA gazdaságának lassulását jelző adatok: a múlt pénteki ISM-adatok tanúsága szerint három és fél év után először csökkent a feldolgozóipari termelés. Mindez visszaveti a keresletet a piacon. A technikai elemzések szerint 63,20–63,75 dollár körül van a plafon, így a jelenlegi ár rövid távon meglehetősen magasnak tekinthető.

Kiábrándítóak lettek a Philips profit-előirányzatai

A holland Philips Electronics NV tegnap megerősítette, hogy a csoport teljes árbevételének 40 százalékát adó fogyasztói elektronikai üzletág üzemi nyereségrátája kissé el fog maradni a korábban célul tűzött 4 százaléktól. A befektetők aggodalmának eloszlatása érdekében közölték, hogy több olyan termékfejlesztést hajtottak végre, amelyek révén javulni fog az eredmény. Ezek közé tartoznak az új lapos képernyős Ambilight tévékészülékek, amelyeknél a képernyő mögötti háttérvilágítás fokozza a nézhetőséget. Az eredmények javítása érdekében emellett Európa legnagyobb fogyasztói elektronikai gyártója a jövő év végéig 75 millió euróval csökkenti a költségeket a menedzsment és a szolgáltatások terén. A cég meghatározta jövő évi profitcélkitűzéseit is, amelynek során az eddig alkalmazott, kamat és adófizetés előtti eredmény (EBIT) helyett a kamat, adófizetés és amortizáció előtti eredményt (EBITA) veszik alapul. Eszerint 2007-től kezdve 7,5 százalékot meghaladó profitrátára számítanak csoportszinten. Ez az elemzők szerint megfelel a várakozásoknak. Ezen belül a fogyasztói elektronikai üzletágban 3, a háztartási készülékeket gyártó üzletágban 15 százalékos, a világítástechnikai ágazatban 12 százalékos, az orvosi műszereket gyártó divízióban pedig 14-15 százalékos rátát terveznek. A fogyasztói elektronikai üzletágra vonatkozó célkitűzés az elemzők szerint kissé kiábrándító, mivel abszolút számban mintegy 100 millió euróval elmarad a korábbi előirányzattól, ezt azonban kompenzálhatja a tervezett költségcsökkentés. A Philips azt is bejelentette, hogy a júniusban nyilvánosságra hozott tervektől eltérően nem indítja be a mobil személyi navigációs eszközök gyártását, mivel túlságosan telített a piac. A bejelentések nyomán 1,5 százalékkal gyengült a csoport részvényeinek árfolyama.

Szufficites a román költségvetés

Az év első tíz hónapja után 6,86 milliárd lej, azaz a GDP 2,04 százaléka a román államháztartási mérleg többlete – közölte tegnap a Mediafax hírügynökség. A központi költségvetés többlete 440,7 millió lej volt, az év végi kiadások miatt azonban a végső egyenleg hiányt fog jelezni. A kormány novemberben negyedszer módosította az idei költségvetési tervet, és növelte a deficit összegét, de változatlanul a GDP 2,5 százaléka az előirányzott hiány, mivel gyorsabb növekedésre számítanak. Az első verzióban a kabinet még 0,5 százalékos deficittel számolt, később azonban közölte, hogy a szükséges infrastrukturális és egyéb állami beruházások miatt nő a tervezett hiány. Jövőre a kormány 2,8 százalékos GDP-arányos deficitet tervez. Az IMF az infláció és a folyó fizetési mérleg hiány meglódulásától tart, ezért októberben figyelmeztette Bukarestet, hogy idén 1 százalékra, jövőre nulla körülire kellene leszorítania az államháztartási deficitet.

Moszkva megtiltotta a rizsimportot

Oroszország egészségügyi okokra hivatkozva azonnali hatállyal megtiltotta a rizs bevitelét az országba. Az állat- és növény-egészségügyi felügyelet bejelentette, hogy a továbbiakban nem ad ki importengedélyt és a korábban kiadott engedélyeket érvénytelennek tekinti. A lépést azzal indokolta, hogy az országba érkezett szállítmányokban különböző kártevő rovarokat, a megengedettnél nagyobb mennyiségű rovarirtó szert és egyéb veszélyes vegyi anyagokat találtak. Az intézkedés szakértők szerint valójában a nagy belföldi rizstermelő gazdaságok és feldolgozók védelmét szolgálja, ezért terjed ki a tilalom az egész világra. Az elmúlt években jelentősen nőtt a rizstermesztés Oroszországban és túlkínálat alakult ki. Tavaly tonnánként 70 euró vámot vetettek ki a rizsre, aminek következtében a korábbi 400-500 ezerről 300-350 ezer tonnára esett vissza az import. Az idén Kína, Vietnam, India és Thaiföld szállította a legtöbb rizst Oroszországba. Moszkva korábban egészségügyi okokra hivatkozva megtiltotta a norvég lazac, a lengyel és brazil hústermékek importját, és figyelmeztetett, hogy január elsejétől korlátozza a hús bevitelét az EU-ból a bolgár és román csatlakozás miatt.

Nagyot bukott a Pfizer az új szívgyógyszeren

Tegnap délelőtt mintegy 14 százalékot esett a világ legnagyobb gyógyszergyára, az amerikai Pfizer Inc. részvényeinek árfolyama, miután bejelentette, hogy felfüggeszti eddigi legnagyobb reménysége, a torcetrapib új koleszterinszint-csökkentő 2004-ben elkezdett fejlesztését, miután a tesztelés során komoly szív- és érrendszeri problémákat, sőt haláleseteket is regisztráltak. Egyelőre nem világos, mi okozta a kísérlet során tapasztalt szívproblémákat, de könnyen lehet, hogy a torcetrapibhoz hasonló hatóanyag kifejlesztésen dolgozó svájci Roche Holding AG és az amerikai Merck & Co. is a kísérletek felfüggesztésére kényszerül. A gyógyszer úgy hat, hogy emeli a HDL nevű jótékony hatású koleszterin szintjét, és a cég azt várta tőle, hogy átveszi a jelenlegi húzótermék, a világ legkeresettebb koleszterinszint-csökkentője, a Lipitor szerepét, miután annak szabadalmi védettsége 2010-ben lejár. A Lipitor tavaly 12,2 milliárd dollár árbevételt hozott, ami a teljes forgalom egynegyedét tette ki, és az első háromnegyed éves adatok alapján idén ennél is nagyobb forgalomra lehet számítani. Ennek azonban a védettség lejártával vége. A Pfizer vezetői néhány nappal ezelőtt még úgy nyilatkoztak, hogy jövőre tervezik az új szívgyógyszer engedélyeztetését. Az új gyógyszertől az elemzők 2012-ben már 4,15 milliárd, a teljes felfutás után pedig évi 20 milliárd dollár árbevételt vártak, így ennek kiesésével óriási lyuk keletkezik a cég középtávú árbevételi terveiben. Ez a Pfizer akvizíciós elképzeléseit is súlyosan érinti, mivel egyelőre nem világos, miből fogják finanszírozni az erre szánt 1–4 milliárd dollárt. Márpedig a kudarc nyomán a cégnek növelnie kell erőfeszítéseit más új gyógyszerek kifejlesztésére, ennek egyik útja valamely ígéretes gyógyszer kifejlesztésén dolgozó gyártó felvásárlása lehet.

Szívrohamot kaptak a befektetők - most kell Pfizer-részvényt venni?

Egy ígéretes készítmény kudarca nyomán zuhanásba kezdtek a Pfizer részvényei, így felmerül a kérdés, érdemes-e most beszállni a gyógyszerpapírba.