Gáti Tibor

Túl sok pénz rohan Bulgáriába

Idén a tavalyi 4 milliárd eurónál is több, várhatóan mintegy 5 milliárd euró értékű külföldi működőtőke áramlik az országba, de egyelőre nehézségeket okoz a bővülő termelőkapacitás működtetése – mondta Rumen Ovcsarov bolgár gazdasági miniszter. A külföldi befektetők számára elsősorban az uniós csatlakozástól várt hosszú távú gazdasági stabilitás, valamint az olcsó munkaerő és az alacsony ingatlanárak jelentenek vonzerőt. A tőke legnagyobb része az energiaszektorba és dinamikusan bővülő idegenforgalomba áramlik: a befektetők új szállodákat építenek a fekete-tengeri üdülőhelyeken és a Balkán- hegység síközpontjaiban. Sokakat azonban visszatart a korrupció, a bűnözés, a bürokrácia, a gyengén fejlett infrastruktúra és a leromlott közlekedési hálózat. A beáramló pénz nyomán új gyárak épülnek, de hiányoznak a szakértők és az exporthoz szükséges vasúthálózat – tette hozzá a miniszter. A szocializmus bukása, 1989 óta a lakosság egytizede hagyta el az országot, hogy jobban kereső állást találjon Nyugaton, így hiány van szakképzett munkaerőből, amit mindinkább kínai munkavállalókkal pótolnak, elsősorban a dinamikusan növekvő textiliparban. A havi átlagbér 180 euró Bulgáriában, a legalacsonyabb az EU-ban. A jelenlegi baloldali kormány több milliárd eurót szeretne fordítani az elkövetkező években infrastrukturális projektekre, de ehhez uniós pénzekre is szükség lesz. Az elemzők szerint azonban a gyengén működő kormányszervek nehezen fognak megbirkózni az uniós források lehívásával.

Szigorítják az egészségbiztosítást Németországban

A német kormánykoalíció két nagy pártja hosszú vajúdás után megegyezett a bevezetni tervezett egészségügyi reformról. A megállapodásra égetően szükség volt, miután a jelenleg évi 140 milliárd euróra rúgó egészségügyi kiadások folyamatosan nőnek, miközben a biztosítási rendszer hiányosságai miatt a befizetések a jelenlegi költségeket sem fedezik, a hiány becslések szerint az idén elérné a 6,6 7 milliárd eurót. A törvényjavaslatról a tervek szerint február elején szavaz a parlament és április elsején életbe léphet a reform. Az alapvonalakról már tavaly októberben megállapodás született, de az erőteljes ellenállás miatt megakadt a folyamat. A megrekedt ügyet egyebek között egy két hete közzétett jelentés mozdította ki a holtpontról, amely kimutatta, hogy a jobbközép CDU által irányított gazdagabb tartományok, elsősorban Bajorország és Baden-Württemberg számára a vártnál kisebb többletterheket jelent az átalakulás. A munkavállalók és a munkáltatók által befizetett járulékok a korábbi megállapodásnak megfelelően az újonnan felállítandó központi egészségügyi alapba kerülnek, és innen kerülnek a kötelező biztosítókhoz. Az Angela Merkel kereszténydemokrata kancellár és Ulla Schmidt szociáldemokrata egészségügyi miniszter nevéhez fűződő új változatban az az új elem, hogy mindenkinek kötelező lesz az egészségbiztosítás. Jelenleg a lakosság 88 százaléka, 72 millió ember tartozik a kötelező biztosítókhoz, de a vagyonosoknak és a szabadúszóknak joguk van ehelyett magánbiztosítást kötni. Mintegy 8,4 millió főnek van ilyen biztosítása, de az adatok szerint legalább 300 ezren, főként önfoglalkoztatók és szabadúszók, sehol sem fizetnek, miközben igénybe veszik az egészségügyi szolgáltatásokat. A rendszer így igazságtalan, mivel épp a leggazdagabbak tudnak mentesülni a terhek alól. A most létrejött megállapodás mindazonáltal nem oszlatta el a kételyeket: egy friss közvélemény-kutatás adatai szerint a többség úgy látja, hogy az új rendszer sem lesz életképesebb az eddiginél.

Minszk olcsóbban kapja az olajat

Oroszország a korábban bejelentett 180 dollár helyett csak 53 dollár exportvámot számol fel tonnánként a Belarusznak szállított kőolajért – állapodott meg kétnapos tárgyalás után pénteken Moszkvában Mihail Fradkov orosz és Szergej Szidorszkij belarusz miniszterelnök. Moszkva így is több mint egymilliárd dollár vámbevételre tesz szert az idén a volt szovjet köztársaságnak szállított olajért – hangsúlyozta Fradkov. 2008-tól az orosz fél jogosult lesz két hónaponként új tarifát megállapítani. A megállapodást még a két kormánynak és államfőnek is alá kell írnia ahhoz, hogy hatályba lépjen. Minszk korábban elutasította a 180 dolláros exportvám megfizetését és tonnánként 45 dollár tranzitdíjat vetett ki a területén keresztül a Barátság vezetéken történő szállításért, majd ennek fejében megcsapolta a tranzitvezetéket. Moszkva ennek nyomán egy héttel ezelőtt elzárta a csapokat, így öt ország, köztük Magyarország sem kapott két napig orosz olajat. German Gref orosz gazdasági miniszter szombaton elismerte, hogy a csap elzárása ártott az ország tekintélyének. Az orosz kormány – mint mondta – keresni fogja a megoldást arra, hogy ez ne ismétlődhessék meg. Egyebek között vizsgálják a Finn-öböl partján lévő Primorszkba vezető vezetékrendszer kapacitásnövelésének lehetőségét.

Nem kell új energiastratégia

Újraindul a szállítás a Barátság olajvezetéken, miután Vlagyimir Putyin orosz és Alekszandr Lukasenko belarusz államfő tegnap telefonon folytatott tárgyalásukon kompromisszumos megoldást talált a két ország vitájára. Minszk visszavonta az orosz olajra január elsejétől kivetett, tonnánként 45 dolláros tranzitvámot, de Belarusznak emellett vissza kell adnia azt a 80 ezer tonna olajat is, amit a vita kirobbanása óta vett ki a vezetékből. A kőolajvita miatt nincs szükség új energiastratégiára, annak továbbra is az energiabiztonság áll a középpontjában – jelentette ki tegnap Kóka János gazdasági miniszter. A kormány még készülőben lévő, 2030-ig terjedő időszakra vonatkozó energiakoncepciója szerint nagyobb problémát jelent a gázellátás biztosítása, amihez hozzájárul az is, hogy 2005-ben a magyar primer energiafelhasználás 44 százalékát a gáz tette ki, szemben az olaj 24 százalékos részesedésével. Cikkeink a 2. és az 5. oldalon

Európában és az USA-ban a vártnál rosszabb lett a karácsony

Az első adatok szerint a vártnál kisebb forgalmat hozott a kereskedőknek a karácsonyi szezon az eurózónában. Az ezer kiskereskedelmi cég megkérdezése alapján a Bloomberg által havonta közzétett beszerzési menedzserindex adatai szerint decemberben nyolc hónapos mélypontra lassult a kiskereskedelmi forgalom bővülésének üteme. Az Európai Központi Bank (ECB) sorozatos kamatemelései a jelek szerint még Németországban is a vártnál kevésbé növelték a vásárlókedvet, ahol pedig az áfakulcs januári emelése a vásárlások előrehozására kellett hogy ösztönözzön. Az ipari termelői árak ugyancsak most közzétett adatai azonban az infláció erősödésére utalnak, ami további kamatemelésre sarkallhatja az ECB-t és lassíthatja a gazdasági növekedést, ami idén az előrejelzések szerint amúgy is lassúbb lesz, mint tavaly. Ez várhatóan a kiskereskedelmi forgalom növekedésének lassulásával is együtt jár. Az internetes kereskedelem terjedése mindazonáltal idén új lendületet kap: a piackutatók szerint 2007 az e-kereskedelem éve lesz. Az Egyesült Államokban a nagy bevásárlóközpontokban szintén a vártnál gyengébben alakult a karácsonyi szezon. Ez – többek között – a vásárlási szokásokban bekövetkezett jelentős változásokkal magyarázható. Az ajándékutalványok terjedése eltolja a vásárlás idejét, mert a statisztikákban nem az utalvány megvételének, hanem levásárlásának a dátuma számít. A másik ok az internetes kereskedelem terjedése, ami nyilvánvalóan a bevásárlóközpontok elkerülését jelenti. Pedig a bevásárlóközpontok a november–decemberi szezon első hónapjában még jelentős forgalmat regisztráltak, ami azonban a karácsony előtti egy-két hétben csökkent. A karácsony utáni héten ugyan ismét felerősödött, de ez összességében már nem volt elég: a szezon egészét tekintve 2,8 százalékkal volt nagyobb a forgalom, mint egy évvel korábban, amikor még 3,6 százalékos volt a növekedés.

Használtak a brit gazdaságnak a kelet-európai munkavállalók

A kelet-európai munkaerő javította a brit foglalkoztatottsági helyzetet, mérsékelte az inflációt és gyorsította a gazdaságot – állítja a brit jegybank legfrissebb jelentése.

Nagyobb világversenyek 2007-ben

Varsó január 22-28. műkorcsolya EB Belgrád március 25- ápr. 1. asztalitenisz EB Belgrád április 6-8. cselgáncs EB Ljubljana április 15-21. B-csoportos hoki VB Szófia április 17-22. bírkózó EB Zágráb május 21-27. asztalitenisz egyéni VB Riga június 6-13. öttusa EB Brno augusztus 19. gyorsasági motoros VB cseh nagydíj Warka (Lengyelo.) augusztus 30-szept 2. kettes fogathajtó VB Poznan szeptember 21-23. evezős EB Forrás: NAPI Gazdaság

Meglepően jó a bolgár és a román mérleg

A bolgár költségvetési többlet tavaly elérte a GDP 3,6-3,7 százalékát, szemben a tervezett 3,5 százalékkal – közölte tegnap Plamen Oresarszki pénzügyminiszter. 2006-ra eredetileg nullszaldós büdzsét hagytak jóvá, de a miniszter néhány nappal a tervezet megszavazása után közölte, hogy 2,0 százalékra módosítja a célszámot. Ez aztán később 3, majd 3,5 százalékra emelkedett, miután a költségvetési bevételek a korábbi évekhez hasonlóan nagyobbak lettek az előirányzottnál. 2005-ben 2,4 százalékos volt a szufficit. Bulgária az IMF tanácsára a valutatanács-rendszer bevezetésével 1997-ben az euróhoz rögzítette a leva árfolyamát, ami jelentősen szűkítette a jegybank monetáris politikai eszköztárát. Ennek folytán a költségvetési politikára hárult, hogy ellensúlyozza a külgazdasági kockázatokat, így a jelentős folyó fizetési mérleghiányát, ami az IMF szerint 2006-ban nem kevesebb mint 15 százalékos volt. A költségvetési szufficit így az egymást követő kormányok alatt rendre magasabb lett a tervezettnél. A tavalyi román büdzsé minden bizonnyal ugyancsak a vártnál jobb egyenleggel zárul. Az államháztartási mérleg az első tizenegy hónap után 1,2 százalékos többletet mutatott, így az egész éves hiány várhatóan elmarad a tervezett 2,5 százaléktól – Sebastian Vladescu pénzügyminiszter szerint 1 százalék körül lesz. Az IMF az infláció és a folyó fizetési mérleg hiányának meglódulásától tartva tavaly októberben figyelmeztette Bukarestet, hogy 2006-ban 1 százalékra, 2007-ben nulla körülire kellene leszorítania az államháztartási deficitet.

Minszk visszavág a Birodalomnak

A belarusz kormány bejelentette, hogy január elsejétől tonnánként 45 dollár tranzitvámot vet ki a Barátság olajvezetéken nyugat felé szállított orosz olajra. A Belnyeftyehim belarusz állami olajvállalat erről tegnap hivatalosan is értesítette az orosz olajvezeték-hálózatot üzemeltő Transznyefty állami monopóliumot. Az intézkedés elsődleges oka, hogy Moszkva korábban tonnánként 180 dolláros exportvámot vetett ki a belarusz olajfinomítóknak szállított olajra. Minszk erre válaszul leállította a saját használatra szolgáló olaj importját, és közölte, hogy kész 50 százalékos részesedést adni Oroszországnak a feldolgozott olaj exportjából származó nyereségből, ha Moszkva visszavonja az exportvám bevezetésére vonatkozó döntést. A belarusz kormány által most bevezetett tranzitvám szakértők szerint nem fogja növelni az olaj világpiaci árát és tartós hiányt sem fog előidézni, de átmeneti fennakadásokat okozhat a szállításokban, a Németországban és Lengyelországban lévő finomítók pedig olcsóbb alternatív beszállítókat kereshetnek. Az újabb konfliktus oka, hogy Moszkva fokozatosan megvonja Minszktől a korábban adott speciális kedvezményeket. Ennek keretében a Gazprom január elsejétől az eddigi kétszeresére, ezer köbméterenként 47-ről 100 dollárra emelte a volt szovjet köztársaságnak szállított földgáz árát, egyben 2,5 milliárd dollárért megvette a belarusz gázvezeték-hálózatot üzemeltető Beltranszgaz felét. Az erről szóló megállapodás néhány perccel az új év beállta előtt jött létre, miután a Gazprom a gázcsapok elzárásával fenyegetőzött arra az esetre, ha szilveszter éjfélig nem jön létre a megegyezés.