Gáti Tibor

Továbbra is kivár a japán jegybank

Közel négyéves mélypontra süllyedt tegnap a jen a dollárral szemben, miután a japán jegybank (BoJ) a várakozások ellenére érintetlenül hagyta a 0,25 százalékos irányadó kamatot. Piaci feltételezések szerint a bank a törékeny fellendülésért aggódó kormány nyomásának engedve tekintett el a szigorítástól, és ennek a véleménynek adott hangot az európai pénzügyminiszterek csoportja, az Eurogroup elnöke, Jean-Claude Juncker is. Fukui Tosihiko jegybankelnök ezt merő spekulációnak minősítette. A gazdaság – mint az elemzők rámutatnak – hosszabb ideje töretlenül növekszik, de a fogyasztás túl lassú emelkedése mellett az alacsony infláció is aggodalomra ad okot. Az elmúlt év harmadik negyedévében 0,8 százalékkal bővült annualizált szinten a GDP, de ez a Bloomberg elemzői konszenzusa szerint 2,9 százalékra gyorsult a negyedik negyedévben. Az amúgy is gyenge infláció az utóbbi hónapokban lassult: a 12 havi érték novemberben csak 0,3 százalékos volt. A BoJ elismerte, hogy a növekedés gyengébb, mint ahogy a tavaly októberi kétéves prognózisában feltételezte, de ez szerinte különböző átmeneti tényezőknek, köztük a kedvezőtlen időjárásnak tulajdonítható, és a továbbiakban várhatóan az előrejelzéseknek megfelelően alakul a dinamika. A BoJ hat év után először tavaly márciusban emelte meg az addig gyakorlatilag nullaszázalékos kamatot.

Kisebb a lengyel költségvetési hiány

A vártnál gyorsabb gazdasági növekedés folytán a korábban tervezett 30,5 milliárd zlotynál (7,8 milliárd euró) mintegy 5,5 milliárddal kisebb a 2006. évi költségvetési hiány – közölte tegnap Zyta Gilowska lengyel pénzügyminiszter. Az alacsony infláció és a foglalkoztatás növekedése ugyancsak hozzájárult a költségvetési bevételek emelkedéséhez – tette hozzá. A negyedik negyedévben a tárca becslése szerint 6,3 százalékra gyorsult a gazdasági növekedés üteme, ezáltal a múlt év egészében 5,7 százalékkal bővült a GDP, noha a kormány korábban csak 5,3 százalékra számított. 2005-ben 3,5, 2004-ben 5,3 százalékos volt a növekedés. A munkanélküliség novemberben közel hatéves mélypontra, 14,9 százalékra süllyedt a 2004 elején regisztrált 20 százalékról, bár még így is a legmagasabb az EU-ban. A gazdasági helyzet meglepően jó – mondta a miniszter, a tárca szerint az államháztartási hiány 2009-re az eurócsatlakozáshoz megkövetelt 3 százalék alá süllyed. Erre az évre a minisztérium valamivel lassabb gazdasági növekedést vár, az infláció pedig nem fogja meghaladni a jegybank ez évre szóló 2,5 százalékos célkitűzését. Ez utóbbi azonban az elemzők szerint csak akkor valósul meg, ha az árfolyam kedvezően alakul és az élelmiszerárak visszafogottan emelkednek. Kevésbé derűlátó a központi bank: Jerzy Pruski elnökhelyettes szerint a hitelállomány és a bérek növekedése miatt az infláció az idén 2,5, jövőre 3 százalékra gyorsul a tavaly decemberi 1,4 százalékról, ami a második legalacsonyabb volt az EU-ban. A nemzetközi környezet ugyancsak kedvezőtlenül alakul Pruski szerint, csökken a globális dezinflációs hatás. A jegybank monetáris politikai tanácsának (RPP) egy másik tagja, Andrzej Wojtyna azonban továbbra is visszafogott inflációra számít, az elkövetkező hónapokban tehát nem lesz szükség monetáris szigorításra. A jegybank március óta nem nyúlt a kamatokhoz.

Stabil az infláció az eurózónában

Tavaly decemberben az előzetes adatokkal megegyezően havi szinten 0,4, éves összehasonlításban 1,9 százalékos volt az infláció az eurózónában – hozta tegnap nyilvánosságra az Eurostat. Ezzel már a negyedik egymást követő hónapban maradt az áremelkedés üteme az Európai Központi Bank (ECB) által szabott 2 százalékos plafon alatt, de a szakértők januárra – főként a német áfakulcsemelés miatt – már 2,1 százalékra számítanak. Ez erősíti a várakozásokat, hogy az ECB márciusban szigorítani fog. A decemberi áremelkedésben a legjelentősebb szerepet az energia 2,9 százalékos, valamint az élelmiszerek, szeszes italok és dohánytermékek 2,7 százalékos éves szintű drágulása játszotta. Az energia- és élelmiszerárak nélkül számolt maginfláció 0,4, illetve 1,6 százalékos volt decemberben, ugyanakkora, mint novemberben. Az ugyancsak tegnap közzétett adatok szerint az októberi 2,4 milliárdról novemberben 4,5 milliárd euróra nőtt az eurózóna külkereskedelmi többlete a szezonális tényezők figyelembevételével, főként az olajárak mérséklődése és az erős euró következtében, ami csökkentette az import költségeit.

Megszenvedi a chipgyártók árháborúját az Intel

Négy százalékot esett tegnap a világ legnagyobb chipgyártója, az amerikai Intel Corp. részvényeinek árfolyama, miután közölte, hogy bruttó nyereségrátája nem fog javulni idén a rivális Advanced Micro Devices Inc. (AMD) és közte a piaci részesedés növelése érdekében folytatott árháború következtében. Tavaly csökkent ugyan a cég piaci részesedése, de a világszerte használt személyi számítógépek mintegy háromnegyedében így is Intel-processzor található. Az első negyedévben várakozásai szerint 49, az év egészében 50 százalék lesz a ráta, amely a tavalyi második félévben esett 50 százalék alá. (2003 és 2005 között még 58 százalékos volt az átlag.) A cég egy nappal korábban jelentette be, hogy a negyedik negyedévben a nettó nyereség 1,5 milliárd dollárra esett az egy évvel ezelőtti 2,45 milliárdról. Az árbevétel 5 százalékkal, 9,7 milliárd dollárra csökkent éves összehasonlításban, de 11 százalékkal magasabb volt a harmadik negyedévinél. A megelőző három évben elért két számjegyű árbevétel- és profitnövekedés után tavaly az év egészében 9 százalékkal, 35,4 milliárd dollárra esett az árbevétel és 39 százalékkal, 86 centre az egy részvényre jutó nyereség. Az árháború következtében az Intel részvényei tavaly 15 százalékot, az AMD papírjai több mint 50 százalékot gyengültek.

Veszteségbe repítette a szuperjumbó az Airbust

Az A380 szuperjumbó késlekedése miatt veszteséges volt tavaly az Airbus SAS – közölte tegnap az európai repülőgépgyártó anyacége, a European Aeronautic, Defence & Space Co. (EADS). A mérleg csak márciusban készül el, de az A380-as megrendelőinek fizetett kártalanítás, a várható értékleírások és az átszervezési költségek miatt negatív lesz a kamat- és adófizetés előtti eredmény. A cég ráadásul megrendeléseket vesztett el, mivel a 13,5 milliárd dolláros költséggel fejlesztett, de még mindig nem szállítható 555 üléses A380-as híján nem tud alternatívát kínálni a rivális amerikai Boeing 787-es gépnek, így a légitársaságok, amellett hogy kártalanításra tartanak igényt, a Boeingtól rendelnek gépeket. A szuperjumbóra 166 megrendelés érkezett, amiből a kétéves csúszás miatt a jelenlegi tervek szerint 2010-ig 84-et fog tudni leszállítani, szemben a tavaly júniusban tervezett 159-cel. Az Airbus így 2000 óta először lemaradt versenytársa mögött az új megrendelések tekintetében, amiből tavaly 790-et kapott, miközben a Boeing 1044-et. A megrendelések értéke ennél is jobban csökkent, mivel nőtt a kisebb, olcsóbb gépek aránya. A szállított gépek számát tekintve mindazonáltal megőrizték előnyüket: 434-et adtak el tavaly, miközben a Boeing 398-at, és ez az eddigi legnagyobb szám az Airbus történetében – közölte Louis Gallois, az EADS vezérigazgatója. Az árbevétel 26 milliárd euró körül volt. Idén 440-450 gépet fognak szállítani – mondta Gallois, aki azt is bejelentette: hivatalosan is elfogadták a tervet, hogy megépítik az A330-200-as utasszállító teherszállító változatát is. Az EADS részvényei az elmúlt 12 hónapban 18 százalékot vesztettek értékükből, miközben a Boeing papírjai 30 százalékkal erősödtek.

Otthon hasznos a külföldi munka

A munkaerő vándorlása előnyös mind a küldő, mind a befogadó ország, mind pedig az érintettek számára – állítja a Világbank jelentése.

Románia csak 2012-ben csatlakozhat az ERM 2-höz

Románia legkorábban 2012-ben tud belépni az eurózóna előszobájának számító ERM 2 árfolyamrendszerbe – olvasható a bukaresti kormánynak a konvergenciatervről szóló, tegnap közzétett jelentéstervezetében. A gazdasági kapacitás és az aszimmetrikus sokkhatások elviselését lehetővé tevő rugalmasság növeléséhez szükséges szerkezeti reformokhoz időre van szükség, így ennél korábban nem lehetséges az ERM 2-höz történő csatlakozás. A gazdasági növekedés üteme a jelentés szerint idén várhatóan 6,5, jövőre 5,9 százalékos lesz.

Vádlottak padján a Swissair volt vezetői

Tegnap Zürichben megkezdődött a 2001 októberében összeomlott Swissair svájci légitársaság vezetőinek pere, amitől sokan azt várják, hogy egyértelművé válik: hol a határ a nem megfelelő vállalatirányítás és a bűncselekmények elkövetése között. A vádlottakat, akik között a svájci üzleti élet legnagyobb nevei is megtalálhatók, az ügyészség szerint nem a személyes haszonszerzés motiválta, hanem hogy megmentsék a csődtől a Swissairt és anyavállalatát, az SAirGroupot, de ennek érdekében tisztességtelen eszközökhöz folyamodtak. A 19 vádlott – a légitársaság akkori csúcsvezetői, az igazgatótanács valamennyi volt tagja és tanácsadói – a vádirat szerint egyebek között kárt okozott a hitelezőknek és a részvényeseknek, meghamisította a cég mérlegeit és egyéb dokumentumokat. A 17 milliárd svájci frank (13,7 milliárd dollár) adósságot felhalmozó cég váratlan összeomlása nyomán az alkalmazottak és a kisrészvényesek ezrei vesztették el egy egész élet során felhalmozott megtakarításukat. A 70 évig a világ egyik legsikeresebb és a svájci hatékonyság egyik szimbólumának tekintett légitársaság csődje annak idején általános megdöbbenést keltett. Az SAirGroupnak a kegyelemdöfést a 2001. szeptember 11-ei New York-i merénylet adta meg, aminek nyomán a nemzetközi légi közlekedés hullámvölgybe került, ami végzetesnek bizonyult a hibás terjeszkedési stratégia miatt pénzügyileg meggyengült cég számára.

Túl sok pénz rohan Bulgáriába

Idén a tavalyi 4 milliárd eurónál is több, várhatóan mintegy 5 milliárd euró értékű külföldi működőtőke áramlik az országba, de egyelőre nehézségeket okoz a bővülő termelőkapacitás működtetése – mondta Rumen Ovcsarov bolgár gazdasági miniszter. A külföldi befektetők számára elsősorban az uniós csatlakozástól várt hosszú távú gazdasági stabilitás, valamint az olcsó munkaerő és az alacsony ingatlanárak jelentenek vonzerőt. A tőke legnagyobb része az energiaszektorba és dinamikusan bővülő idegenforgalomba áramlik: a befektetők új szállodákat építenek a fekete-tengeri üdülőhelyeken és a Balkán- hegység síközpontjaiban. Sokakat azonban visszatart a korrupció, a bűnözés, a bürokrácia, a gyengén fejlett infrastruktúra és a leromlott közlekedési hálózat. A beáramló pénz nyomán új gyárak épülnek, de hiányoznak a szakértők és az exporthoz szükséges vasúthálózat – tette hozzá a miniszter. A szocializmus bukása, 1989 óta a lakosság egytizede hagyta el az országot, hogy jobban kereső állást találjon Nyugaton, így hiány van szakképzett munkaerőből, amit mindinkább kínai munkavállalókkal pótolnak, elsősorban a dinamikusan növekvő textiliparban. A havi átlagbér 180 euró Bulgáriában, a legalacsonyabb az EU-ban. A jelenlegi baloldali kormány több milliárd eurót szeretne fordítani az elkövetkező években infrastrukturális projektekre, de ehhez uniós pénzekre is szükség lesz. Az elemzők szerint azonban a gyengén működő kormányszervek nehezen fognak megbirkózni az uniós források lehívásával.