A német kormánykoalíció két nagy pártja hosszú vajúdás után megegyezett a bevezetni tervezett egészségügyi reformról. A megállapodásra égetően szükség volt, miután a jelenleg évi 140 milliárd euróra rúgó egészségügyi kiadások folyamatosan nőnek, miközben a biztosítási rendszer hiányosságai miatt a befizetések a jelenlegi költségeket sem fedezik, a hiány becslések szerint az idén elérné a 6,6 7 milliárd eurót. A törvényjavaslatról a tervek szerint február elején szavaz a parlament és április elsején életbe léphet a reform. Az alapvonalakról már tavaly októberben megállapodás született, de az erőteljes ellenállás miatt megakadt a folyamat. A megrekedt ügyet egyebek között egy két hete közzétett jelentés mozdította ki a holtpontról, amely kimutatta, hogy a jobbközép CDU által irányított gazdagabb tartományok, elsősorban Bajorország és Baden-Württemberg számára a vártnál kisebb többletterheket jelent az átalakulás.
A munkavállalók és a munkáltatók által befizetett járulékok a korábbi megállapodásnak megfelelően az újonnan felállítandó központi egészségügyi alapba kerülnek, és innen kerülnek a kötelező biztosítókhoz. Az Angela Merkel kereszténydemokrata kancellár és Ulla Schmidt szociáldemokrata egészségügyi miniszter nevéhez fűződő új változatban az az új elem, hogy mindenkinek kötelező lesz az egészségbiztosítás. Jelenleg a lakosság 88 százaléka, 72 millió ember tartozik a kötelező biztosítókhoz, de a vagyonosoknak és a szabadúszóknak joguk van ehelyett magánbiztosítást kötni. Mintegy 8,4 millió főnek van ilyen biztosítása, de az adatok szerint legalább 300 ezren, főként önfoglalkoztatók és szabadúszók, sehol sem fizetnek, miközben igénybe veszik az egészségügyi szolgáltatásokat. A rendszer így igazságtalan, mivel épp a leggazdagabbak tudnak mentesülni a terhek alól. A most létrejött megállapodás mindazonáltal nem oszlatta el a kételyeket: egy friss közvélemény-kutatás adatai szerint a többség úgy látja, hogy az új rendszer sem lesz életképesebb az eddiginél.
Gáti Tibor