Gáti Tibor

Gyengébb évre számít az Ericsson

A világ vezető mobilhálózatieszköz-gyártója, a svéd Ericsson AB a vártnál kisebb nettó nyereséget jelentett a tavalyi negyedik negyedévre és közölte, hogy az idén gyengébb növekedésre számít a hálózati eszközök piacán. A GSM/WCDMA mobiltechnológiát működtető rendszerek piaca, amelyen az Ericsson jelenleg mintegy 35 százalékos részesedéssel rendelkezik, a cég mostani előrejelzése szerint a tavalyi 5 százalék után 4–6 százalékkal nő, szemben a korábban várt 5–9 százalékkal. A piac egyébként átalakulóban van, a riválisok közül a Nokia és a Siemens egyesíti hálózatieszköz-gyártó üzletágát, az Alcatel és a Lucent pedig fuzionált. Az Ericsson adózás előtti nyeresége a negyedik negyedévben 12,2 milliárd korona (1,76 milliárd dollár) volt, ami növekedés ugyan az egy évvel korábbi 10,1 milliárdhoz képest, de elmarad a 12,51 milliárdos piaci várakozásoktól. Az árbevétel 18 százalékkal emelkedett. Az eredményt jelentős mértékben javította a svéd cég és a japán Sony Corp. közös vállalata, a Sony Ericsson mobilkészülék-gyártó negyedik negyedéves rekorderedménye. Az eredmények közzététele után 6,6 százalékot esett a cég részvényeinek árfolyama.

Emelik a minimálbért az USA-ban

A washingtoni szenátus 94–3 arányban jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében tíz év után először országos szinten emelik a minimálbért. A kétpárti döntést a demokraták és a republikánusok közötti megegyezés tette lehetővé, miszerint egy évvel meghosszabbítják a 2003-ban megszavazott és 2009-ben lejáró adókedvezményeket a kisvállalatoknak, amelyek számára a legnagyobb terhet a magasabb bérek jelentik. A minimálbér emelése az új kongresszusi demokrata többség törvényhozási programjának egyik legfőbb eleme volt. A javaslatot most harmonizálni kell a képviselőház által január 10-én elfogadott tervezettel, amely nem tartalmazta az adókedvezményt. Mindkét ház 5,15-ről 7,25 dollárra kívánja emelni a minimális órabért. Ha az egyeztetés során a képviselőház nem megy bele az adókedvezményekbe, akkor a szenátus feltehetően a demokrata szavazatokkal kedvezmények nélkül fogja megszavazni a minimálbér-emelést. De a képviselőház azt is megteheti, hogy figyelmen kívül hagyja a szenátus által jóváhagyott javaslatot, és a saját eredeti – adókedvezmény nélküli – verzióját küldi meg az elnöknek aláírásra. Bush elnök mindenesetre dicsérte a szenátus döntését, és arra buzdította a képviselőházat, hogy fogadja el. A minimálbér emelését három lépésben két év alatt kell végrehajtani. Az intézkedés mintegy 15 millió alacsony bérű munkavállalót érint az Egyesült Államokban, többségük a vendéglátó- és szállodaiparban, valamint a kiskereskedelemben dolgozik. A szenátus az adókedvezményből származó összesen 8 milliárd dolláros bevételkiesés kompenzálására más téren kisebb szigorításokat szavazott meg.

Változatlan termelői árak az eurózónában

Az alacsonyabb energiaáraknak köszönhetően az előző két hónaphoz hasonlóan decemberben sem változtak a termelői árak a novemberihez képest az eurózónában, a 12 havi érték pedig a novemberi 4,3-ről 4,1 százalékra mérséklődött. Ez utóbbi is elegendő lehet azonban arra, hogy tovább növelje az inflációt, amely januárban 1,9 százalékos volt, azaz megközelítette az Európai Központi Bank (ECB) által szabott plafont. A korábban vártnál erőteljesebb gazdasági növekedés, a feszesebb munkaerőpiac és a hitelállomány erőteljes emelkedése miatt az elemzők az idén további kamatemelésre számítanak. Az ECB e heti ülésén várakozásaik szerint még kivár, de márciusban 25 bázisponttal, 3,75 százalékra emeli a kamatot. A továbbiakat illetően már megoszlanak az álláspontok: egyesek áprilisban újabb szigorításra, mások szünetre számítanak.

Ericsson-adatok

(milliárd korona) 2005. IV. n.év 2006. IV. n.év Árbevétel 45,7 53,7 Adózás előtti eredmény 10,1 12,2 Adózott eredmény 8,54 9,73 EPS (korona) 0,54 0,61 Forrás: Bloomberg, Reuters

Meglovagolja a divathullámot a Suzuki

Decemberig tartó harmadik üzleti negyedévében 7,6 százalékkal, 31,18 milliárd jenre (258,5 millió dollárra) növelte üzemi nyereségét a japán Suzuki Motor Corp., miután eladásai világszerte nőttek. A nettó profit 6,5 százalékkal, 18,05 milliárd jenre, az árbevétel 11,2 százalékkal, 755,89 milliárd jenre emelkedett. A kiváló eredmény oka, hogy a fogyasztók az üzemanyagárak emelkedése miatt mindinkább a kisebb, üzemanyag-takarékos autók felé fordulnak, ezenkívül a csoport gyors ütemben terjeszkedik a viharosan növekvő indiai piacon. Ottani vállalata, a Maruti Udyog Ltd most jelentette be, hogy januárban az eddigi leggyorsabb ütemben, 30 százalékkal növelte eladásait. A Suzuki Európában a negyedév folyamán – a népszerű új Swift-modellnek köszönhetően – 41 százalékkal bővítette a termelést. Világszerte 619 ezer autók gyártottak, ami 11,5 százalékos növekedést jelent. A márciusig tartó üzleti év egészére a csoport az egy évvel korábbinál 8,9 százalékkal magasabb, 124 milliárd jen üzemi nyereségre számít, ami azt jelenti, hogy immár a hetedik egymást követő évben ér el rekordprofitot.

Továbbra is gyengélkedik az USA ipara

Januárban váratlanul visszaesett a feldolgozóipari tevékenység az Egyesült Államokban, miután a gyárak visszafogták megrendeléseiket a felduzzadt készletek miatt. Az Institute for Supply Management (ISM) feldolgozóipari indexe 2003 áprilisa óta a legalacsonyabb szintre, 49,3 pontra esett a decemberi 51,4 pontról, elmaradva a növekedés és a zsugorodás határát jelző 50 ponttól. A Bloomberg elemzői konszenzusa kismértékű emelkedésre, 51,7 pontra számított. Az új megrendelések részindexe 51,9-ről 50,3 pontra, a kibocsátás részindexe 52,4-ről 49,6 pontra esett. Az adatok azt jelzik, hogy a kibocsátás előző negyedévben regisztrált csökkenése várhatóan áthúzódik az új évre. A feldolgozóipar gyengélkedése valószínűleg visszafogja a gazdasági növekedést, így a Federal Reserve döntéshozói az elemzők szerint az előző hónapokhoz hasonlóan a következő időszakban sem fognak az irányadó kamathoz nyúlni. Az adatok közzététele után azonnal gyengült a dollár és emelkedett az államkötvények árfolyama.

Moszkva gázkartellt hoz létre?

A hatalom megszilárdításában látja a gazdasági növekedés zálogát az orosz államfő, aki most először nem zárta ki a gáztermelő országok együttműködését.

Lassuló forgalomnövekedésre számít a Henkel

A tavalyi negyedik negyedévben 9,5 százalékkal, 220 millió euróra növelte nettó nyereségét a Henkel KGaA német vegyipari csoport. Az üzemi nyereség (EBIT) 7,3 százalékkal, 323 millió euróra, az árbevétel 3,7 százalékkal, 3,2 milliárd euróra emelkedett. A cég részvényei azonban a várakozásoknak megfelelő, kedvező eredmény ellenére több mint 5 százalékkal gyengültek a kedvezőtlen kilátások miatt. Lothar Steinebach pénzügyi igazgató ugyanis közölte, hogy a nyersanyagárak emelkedésének következtében nehézségekbe fog ütközni annak a célnak az elérése, hogy 2008-ig 12 százalékra növeljék az üzemi nyereségrátát. Az egyebek között a Fa szappanokat, a Persil mosóporokat és más háztartási szereket, valamint ragasztókat, kenőanyagokat és egyéb ipari vegyi anyagokat gyártó cég tavaly egész évben 12 százalékkal, 1,3 milliárd dollárra növelte üzemi nyereségét és 6,5 százalékkal, 12,8 milliárd euróra árbevételét, miután számos új terméket vezetett be és több márkát megvásárolt riválisaitól. A Henkel Magyarország Kft három üzemében mintegy ezer főt foglalkoztat.

Hosszú csata után túllicitálta riválisait a Corusra a Tata Steel

Az indiai Tata Steel Ltd. veheti meg a nála nagyobb brit–holland Corus Group Plc. acélipari vállalatot, miután a három hónapja tartó csatát lezáró tegnapi aukción 6,2 milliárd font (12 milliárd dollár) – részvényenként 6,08 font – összegű készpénzes ajánlatával 5 pennyvel túllicitálta a brazil Cia. Siderurgica Nacional SA-t (CSN). Az akvizíció azonnal 19 millió tonnával megnöveli – így megháromszorozza – a Tata éves kapacitását, méghozzá feleannyiért, mint amennyibe új üzemek építése kerülne, miközben a szinergiák 300–350 millióval növelik az éves nyereséget. A bejelentés nyomán a Corus részvényeinek árfolyama 7 százalékkal emelkedett és megközelítette az ajánlott vételárat, a Tata részvényei azonban nem kevesebb mint 10 százalékot zuhantak, mivel a befektetők túl magasnak tartják az árat, és attól tartanak, hogy az ügylet meggyengíti az indiai csoport pénzügyi helyzetét. A cég, amely a felvásárlással a világ ötödik legnagyobb acélgyártójává válik, 4,1 milliárd dollárt fizet saját forrásból, a többit hitelből finanszírozza. A 6,08 fontos ajánlat egyharmaddal magasabb, mint amennyit a Tata eredetileg – még októberben – kínált a Corusért, miután az ezt követő licitháborúban a két társaság folyamatosan emelte a tétet. A két rivalizáló acélgyártó a licit során elment addig a határig, amelyet az elemzők még lehetségesnek tartottak. A végső ajánlat 7,6-szerese a Corus tavalyi becsült EBITDA-eredményének, miközben a Mittal Steel csak 4,6-szeres árat adott a Luxemburgban bejegyzett Arcelorért. Az indiai vállalati történet eddigi legnagyobb külföldi akvizíciója nyomán újabb konszolidációs hullám várható a még mindig meglehetősen szétaprózott acéliparban.