Gáti Tibor

Továbbra is kivár a Fed

Tegnap az Egyesült Államokban a Federal Reserve (Fed) döntéshozói a várakozásoknak megfelelően érintetlenül hagyták a jelenleg 5,25 százalékos alapkamatot, miután a vártnál gyorsabban, 3,5 százalékkal bővült a GDP a tavalyi utolsó negyedévben és mérséklődött az infláció. A nyíltpiaci bizottság (FOMC) a két évig tartó kamatemelési kurzust követően már az ötödik egymást követő alkalommal döntött így, miután, bár enyhült az infláció, álláspontja szerint veszélyével továbbra is számolni kell. A Fed döntéshozói – akik továbbra is mérsékelt gazdasági növekedéssel számolnak – jelezték, hogy további döntéseik elsősorban az infláció alakulásától függnek, ami a későbbi szigorítás lehetőségére utal, szemben a korábban várt enyhítéssel.

Hosszú csata után túllicitálta riválisait a Corusra a Tata Steel

Az indiai Tata Steel Ltd. veheti meg a nála nagyobb brit–holland Corus Group Plc. acélipari vállalatot, miután a három hónapja tartó csatát lezáró tegnapi aukción 6,2 milliárd font (12 milliárd dollár) – részvényenként 6,08 font – összegű készpénzes ajánlatával 5 pennyvel túllicitálta a brazil Cia. Siderurgica Nacional SA-t (CSN). Az akvizíció azonnal 19 millió tonnával megnöveli – így megháromszorozza – a Tata éves kapacitását, méghozzá feleannyiért, mint amennyibe új üzemek építése kerülne, miközben a szinergiák 300–350 millióval növelik az éves nyereséget. A bejelentés nyomán a Corus részvényeinek árfolyama 7 százalékkal emelkedett és megközelítette az ajánlott vételárat, a Tata részvényei azonban nem kevesebb mint 10 százalékot zuhantak, mivel a befektetők túl magasnak tartják az árat, és attól tartanak, hogy az ügylet meggyengíti az indiai csoport pénzügyi helyzetét. A cég, amely a felvásárlással a világ ötödik legnagyobb acélgyártójává válik, 4,1 milliárd dollárt fizet saját forrásból, a többit hitelből finanszírozza. A 6,08 fontos ajánlat egyharmaddal magasabb, mint amennyit a Tata eredetileg – még októberben – kínált a Corusért, miután az ezt követő licitháborúban a két társaság folyamatosan emelte a tétet. A két rivalizáló acélgyártó a licit során elment addig a határig, amelyet az elemzők még lehetségesnek tartottak. A végső ajánlat 7,6-szerese a Corus tavalyi becsült EBITDA-eredményének, miközben a Mittal Steel csak 4,6-szeres árat adott a Luxemburgban bejegyzett Arcelorért. Az indiai vállalati történet eddigi legnagyobb külföldi akvizíciója nyomán újabb konszolidációs hullám várható a még mindig meglehetősen szétaprózott acéliparban.

Spanyol cég építheti a Duna-hidat

A bolgár kormány döntése értelmében a spanyol FCC építőipari csoport építheti meg a bulgáriai Vidint a romániai Calafattal összekötő, két kilométer hosszú Duna-hidat. A tenderen részt vevő öt cég közül az FCC 99,95 millió eurós ajánlata volt a legalacsonyabb. A bolgár út- és vasúthálózatot a most kiépülő, Drezdától Isztambulig tartó négyes számú transzeurópai korridorba bekapcsoló vasúti és közúti híd megtervezése és felépítése a tegnap Szófiában aláírt megállapodás értelmében 38 hónapot vesz igénybe. A projektet az EU, az Európai Befektetési Bank (EIB), különböző kereskedelmi bankok és kis részben az állam finanszírozza. A két országot összekötő második Duna-híd felépítéséről nyolc évig tartó vita után még 2000-ben állapodott meg a bolgár és a román kormány, de bürokratikus akadályok késleltették a projekt beindítását.

Megszüntették a deficiteljárást Párizs ellen

Az Európai Unió pénzügyminiszterei tegnapi tanácskozásukon úgy döntöttek, hogy megszüntetik a túlzott deficit miatt 2003-ban Franciaország ellen indított eljárást. A GDP-arányos államháztartási hiány abban az évben 4,2 százalék volt, azaz jócskán túllépte a stabilitási paktumban rögzített 3 százalékos plafont. Tavaly azonban a párizsi pénzügyi tárca becslése szerint már csak 2,6 százalék körül volt a deficit, szemben a költségvetési tervezetben célul tűzött 2,7 százalékkal, és ebben az évben már csak 2,5 százalékra számítanak. Az Európai Bizottság (EB) erre az évre 2,6, jövőre 2,2 százalékos deficitet prognosztizál, ugyanakkor a múlt héten felszólította Párizst, folytassa az erőfeszítéseket az államháztartási mérleg kiegyensúlyozása érdekében, hogy 2010-ig a GDP 60 százaléka alá tudja szorítani az államadósságot. Ez utóbbi 2005-ben tetőzött 66,6 százalékkal, és az EB előrejelzése szerint az idén 63,9, jövőre 63,3 százalék lesz. A pénzügyminiszterek az elkövetkező hónapokban várhatóan Németországgal szemben is megszüntetik az eljárást. Az EB február 16-án teszi közzé legújabb gazdasági előrejelzését az eurózónára vonatkozóan, de a miniszteri értekezleten részt vevő Joaquín Almunia monetáris ügyekért felelős biztos máris jelezte, hogy javítani fognak korábbi prognózisukon, mivel a körülmények a vártnál jobban alakultak. A lakossági és üzleti bizalmi mutatók a németországi áfaemelés ellenére kedvezőek, az ipari termelés erőteljesen bővül, a munkanélküliség csökken, az olajárak mérséklődnek és az Egyesült Államok gazdasága sem lassul a feltételezett ütemben. Így tavaly legalább a novemberben előre jelzett 2,6 százalékkal bővült a GDP és az idén gyorsabb lesz az akkor prognosztizált 2,1 százaléknál – tette hozzá. A eurózóna pénzügyminiszterei az általános derűlátás közepette mindazonáltal aggodalmukat fejezték ki a japán jen tartós gyengélkedése miatt, amiről a G7 országok jövő heti pénzügyminiszteri értekezletén is szó lesz.

Távolodik az USA-ban a kamatcsökkentés esélye

A Federal Reserve (Fed) nyíltpiaci bizottsága (FOMC) ma általános várakozás szerint ötödik egymást követő alkalommal érintetlenül hagyja az 5,25 százalékos irányadó kamatot. A kamatkontraktusok alapján a piaci szereplők 98 százalékos esélyt adnak a kamat tartásának. A befektetők egy része az elmúlt időszakban bízott benne, hogy a Fed belátható időn belül megkezdi a monetáris enyhítést, megakadályozandó, hogy a gazdaság lassulása zuhanórepülésbe menjen át. Bár a kamat történelmi léptékben még mindig inkább alacsonynak tekinthető, mint magasnak, sokan attól tartanak, hogy a két évig tartó szigorítási kurzus eredményeként a fogyasztók és a nagyvállalatok drasztikusan visszafogják kiadásaikat, ami súlyos következményekkel járna a gazdaságra nézve. A kamatcsökkentés lehetőségének halványulását mutatja, hogy a dollár tegnap erősödött mind az euróval, mind a jennel szemben. Ugyancsak erre utal, hogy a Fed vezetői, köztük Ben Bernanke elnök a közelmúltban egyértelművé tették, hogy továbbra is aggasztónak tartják az inflációt, amit alátámaszt, hogy decemberben a vártnál nagyobb mértékben, 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az olajárak enyhülése miatt ugyanakkor az inflációs veszély inkább enyhül, mint erősödik, ami középtávon valószínűtlenné teszi a szigorítást. A múlt héten napvilágot látott, meglepően kedvező makroadatok – a korábban gyengülő lakáspiac stabilizálódása és a tartós cikkekre vonatkozó új megrendelések növekedése – viszont a gazdaság zuhanórepülésének esélyét csökkentették. Sokan arra számítanak, hogy a mostani szünet hónapokig, sőt egyesek szerint akár év végéig is eltarthat. Mindezek után leginkább az lehet a kérdés, hogyan kommentálja döntését a Fed. A legtöbben arra számítanak, hogy a kiadott közlemény elismeri ugyan, hogy mérséklődnek az energiaárak, de az inflációs nyomás növekedését továbbra is nagyobb veszélynek tartja, mint a gazdaság gyors lefékeződését.

A memóriachipek húzták ki a veszteségből az Infineont

Hét egymást követő veszteséges negyedév után a vártnál nagyobb, 120 millió euró nettó nyereséggel zárta októberben kezdődött pénzügyi éve első három hónapját Európa legnagyobb félvezetőgyártója, a német Infineon Technologies AG. Egy évvel korábban 183 millió volt a mínusz. A személyi számítógépek és az mp3-as lejátszók számára gyártott chipek iránti kereslet megnövekedése következtében az árbevétel 27 százalékkal, 2,13 milliárd euróra emelkedett. Az Apple Inc. által gyártott iPod zenelejátszók és a Microsoft Corp. új Windows operációs rendszere egyaránt sikeresek a piacon, így az Infineon memóriachipjeit előállító üzletág, a Qimonda 177 millió euró nyereséget ért el az egy évvel korábbi 127 milliós veszteség után. A Qimonda AG – amely tavaly május óta jogilag önálló cég, miután az Infineon leválasztotta és részvényeit bevezette a tőzsdére – a csoport teljes forgalmának mintegy felét adja, a negyedév folyamán 73 százalékkal növelte árbevételét. A memóriachip-gyártás nélkül számolva negatív eredménnyel zárta a negyedévet a csoport, de az adó- és kamatfizetés előtti veszteség mindössze 9 millió euró volt, és bíznak benne, hogy a folyó negyedévet már nullszaldóval zárják.

Rekordsebességre kapcsolt a lengyel gazdaság

A fogyasztói és jelzáloghitelek növekedése, az uniós pénzek beáramlása és a dinamikus export következtében kilenc éve a leggyorsabb ütemben, 5,8 százalékkal bővült tavaly a bruttó hazai termék Lengyelországban. Ez a leggyorsabb ütemű növekedés 1997 óta, amikor 7,1 százalékos volt a dinamika. A 2005-ben regisztrált 3,5 százalék után a pénzügyi tárca és az elemzők csak 5,7 százalékot prognosztizáltak 2006-ra. A beruházások szintén kilenc éve nem látott ütemben, 16,7 százalékkal bővültek az egy évvel korábbi 6,5 százalék után, a lakossági fogyasztás 5,2 százalékkal, a teljes belföldi kereslet 5,8 százalékkal emelkedett. Az uniós pénzekből nagyarányú infrastruktúra-fejlesztést és útépítési programokat valósítanak meg. Az alacsony kamatok és a bérek emelkedése nyomán mind több lengyel vásárol új lakást. A bankok tavaly becslések szerint rekordösszegű, mintegy 41 milliárd zloty lakásvásárlási hitelt nyújtottak, 70 százalékkal többet, mint 2005-ben. Az elemzők szerint az adatok azt jelzik, hogy a lengyel gazdaság nagyon jól teljesít, a fellendülés rendkívül dinamikus, a beruházások gyors ütemben nőnek. Mindez megerősíti a várakozásokat, hogy idén csak kismértékű lassulás várható. Az erőteljes bővülés a költségvetésnek is kedvezett: a deficit tavaly 25,084 milliárd zloty volt, a tervezett deficit 82,1 százaléka. A jegybank monetáris politikai bizottsága holnap ülésezik, de az elemzők egyöntetű várakozása szerint sem most, sem a jövő hónapban nem nyúl a tavaly március óta 4 százalékon álló rekordalacsony kamathoz, miután az infláció az elmúlt 19 hónapban elmaradt a bank 2,5 százalékos plafonjától. A piac ugyanakkor élénk érdeklődéssel várja a nemrég kinevezett új jegybankelnök, Slawomir Skrzypek nyilatkozatát, amelyből kitűnhet, milyen elképzelései vannak a követendő monetáris politikáról.

Világelső lehet a Sanofi

A francia Sanofi-Aventis SA és az egyesült államokbeli Bristol-Myers Squibb Co. lapértesülések szerint néhány héten belül fúziót jelent be, miután a múlt héten már létre is jött az erről szóló előzetes megállapodás. A Magyarországon a Chinoin tulajdonosaként jelen lévő Sanofi az akvizícióval a világ legnagyobb árbevételű gyógyszergyárává válna, megelőzve a jelenleg piacvezető Pfizer Inc.-t. A két vállalat egyesüléséről már jó ideje találgatások láttak napvilágot, miután együttműködést folytatnak a rendkívül sikeres véralvadásgátló, a Plavix értékesítésében. A gyógyszer szabadalmi védettsége ügyében a két cég közösen áll perben az Egyesült Államokban az Apotex Inc. kanadai generikus gyógyszergyártóval, és elemzők szerint az összeolvadásra a várhatóan a harmadik negyedévben megszülető ítélet után kerül sor. Az Apotex által gyártott generikus változat piacra dobása következtében veszteséges negyedik negyedévet zárt a Bristol-Myers, de a bíróság leállította a szer értékesítését. A tegnapi hír nyomán a Bristol-Myers részvényei erősödtek, a Sanofi papírjai pedig gyengültek Európában, a két érintett cég nem volt hajlandó kommentálni az értesülést.

Fico lesújt a magán-egészségbiztosítókra

Robert Fico szlovák kormányfő korlátozni akarja a négy magán-egészségbiztosító nyereségének felső határát, és kötelezné azokat, akik után az állam fizeti az egészségügyi járulékot, hogy a jövő év elejétől a két állami tulajdonban lévő biztosító valamelyikének ügyfelei legyenek. Az állami alkalmazottak, a nyugdíjasok, a gyerekek, a diákok, a tartósan munkanélküliek, a fegyveres erők és a rendőrség tagjai a két állami biztosítóhoz kerülnének. Ez mintegy 3,3 millió főt jelent. A biztosítók ne élősködjenek a betegeken, hanem forgassák vissza a pénzt az egészségügybe, elfogadhatatlan, hogy valaki a lakosságtól beszedett járulékból hasznot húzzon – jelentette ki a miniszterelnök. Szakértők tartanak attól, hogy egyes biztosítók szüntelen ellenőrzéseknek lesznek kitéve, és nem tartják kizártnak azt sem, hogy bevonják egyes biztosítók működési engedélyét. Félő, hogy a kormány olyan törvénytervezettel rukkol ki, ami lényegesen korlátozza a biztosítók mozgásterét. Ivan Valentovic egészségügyi miniszter pénteken megerősítette, hogy a tárca komolyan gondolja a kórházi ágyak leépítését, a minisztérium a 37 ezerből mintegy 6200-at megszüntetne. A tervezett menetrend szerint már áprilisban a tárca korábbi tervezetében meghatározott ágyszámmal működnének a kórházaknak.