Oroszországban kilencedik éve tart a dinamikus gazdasági fellendülés, és a legfőbb cél az, hogy ez a jövő márciusi elnökválasztás után is folytatódjék. Ehhez a szövetségi és a regionális hatóságok együttműködésére, a hatalom minden szinten történő megszilárdítására van szükség – mondta éves sajtótájékoztatóján mintegy 1200 bel- és külföldi újságíró előtt az orosz államfő. Vlagyimir Putyin továbbra sem árulta el, kit javasol utódjának, ezt csak a választási kampány megkezdése után teszi meg.
A GDP nominális értéke 2006-ban ezermilliárd dollár volt, amivel az első tíz ország közé kerültek a világon. Az inflációs rátát a gyors növekedés ellenére a Szovjetunió felbomlása óta tavaly először sikerült egy számjegyűre leszorítani: 9 százalékos volt az ütem, amit 2008–2009-ben 4-5 százalékosra kell mérsékelni – hangsúlyozta az államfő. Nem zárta ki a gáztermelő országok együttműködését, de cáfolta, hogy gázkartellt kívánnak létrehozni az OPEC mintájára. Szerinte csupán arról van szó, hogy Moszkva megpróbálja koordinálni az üzemanyag-fogyasztási piacokon való fellépését más termelő országokkal.
Putyin decemberben Algériába látogatott, ahol a Gazprom és a Sonatrach algériai gázvállalat együttműködési megállapodást írt alá. Az orosz illetékesek mindazonáltal cáfolták, hogy gázkartell létrehozására törekednének Algériával és Iránnal, amelyek Oroszországgal együtt a világ földgáztartalékainak felét birtokolják.
Az európai politikusok és vállalatok többször kifejezésre juttatták, hogy a természeti erőforrások állami ellenőrzése kétségessé teszi Moszkva megbízhatóságát az energiaszállítások terén. Putyin erre reagálva beszédében cáfolta, hogy az ország energiaforrásait külpolitikai célok elérésére kívánnák használni, viszont – mint mondta – nem várható Oroszországtól, hogy olcsó üzemanyag-szállításokkal szubvencionálja más országok gazdaságát. A vád azt követően merült fel, hogy Moszkva az Ukrajnának, Belarusznak, Grúziának és más volt szovjet köztársaságoknak szállított földgáz árát drasztikusan felemelte. Az elnök figyelmeztette Görögországot és Bulgáriát, hogy ha nem gyorsítják fel tárgyalásaikat az egy évtizede tervezett balkáni – a túlzsúfolt Boszporuszt megkerülő – olajvezeték megépítéséről, akkor kénytelenek a más országokon át vezető szállítási kapacitást bővíteni.
