A szlovák jegybank (NBS) tegnap 25 bázisponttal, 4,5 százalékra mérsékelte az irányadó kéthetes repokamatot, amely így már csak 75 bázisponttal magasabb az eurózóna 3,75 százalékos kamatánál. A két év óta először végrehajtott enyhítés megfelel a piaci várakozásoknak, az elemzők véleménye csak abban a tekintetben oszlott meg, hogy mekkorát vágnak (a Bloomberg által megkérdezett elemzők fele 25 bázispontot várt). A csökkentés nyomán 33,70-ról 33,57 koronára erősödött a szlovák fizetőeszköz euróval szembeni árfolyama. (A korona gyengítésére a jegybank a múlt héten beavatkozott a piacon, amikor a fizetőeszköz 32,80 koronás rekordszintre erősödött; a korábbi intervenciók nem hoztak tartós sikert, amit az is igazol, hogy az euró előszobájának számító ERM–II-ben csaknem másfél éve benn levő korona árfolyamsávját bő két hete eltolták.)
A monetáris enyhítésre emellett a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, a termelékenység emelkedése és az exportteljesítmény javulása adott lehetőséget – nyilatkozta Martin Barto, az NBS kormányzóhelyettese. (Ez utóbbit jól jelzi, hogy a tegnap közzétett adatok szerint a folyó fizetési mérleg januárban 7,7 milliárd korona – 230 millió euró – többletet mutatott, szemben az egy évvel korábbi 8,9 milliárdos hiánnyal.) Ivan Sramko, a jegybank kormányzója Prágában, egy pénzügyi konferencián úgy nyilatkozott, hogy a mostani lépés egyben jelzi a további monetáris politikai irányt, de megvárják az áprilisban esedékes új makrogazdasági előrejelzéseket. Sramko szerint jók az esélyei annak, hogy teljesítik az euró 2009-re megcélzott bevezetésének feltételeit, egyedül az inflációs kritérium okoz bizonytalanságot, mert bár az erre vonatkozó jegybanki célok teljesülni látszanak, időközben csökkenhet az eurócsatlakozás referenciaértéke. Az infláció a januári 3-ról februárban 2,7 százalékra mérséklődött, amiben szerepet játszik, hogy az export a növekedés fő hajtóereje és hogy a kormány fékezni próbálja a szabályozott árak emelkedését. A GDP-arányos államháztartási hiány – amely az eurókritériumok értelmében legfeljebb 3 százalék lehet – tavaly a pénzügyminisztérium tegnapi közlése szerint a tervezett 4,2 helyett csak 3,6 százalék volt. Ez évre 2,9 százalékot terveznek.
Gáti Tibor