Gáti Tibor

Közelebb hozta az eurót a szlovák infláció

Májusban nem emelkedtek a fogyasztói árak Szlovákiában, a 12 havi infláció 2,3 százalékra csökkent az áprilisi 2,7 százalékról – jelentette a pozsonyi statisztikai hivatal. Az elemzők 2,5 százalékra számítottak. A 12 havi maginfláció 2,2 százalék volt az áprilisi 2,6 százalék után. Silvia Cechovicová, a CSOB Bank elemzője szerint az inflációs kilátások továbbra is kedvezőek, az első negyedévi 9 százalékos gazdasági növekedés ellenére nem túlfűtött a gazdaság, és már nyáron elérik a maastrichti feltételek szerinti ütemet, az év végén 2 százalék körül lesz az infláció. Szlovákia 2009-ben szeretné bevezetni az eurót, s ennek legnagyobb akadálya eddig a viszonylag magas infláció volt. A kedvező helyzet ellenére sem várható azonban, hogy a jegybank kamatot csökkent, mivel az Európai Központi Bank további szigorításra készül. A külkereskedelmi mérleg hiánya áprilisban 1,17 milliárd korona volt, 7,83 milliárddal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az export 25, az import 15 százalékkal nőtt. Az első négy hónapban a hiány 2,906 milliárd korona volt, ami fényévekkel jobb az egy évvel korábbi 32,445 milliárdnál.

Biztos befutó a jobboldal Franciaországban

Várhatóan tovább nő a nemrég köztársasági elnökké választott Nicolas Sarkozy pártja, az UMP parlamenti többsége a törvényhozási választások nyomán, amelyek első fordulójára tegnap került sor. Az UMP mandátumainak száma a közvélemény-kutatások szerint az eddigi 359-ről minimum 366-ra, de akár 419-re is nőhet az 577 fős francia alsóházban, ami kényelmes többséget biztosít Sarkozy reformjainak jóváhagyásához. A kormány csütörtökön tette közzé a gazdaság élénkítését célzó program első részét. Ennek értelmében egyebek között adómentessé tennék a heti 35 órán felül végzett munkát, 20 százalékos adóhitelt vezetnének be a jelzáloghitelek kamatai után a törlesztés első öt évében, szinte teljesen megszüntetnék az örökösödési adót, és 50 százalékban maximálnák az egyénre jutó teljes adóterhet. A kormány szerint a reformok lehetővé tennék, hogy az emberek többet dolgozzanak annak érdekében, hogy többet keressenek, nőnének a fogyasztói kiadások, gyorsulna a gazdasági növekedés és csökkenne a 8,2 százalékos munkanélküliségi ráta, amely az egyik legmagasabb az eurózónában. Az intézkedések a kormány szerint mintegy 11 milliárd euró bevételkieséssel járnának. A program mindazonáltal nemcsak a baloldali pártok és a szakszervezetek részéről váltott ki kritikát, de Brüsszelben is attól tartanak, hogy nőni fog az államháztartási hiány. A pénteken közzétett adatok szerint az év első négy hónapjában 42,5 milliárd euró volt a költségvetési hiány az egy évvel korábbi 33,3 milliárd után, miután az adóbevételek 5,5 százalékkal csökkentek, miközben a kiadások közel hasonló arányban nőttek. Az elemzők szerint a GDP-arányos deficit az idén 2,7 százalék körül lesz, szemben a kormány által tervezett 2,4 százalékkal.

Elhalasztják az uniós postai liberalizációt

Az uniós tagállamok illetékes miniszterei elhalasztották a postai szolgáltatások liberalizálását, miután tizenkét tagállam egyelőre ellenzi a piacnyitást. Az Európai Bizottság javaslata értelmében 2009. január elsején lépett volna életbe a teljes piacnyitás. Az EU soros elnökségét ellátó német kormány gazdasági minisztere, Michael Glos ezek után kénytelen volt közölni: fokozatos lesz a piacnyitás, az egyes tagországok maguk döntik el, mikor teremtődnek meg a feltételei annak, hogy megszüntessék a szolgáltatások monopóliumát. Eddig csak Nagy-Britannia, Svédország és Finnország nyitotta meg teljesen postai piacát, őket jövőre követi Németország és Hollandia. A tagállamokat elsősorban az aggasztja, hogy a monopóliumok megszüntetése után a postai szolgáltatást kínáló cégek elmulaszthatják az univerzális szolgáltatások nyújtását, és főleg a nyereséges szektorokra, így a nagyobb városokon belüli üzleti levelezésre fogják korlátozni tevékenységüket. Egyelőre nem világos, hogyan finanszírozható az univerzális szolgáltatás, vagyis a küldemények napi legalább egyszeri felvétele és kézbesítése.

Nem a nagyvállalatok finanszírozzák a Galileót

Az uniós országok közlekedési miniszterei pénteken elvi döntést hoztak arról, hogy közpénzekből kell finanszírozni a Galileo európai műholdas navigációs rendszert, miután kudarcba fulladt a korábbi terv, hogy annak kiépítését ppp-konstrukció keretében, elsősorban vállalati forrásokból oldják meg. A mintegy 3,4 milliárd eurós projektből a vállalatokra jutó 2,4 milliárd pótlásáról a miniszterek egyelőre nem tudtak megegyezni, így a következő, októberi tanácskozásra marad annak eldöntése, milyen arányban osszák fel az anyagi terheket a tagállamok és az uniós források között. Az amerikai GPS helymeghatározó rendszer riválisaként 2012-ig létrehozni tervezett, 30 műholdból álló hálózatból eddig csak egyet bocsátottak pályára, de ezután leállt a projekt, miután a konzorciumhoz tartozó és a beruházás majdani megtérülésében mind jobban kételkedő vállalatok – az AENA, az Alcatel, az EADS, a Finmeccanica, a Hispasat, az Inmarsat, a TeleOp és a Thales – nem tudtak megegyezni egymás között az invesztálandó összeg felosztásáról.

A kertek felé terjeszkedik a Tesco

A legnagyobb brit kiskereskedelmi vállalat, a Tesco Plc 156 millió font (307 millió dollár) készpénzért megveszi a Dobbies Garden Centres Plc láncot, aminek révén 21 – főként Skóciában és Észak-Angliában működő –, kertészeti felszereléseket és berendezéseket áruló bolttal bővítheti hálózatát. A részvényenként 15 fontos vételár 10 százalékkal magasabb a csütörtöki záróárnál. A Tesco, amely már a Dobbies-részvények több mint 25 százalékát megszerezte, az akvizícióval folytatni kívánja a terjeszkedést a nem élelmiszer jellegű termékek terén. Nagy-Britanniában már jelenleg is ezek adják forgalmának mintegy 20 százalékát, és az ezekből származó árbevétel kétszer olyan gyorsan nő, mint az élelmiszereké. A szigetországban a kertészet az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység, így ideje volt pótolni a mulasztást – mondta pénteken Andy Higginson, a Tesco pénzügyi igazgatója. A Dobbies – amely a harmadik legnagyobb brit kertészeti üzletlánc – különböző környezetbarát termékekkel, így napelemes fűtőberendezéssel és vízkezelési eszközökkel gazdagítja a Tesco kínálatát. A kertészeti lánc független egység marad a Tescón belül és továbbra is Skóciában lesz a központja. A csoport bővíteni kívánja a kertészeti boltok hálózatát Nagy-Britanniában, sőt belátható időn belül külföldön is – tette hozzá. Bár egy ellenajánlat lehetőségét nem lehet kizárni, a már birtokolt 25 százalékos pakett jó pozíciót biztosít a Tesco számára.

Kompromisszumos megállapodás a klímavédelemről

A G8-csúcstalálkozón részt vevő országok a találkozó második napján, tegnap elvi egyetértésre jutottak abban, hogy „lényegesen” csökkenteni kell az üvegházi gázok kibocsátását, és hogy integrálják az USA klímavédelmi terveit az ENSZ égisze alatt zajló folyamatba. A megegyezés azonban a várakozásoknak megfelelően semmilyen számszerű és kötelező célkitűzést nem tartalmaz, miután Angela Merkel német kancellár, a tanácskozás házigazdája nem tudta rávenni George W. Bush amerikai elnököt az európai tervek elfogadására. Ennek értelmében 2050-ig a felére csökkentenék a kibocsátást. Bush az európai sürgetésekre válaszul a múlt héten nemzetközi konferenciát javasolt a klímaváltozás elleni fellépés összehangolására, ami vegyes reakciókat váltott ki az európai vezetőkből. Míg Merkel kompromisszumos közös közlemény kiadását szorgalmazta a csúcson, Nicolas Sarkozy francia államfő keményebb fellépést akart annak érdekében, hogy Washingtont engedményekre kényszerítsék. A végső szövegben egy brüsszeli forrás szerint helyet fog kapni, hogy az EU, Kanada és Japán támogatja azt a célkitűzést, hogy 2050-ig legalább 50 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. A résztvevők tegnap közleményt hoztak nyilvánosságra a globális növekedés és stabilitás kilátásairól, amely szerint a globális egyensúlyhiány a kedvező gazdasági környezetnek hála várhatóan fokozatosan csökkenni fog. Az USA-ban fenntartható szintre csökkent a gazdasági növekedés üteme, Európában erősödött a belföldi kereslet, így folytatódhat a világgazdaság egészének gyors ütemű bővülése. Az IMF áprilisi előrejelzése szerint a globális gazdaság a tavalyi 5,4 után idén 4,9 százalékkal nő.

Özönlik a külföldi tőke Oroszországba

Az év első öt hónapjában 60 milliárd dollár nettó magántőke érkezett Oroszországba, de az év hátralévő részében lassulhat az ütem - közölte tegnap Szergej Ignatyev, az orosz központi bank elnöke egy nemzetközi bankkonferencián Szentpétervárott. Tavaly egész évben 41,6 milliárd dollár volt a tőkebeáramlás, de 2005-ben mindössze 900 millió. A tőkebeáramlás azt követően gyorsult fel, hogy a kormány tavaly júliusban megszüntette az addigi adminisztratív korlátozásokat. Idén elsősorban az olyan jelentős ügyletek játszottak szerepet a növekedésben, mint a csődbe ment Jukosz vagyonelemeinek elárverezése, a Szberbank lakossági takarékpénztár és a Vnyestorgbank külkereskedelmi bank tőzsdére vitele. A tőkebeáramlás hozzájárult az ország devizatartalékainak idei növekedéséhez – tette hozzá az elnök. Ezek összege idén január 12-én még 303,7 milliárd dollár, május 25-én már 402,2 milliárd dollár volt. A várható csökkenés nyomán lassul a tartalékok bővülésének üteme és mérséklődik a tőkebeáramlás okozta inflációs nyomás, így tartható lesz az idei nyolcszázalékos inflációs célkitűzés, és a rubel felértékelődése nem fogja meghaladni a 4-5 százalékot a dollárból és euróból álló kosárhoz képest ebben az évben – mondta Ignatyev. Idén eddig 2,3 százalékos volt a felértékelődés. A brit külügyminisztérium ugyanakkor arra figyelmeztette az Oroszországban invesztálni szándékozó vállalatokat, hogy növekvő kockázatokkal kell számolniuk, sőt ezt Tony Blair kormányfő szóvivője is megismételte a G8-csúcs előtt. Moszkva az utóbbi időben számos lépést tett, hogy ellenőrzése alá vonja az Oroszországban működő külföldi, köztük brit vállalatok energiaérdekeltségeit, így a Shell érdekeltségét a Szahalin–2 projektben, és várhatóan hamarosan visszavonja a TNK–BP kitermelési engedélyét a Kovikta gázmezőn.

London tudtával vesztegetett a BAe?

A brit kormány az újabb médiaértesülések ellenére védelmébe vette korábbi döntését, hogy megszüntette a vizsgálatot a legnagyobb európai fegyvergyártó vállalat, a brit BAe Systems Plc korrupciós ügyében. A G8-csúcson részt vevő Tony Blair miniszterelnök közölte: az ügy komoly károkat okozott volna a brit–szaúdi kapcsolatokban. A BAe cáfolta a The Guardian tegnapi számában megjelent értesülést, hogy a cég a brit védelmi minisztérium tudtával tíz év alatt összesen mintegy egymilliárd fontot (2 milliárd dollár) fizetett volna titokban Bandar bin Szultannak, aki húsz éven keresztül Szaúd-Arábia washingtoni nagykövete volt, jelenleg pedig a szaúdi nemzetbiztonsági tanács főtitkára. A pénzt a brit lap szerint 30 millió fontos negyedévi részletekben egy egyesült államokbeli banknak utalták, amely a szaúdi politikus ellenőrzése alatt áll. Bandar egyben a Nagy-Britannia és Szaúd-Arábia között 1985-ben indult és Londonnak évente több milliárd font bevételt hozó Al-Jamanah olajat fegyverért üzlet kulcsfigurája volt. Így talán nem véletlen, hogy a súlyos csalások kivizsgálásával foglalkozó brit kormányhivatal tavaly decemberben a brit főügyész utasítására megszüntette a vizsgálatot az ügyben. A BAe az Al-Jamanah program legnagyobb fegyverszállítója volt, az ügylet 43 milliárd font bevételt hozott a brit cégnek és beszállítóinak. A brit cég egyebek között Tornado típusú harci repülőgépeket és Hawk oktatógépeket szállított a közel-keleti országnak, jelenleg pedig 72 Eurofighter harci gép eladásáról tárgyal vele, ami legkevesebb 10 milliárd fontos üzletet jelent – ezt veszélyeztetheti a botrány.

Kínai kampány az élelmiszer-biztonság javítására

A kínai kormány offenzívát indít az egészséget veszélyeztető gyógyszerek és élelmiszerek ellen, amelyek az utóbbi időben mind több botrányt okoztak bel- és külföldön, és aláásták a kínai gyógyszer- és élelmiszeripar iránti fogyasztói bizalmat. Az öt évre szóló terv értelmében az egész országban figyelemmel kísérik a forgalmazott gyógyszerek hatásait, az élelmiszergyártó vállalatok 90 százalékára kiterjedő ellenőrzéseket tartanak és azt is vizsgálnák, nem használnak-e túl sok rovarirtó szert az agrártermelők és túl sok adalék anyagot az élelmiszergyártók. Az utóbbi időben egyre több országban tiltottak be Kínából származó termékeket, miután betegségeket, sőt egyes esetekben halált okoztak vagy az állatok elpusztulásához vezettek. A legtöbb panasz az Egyesült Államokban és a latin-amerikai országokban merült fel, de legutóbb Szingapúrban kellett a hatóságoknak betiltaniuk egyes kínai fogkrémtípusokat, miután potenciálisan veszélyes adalék anyagot találtak bennük. A pekingi hatóságok kezdik felismerni, hogy a botrányoknak messze ható következményei lehetnek, rontják az ország imázsát, sőt a politikai kapcsolatoknak is árthatnak.