Gáti Tibor

Fejleszt Romániában a Renault

A francia Renault-csoport a következő két évben 100 millió eurót fordít egy új tervezőrészleg létrehozására Romániában, amely közép- és kelet-európai értékesítésre szánt járműveket és gyártóberendezéseket fog kifejleszteni. A Renault Technologies Romania (RTR) a csoport Koreában és Brazíliában lévő központjaihoz hasonlóan a globális fejlesztődivízió részeként fog működni. A divízió feladata, hogy a csoport programjának megfelelően 2009-ig évi nyolc új modellt fejlesszen ki. Az RTR három romániai helyszínen fog működni: Bukarestben, a Pitestiben lévő autógyárban és egy 2009 második felében létrehozandó tesztelő központban.

Változatlan a japán kamat

A japán jegybank (BoJ) pénteken változatlanul hagyta a 0,5 százalékon álló irányadó kamatot. Fukui Tosihiko, a bank kormányzója a döntést kommentálva közölte, hogy csak akkor szigorít a pénzintézet, ha már egyértelmű jelei vannak a gazdaság erősödésének, nő a belföldi kereslet, emellett az USA gazdaságának további alakulása is sokat nyom a latban. A BoJ utoljára februárban emelt kamatot, és az elemzőket a mostani döntés sem érte váratlanul. A bejelentés nyomán a dollárhoz képest négy és fél éves mélypontra esett a jen árfolyama, amely már eddig is rendkívül alacsony volt a többi vezető valutához képest, miután az Európai Központi Bank e hónapban kamatot emelt, és a kötvényhozamok világszerte emelkedtek. Az elemzők többsége azonban arra számít, hogy a BoJ augusztusban szánja rá magát a szigorításra, az üzleti bizalom alakulásáról szóló negyedéves Tankan-jelentés és a második negyedévi GDP-adatok nyilvánosságra kerülése, valamint a felsőházi választások után. Az első negyedévben a módosított adatok szerint 0,8 százalékkal bővült a GDP az előző három hónaphoz képest, ami azt jelenti, hogy Japán immár a második negyedévben túlszárnyalta ezen a téren az eurózónát és az USA-t. A fogyasztói árak azonban – az élelmiszerek nélkül számolva – 0,1 százalékot estek áprilisban, miután már az azt megelőző két hónapban is csökkentek. Fukui azonban még a múlt hónapban közölte, hogy a bank a defláció ellenére emelheti a kamatot.

Fékezheti a cseh reformokat a kormányválság

Bizalmatlansági indítványt nyújtott be pénteken az ellenzéki cseh szociáldemokrata párt és a kommunista párt a Mirek Topolanek vezette jobbközép kormány ellen, miután a koalíciós pártok meghiúsították, hogy a parlament megvitassa a korrupcióval vádolt Jiri Cunek miniszterhelyettes ügyét. A bizalmi szavazásra szerdán kerül sor, és elemzők szerint a politikus menesztése a koalíció szétesését jelentené, mivel Cunek egyben a kereszténydemokrata néppárt elnöke, ezért a miniszterelnök a végsőkig ki akar tartani mellette. Cunek egyébként tagadja a vádat, hogy még az észak-morvaországi Vsetin polgármestereként csúszópénzt fogadott volna el egy helyi építőipari vállalattól, az ellenzék ugyanakkor azt állítja, hogy a kabinet beavatkozott a vizsgálatba azzal, hogy a legfőbb ügyész elvette az ügyet az illetékes járási ügyésztől. Az ellenzéknek csak 98 képviselője van a 200 tagú parlamentben, márpedig a kormány megbuktatásához 101-re lenne szükség, de nem kizárt, hogy a titkos szavazáson a kormánypártok soraiból is megszavazzák az indítványt, mivel a koalíción belül ellentétek vannak mind a Cunek-üggyel, mind a tervezett reformokkal kapcsolatban. A reformokat első olvasatban ugyan megszavazta a képviselőház, de továbbra is kétséges, hogy megkapja a szükséges támogatást. Vaclav Jehlicka kereszténydemokrata párti kulturális miniszter például tegnap egy tévéinterjúban kijelentette: lemond posztjáról, ha nem növelik meg tárcája költségvetését. A reformcsomag célja, hogy a jelenlegi 4 százalékról 2008-ra 3, majd 2010-ig 2,3 százalékra szorítsák le a költségvetés GDP-arányos hiányát. A reformok részeként 15 százalékon egységesítenék a személyi jövedelemadó kulcsát, a kedvezményes áfakulcsot pedig 5-ről 9 százalékra emelnék. Megszüntetnének több jóléti kiadást és felső korlátot szabnának a társadalombiztosítási hozzájárulásoknak, vizitdíjat vezetnének be, emellett három lépésben 24-ről 19 százalékra csökkentenék a vállalati nyereségadót.

Háromnegyed éves csúcson az olajár

Pénteken háromnegyed éves csúcsra emelkedett a kőolaj ára Londonban és New Yorkban a közel-keleti feszültségek éleződése, illetve az amerikai üzemanyag-tartalékok stagnálása miatt. Az északi-tengeri Brent jegyzése augusztusi szállításra 16 centtel emelkedve 71,52 dolláron zárt, de a nap folyamán a 71,88 dollárt is megjárta. A nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta New Yorkban 47 cent drágulással, 66,12 dolláron zárt. Az Egyesült Államok finomítói a múlt héten a felmerült technikai problémák miatt átlagosan csak 89,2 százalékos kapacitással üzemeltek, így az üzemanyag-tartalékok 6 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint tavaly ilyenkor, miközben megkezdődött a nyári vakációszezon, ami a fogyasztás emelkedésével jár. A palesztin belharc kiéleződése ugyancsak fokozta a politikai bizonytalanságot, ami az iráni atomprogram és a nigériai konfliktusok miatt amúgy is növekedett az utóbbi időben. A fejlett országokat képviselő Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) az utóbbi időben több ízben felszólította a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetét (OPEC) a kitermelés növelésére, ez utóbbi szerint viszont nem a kitermeléssel, hanem az amerikai feldolgozókapacitás szűkösségével van a probléma.

Eleget tud tenni a növekvő igényeknek a Gazprom

A tervezett 590 milliárd helyett akár 670 milliárd köbméterre is növelni tudja gázkitermelését 2020-ra a Gazprom, ha a piac ezt igényli – közölte tegnap Moszkvában újságírókkal Alekszandr Ananyenkov, az orosz gázmonopólium vezérigazgató-helyettese. A többletre nemcsak az orosz gazdaság fellendülése miatt lehet szükség, hanem az ázsiai–csendes-óceáni térség országainak növekvő fogyasztása és a cseppfolyósított formában történő szállítás felfuttatása miatt. Tavaly 556 milliárd köbméter volt a gázkitermelés, ami lényegében megegyezik az egy évvel korábbi szinttel. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szakértői és mások korábban bírálták a Gazpromot, hogy nem fordít elég erőforrást fejlesztésre, hogy eleget tudjon tenni az északi-tengeri készletek lassú kimerülése miatt keletkező új európai szükségleteknek. Az elemzők kételyekkel fogadták a Gazprom másik vezérigazgató-helyettesének, Alekszandr Medvegyevnek néhány nappal korábbi kijelentését, hogy a cég a jelenlegi 27-ről 2010-ig 33 százalékra kívánja növelni európai piaci részesedését, miközben a belföldi szükségleteket is kielégíti. Ananyenkov szerint azonban a cég ha kell, elvben akár évi 900 milliárd köbmétert is felszínre tud hozni. A bővítést egyebek között az teszi lehetővé, hogy a feltárás alatt álló Jamal gázmezőn 2011-ben, a Stokman mezőn pedig 2013-ben megkezdődik a kitermelés – tette hozzá. (A korábbi tervek az utóbbi esetében 2011-es kezdéssel számoltak.) A Stokman gázmezőről a termelés teljes felfuttatása után évi 94 milliárd köbméter földgázt lehet nyerni, aminek felét vezetéken, felét cseppfolyósított formában hajón fogják elszállítani – mondta a vezérigazgató-helyettes.

Újabb kamatemelés várható Lengyelországban

A tegnap közzétett adatok szerint májusban változatlan, 2,3 százalék volt a 12 havi infláció Lengyelországban, noha a Reuters és a Bloomberg elemzői konszenzusa egyaránt csökkenésre, 2,1 százalékos rátára számított. A hónap folyamán 0,5 százalékkal – ugyancsak az áprilisival megegyező ütemben – emelkedtek a fogyasztói árak, szemben a 0,4 százalékos várakozásokkal. Főként az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulása húzta fel az inflációt, és a szakértők arra számítanak, hogy a varsói jegybank a gyors gazdasági növekedés közepette akár már a jövő hónapban növelheti a hitelköltségeket. Egyes elemzők ezt követően még egy további szigorítást várnak, mivel félő, hogy az infláció túllépi a jegybank 2,5 százalékos középtávú célkitűzését. A bank utoljára – több mint egy év szünet után – áprilisban szigorított, miután az infláció 2,5 százalékra emelkedett, májusban azonban érintetlenül hagyta a 4,25 százalékon álló kamatot, miután az infláció némileg mérséklődött. A lengyel GDP az idei első negyedévben a várakozásokat meghaladva, 7,4 százalékkal bővült, és a varsói pénzügyminisztérium ezek után legalább 6,5 százalékos növekedésre számít az év egészében a tavalyi 6,1 százalék után – mondta Zyta Gilowska, a tárca vezetője. A pénzügyminisztérium kedden a korábbi 5,5-ről 5,7 százalékra növelte jövő évi GDP-növekedési előrejelzését. Ennek megfelelően a költségvetési bevétel is nagyobb lesz a korábban vártnál: 229 milliárd helyett 241,6 milliárd zloty, ami javítja a költségvetési tervek megvalósításának esélyeit. Az ugyancsak kedden jóváhagyott jövő évi költségvetési irányelvek értelmében 30 milliárd zloty lesz a deficit, 2009-ben pedig 2,9 százalékra csökken a GDP-arányos államháztartási hiány, és ezzel teljesítik az euró bevezetésének feltételeit.

Élénkülőben az USA gazdasága

Az elemzők többsége szerint várhatóan még az idén kamatot emel a Fed, miután a tegnap közzétett adatok a gazdasági növekedés élénkülését és az infláció gyorsulását vetítik előre az Egyesült Államokban. A kiskereskedelmi forgalom májusban 1,4 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest, ami épp a kétszerese az elemzői várakozásoknak. A fogyasztókat a jelek szerint az üzemanyagárak emelkedése és a csökkenő lakásárak sem rettentették el a költekezéstől. Az importárak ugyancsak a várakozásokat meghaladó mértékben, 0,9 százalékkal emelkedtek májusban, és immár negyedik egymást követő hónapban nőnek, mintegy megerősítve a Fed döntéshozóinak aggodalmát az inflációs kockázatokat illetően. Alan Greenspan, a Fed 2006 januárjában leköszönt volt elnöke egy nappal korábban alaposan felbolygatta a piacokat, amikor egy jelzálog-hitelezési konferencián annak a véleményének adott hangot, hogy a kötvényhozamok emelkedése esetleg egy hosszú távú trend kezdetét jelenti, és nőhet a jelenleg viszonylag kis különbség a feltörekvő országok hosszú távú kötvényeinek hozama és az amerikai államkötvények hozama között. Ennek nyomán kedden ötéves csúcsra, 5,303 százalékra emelkedett a tízéves amerikai kincstárjegyek hozama, meghaladva a Fed kamatszintjét. Greenspan szerint a világgazdaságban jelenleg tapasztalható óriási likviditásbőség nem tarható fent örökké, a likviditás csökkenése nyomán a kamatok is emelkedni fognak, és lassul a feltörekvő országokban tapasztalható rendkívül gyors gazdasági növekedés. A hét hátralevő részében napvilágot látó makroadatok várhatóan ugyancsak azt fogják jelezni, hogy májusban némileg magához tért az USA gazdasága, ami további hozamemelkedést válthat ki.

Lng-projekteket indít a Gazprom

A Gazprom 2015-ig 11 százalékkal növeli a földgázkivitelt. Az export a tavalyi 161,5 milliárdról addigra 180 milliárd köbméterre emelkedik és ebben nagy szerepet szánnak a hajón szállítható cseppfolyósított gáznak (lng) – közölte Alekszandr Medvegyev vezérigazgató-helyettes tegnap a Kuala Lumpur-i ázsiai kőolaj-konferencián. Az orosz óriásvállalat Szentpétervár közelében, a Balti-tenger partján kívánja létrehozni egyik lng-gyártó üzemét. A mintegy 4 milliárd dollár értékű projekttel – amely az első ilyen jellegű beruházása lesz a Gazpromnak – az európai piacokat kívánják megcélozni, ahová 2012-től évi 7 millió tonna cseppfolyósított földgázt szállítanak. A projektben 49 százalékos részesedést kap egy nyugati partner, amelyet négy nagy nemzetközi cég közül fognak kiválasztani – mondta Medvegyev, de ezek közül csak a brit BP-t nevezte meg. Értesülések szerint a japán Mitsui és a kanadai PetroCanada is rajta van a Gazprom listáján. Az orosz gázmonopólium emellett növelni szeretné részesedését a Szahalin–3 projektben, amely a Rosznyefty orosz állami olajvállalat irányítása alatt áll, valamint a Szahalin–4-ben is, amelynek keretében a BP is részt vesz a kőolaj- és földgázfeltárásban – mondta Medvegyev egy kérdésre válaszolva. A Gazprom egy második lng-üzemet is felépít a Szahalin-szigeten vagy a szárazföldön – tette hozzá. Az orosz cég tavaly decemberben vette meg a Shelltől 7,45 milliárd dollárért az ellenőrző pakettet a Szahalin–2 projektben. Medvegyev ismét cáfolta, hogy meg kívánnák megvásárolni a Centrica vagy a Scottish & Southern Energy brit közműcéget.

Megváltozik a zöldség-gyümölcs szektor támogatása

Az uniós tagállamok agrárminisztereinek tegnapi döntése értelmében átalakítják az EU agrártermelésének közel ötödét kitevő zöldség- és gyümölcsszektor támogatási rendszerét. Ennek értelmében az uniós támogatást a jövőben nem a megtermelt mennyiség, hanem a termőterület függvényében adják. Az új rendszert ötéves, a paradicsom esetében négyéves átmeneti időszak alatt fokozatosan vezetik be, ezután szervesen illeszkedni fog a 2003-ban elfogadott uniós agrárreform egységes agrártámogatási rendszerébe. Lengyelország, az EU legnagyobb eper- és málnatermesztője és további három uniós ország a kompromisszum értelmében 2012 végéig kiegészítő támogatásra jogosult, hogy segítsenek a gazdáknak az átállásban.