Gáti Tibor

Nem várható klímamegállapodás a G8-csúcson

A németországi Heilegendammban tegnap este rendkívüli biztonsági intézkedések közepette megkezdődött a háromnapos G8-csúcsértekezlet, amelynek egyik legfontosabb témája a klímaváltozás elleni fellépés. Az üdülőhelyet 12 kilométer hosszú beton- és drótkerítéssel vették körül, hogy megakadályozzák a tüntetők behatolását. A házigazda, Angela Merkel német kancellár, aki jelenleg a nyolcak elnöke, már a találkozó előtt kétórás egyeztetést folytatott George W. Bush amerikai elnökkel a klímaváltozás elleni fellépés ügyében, de nyilvánvalóvá vált, hogy a találkozón nem várható kézzelfogható megállapodás. Bush közölte: szeretné ugyan, ha megállapodás jönne létre az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklése érdekében, de csak a 2012, azaz a kiotói egyezmény lejárta utáni időszakra vonatkozóan. Másrészt nem kíván mindenkire kötelező, számszerű célkitűzésekről megegyezni. Az 1997-ben született kiotói egyezmény értelmében 35 ipari országnak 2012-ig 5 százalékkal kellene csökkentenie a kibocsátás szintjét 1990-hez képest, de ezt Washington nem volt hajlandó aláírni. A találkozót egyébként is beárnyékolja a Moszkva és Washington közötti politikai feszültség. Bush elnök ma kétoldalú tárgyalást folytat az orosz államfővel, amelyen enyhíteni kívánja a Csehországba és Lengyelországba telepítendő rakétavédelmi rendszer miatt kialakult feszültséget a két ország között. A találkozón egyébként öt további ország, Brazília, Kína, India, Mexikó és Dél-Afrika vezetői is részt vettek a fejlődő világ képviseletében. Megfigyelők szerint egyébként sem kizárt, hogy ez a mostani az utolsó csúcsértekezlet, amit ilyen keretek között rendeznek. Az Oroszországgal kiegészített hetek – az USA, Japán, Olaszország, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Kanada – korábban a világ legfejlettebb gazdasági hatalmát jelentették, de ez a felállás mára túlhaladottá vált. Kína és India már ma is a világ tíz legnagyobb gazdasága közé tartozik és hamarosan az első öt közé kerül. Brazília sem hagyható ki, miközben Kanada és Olaszország helye mára már kérdésessé vált. Európa egyébként is felül-, miközben Ázsia alulreprezentált.

Villámlás és mennydörgés lesz a csúcson?

A befektetők világos politikát várnak a fejlett országoktól a klímaváltozás elleni fellépés terén, kérdés azonban, mekkora teret fog kapni ez a kérdés az Oroszország és a Nyugat között éleződő feszültségek közepette a világ vezető gazdasági hatalmai, a G8 ma kezdődő csúcstalálkozóján.

Kijev a gabonaexport leállítására készül

Az ukrán kormány utasította a gazdasági és a mezőgazdasági minisztériumot, hogy – tekintettel az ország déli részét sújtó aszályra – a lehető legsürgősebben készítse elő a gabonaexport átmeneti leállításáról szóló rendeletet. A kormány 710 ezer tonna élelmiszer-gabonát kíván felvásárolni az új termésből az állami agráralap feltöltése céljából. Viktor Szlauta miniszterelnök-helyettes a múlt héten közölte, hogy az exporttilalmat várhatóan július elsejétől léptetik életbe, de júniusban még 800-900 millió tonna búza kivitelére van lehetőség. Az aszály az ország gabonatermő területének mintegy 60 százalékát érinti. Az APK-Inform gabonatermesztési kutatóintézet a múlt héten 34,3 millióról 33,3 millió tonnára csökkentette az idei gabonatermésre vonatkozó korábbi előrejelzését. A mezőgazdasági minisztérium korábban 38 millió tonnát prognosztizált. Tavaly 34,25 millió tonnányi volt a termés.

Törvénytelen a svéd alkoholimport-tilalom

Az Európai Bíróság az áruk szabad áramlására vonatkozó uniós alapjogba ütközőnek találta a svéd törvényt, amely megtiltja, hogy az állampolgárok maguk importáljanak alkoholt az országba, az állami importmonopólium megsértésével. A hivatalos indoklás szerint a fiatalkorúak védelme teszi szükségessé a törvényt, a bíróság szerint azonban ez elégtelen, tekintettel arra, hogy a tilalom mindenkire kiterjed. A külföldre utazó svéd turisták vihetnek magukkal haza alkoholt, de az import állami monopólium. Aki importálni akar, az csak az úgynevezett Systembolaget állami monopolszervezet engedélyével teheti, amely el is utasíthatja a kérést. Importra egyébként csak a Systembolaget, illetve az állam által felhatalmazott nagykereskedők jogosultak, belföl-dön pedig csak a Systembolaget boltjaiban lehet alkoholos italokat vásárolni. Az Európai Bíróság szerint azonban az import mennyiségi korlátozását jelenti, hogy a monopolszervezet elutasíthatja az importengedély megadását bármely fogyasztó számára, ami restriktív és indokolatlan. A svéd jogszabályt 1994-ben vezették be, miután egy évtized alatt 30 százalékkal nőtt az alkoholfogyasztás az országban. Az ügyben Klas Rosengren svéd állampolgár fordult az Európai Bírósághoz, akit másokkal együtt Svédországban elítéltek amiatt, hogy egy dán weboldalról néhány láda spanyol bort vásárolt, amit nem jelentett be a svéd vámhatóságoknak. A göteborgi vámhivatal elkobozta az árut. Az IOGT-NTO svéd antialkoholista szervezet elnöke, Sven-Olov Carlsson sajnálatát fejezte ki a döntés miatt, ami megkönnyíti a fiatalkorúak számára az italvásárlást, mivel nehezebb lesz ellenőrizni a vásárló életkorát. A Systembolaget szerint azonban a határozat minimális hatással lesz az alkoholkereskedelemre, mivel egy korábbi bírósági döntés értelmében az alkoholimport után a svéd jogszabályok szerint kell adót fizetni.

Erősödik az árnyomás

Az energia- és a nyersanyagárak drágulása miatt áprilisban az eurózónában a vártnál gyorsabb ütemben nőttek a termelői árak. Havi szinten 0,4, éves összehasonlításban 2,4 százalékos volt az emelkedés, meghaladva a Reuters 0,3, illetve 2,3 százalékos elemzői konszenzusát. A változékony energia- és építőanyagárak nélkül számított magindex 0,4, illetve 3,4 százalékos volt a márciusi 0,2, illetve 3,4 százalék után – jelentette az Eurostat. Az adatok megerősítik az Európai Központi Bank (ECB) aggodalmát, hogy a feldolgozóipari vállalatok a továbbra is erőteljes keresletet kihasználva továbbhárítják az áremelkedéseket és hogy erősödik az árnyomás a térségben. Az elemzők a holnapra biztosra vett 25 bázispontos emelés után már szeptemberben újabb, hasonló mértékű szigorításra számítanak. Az EU egészében havi szinten 0,3, éves összehasonlításban 2,2 százalékkal emelkedtek a termelői árak.

Csak rontják a levegőt a nyolcak

A holnap kezdődő háromnapos németországi G8 csúcstalálkozó, amelynek egyik fő témája a klímaváltozás elleni fellépés lesz, a legóvatosabb becslés szerint is mintegy 30 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásával fog járni – állítja a ClimatePartner tanácsadó cég tanulmánya, amelyet a Der Spiegel ismertet. Ez egyharmada a tavalyi németországi futballvébé során kibocsátott mennyiségnek, pedig az egy egész hónapig tartott. A részt vevő állami vezetőket a repülőtérről a találkozó helyszínére, a Balti-tenger partján fekvő Heiligendammba, majd vissza a légikikötőbe szállító gépkocsikonvojok ehhez önmagukban 7138 tonna szén-dioxiddal járulnak hozzá. A részt vevő nyolc ország mindegyike több mint húszfős delegációval képviselteti magát, a legnagyobb az USA küldöttsége lesz, Washingtonból ráadásul egy páncélozott autót is küldenek Bush elnök számára. A fejlődő országokból, az EU brüsszeli központjából és az ENSZ-ből érkező vendégek további 5000 tonna, a rendőrség, a technikai kisegítő személyzet, a 4700 akkreditált újságíró és a mintegy százezer tüntető együttesen 6000 tonna szén-dioxiddal terheli meg az atmoszférát, miközben a találkozón semmiféle megállapodás nem várható az ügyben.

Eredményesen eredménytelen volt a Porsche felvásárlási ajánlata

A múlt csütörtök éjféli lejáratig mindössze 0,06 százaléknyi Volkswagen-részvényt ajánlottak fel eladásra a tulajdonosok a Porsche AG felvásárlási ajánlatára – közölte tegnap a német sportautógyártó. Szavazó részvényeinek aránya ezzel csak 30,97 százalékra emelkedett. A Porschét a német tőkepiaci szabályok kötelezték az ajánlat megtételére, miután március végén 30 százalék fölé növelte részesedését a Volkswagen AG-ben (VW), amelynek addig is a legnagyobb tulajdonosa volt. Már akkor egyértelművé tette azonban: egyelőre nem célja, hogy többségi részesedést szerezzen, és ez meg is látszott az ajánlaton. A törvény által előírt legkisebb összeget, részvényenként 100,92 eurót kínált a törzsrészvényekért és 65,45 eurót az elsőbbségi részvényekért, amivel 35,8 milliárd euróra értékelte a VW-t. Ez 16 százalékkal elmaradt a 117,95 eurós árfolyamtól, illetve a 42,7 milliárdos piaci értéktől, amit március 23-án ért el a VW, egy nappal azelőtt, hogy a Porsche 27-ről 31 százalékra emelte részesedését. A Porsche közölte, hogy miután már megtette a kötelező ajánlatot, a jövőben ezt nem kell megismételnie, ha tovább növeli részesedését a VW-ben, így rugalmasan tud reagálni a fedezeti alapok vagy magántőke-társaságok esetleges lépéseire. A Porsche és a 20 százalékos tulajdonos Alsó-Szászország együttesen a VW-részvények több mint felét birtokolja.

Megbízhatatlan amerikairól jó orosz uránra vált Temelín

A temelíni erőmű 2009-től Oroszországból kívánja az uránt beszerezni – közölte az orosz TVEL nukleárisüzemanyag-gyártó. Az orosz cég már 2006 májusában tendert nyert, amelynek értelmében tíz évre szóló szerződést köthet a CEZ cseh villamos művekkel 400 tonnányi üzemanyag szállítására. A cseh kormány 2007 májusában úgy döntött, hogy eltávolítják az erőműből az egyesült államokbeli Westinghouse által szállított és még fel nem használt nukleáris üzemanyagot, ami példa nélkül álló eset a nemzetközi gyakorlatban – mondta Pjotr Lavrenyuk, a TVEL elnöke. A TVEL 2008 júniusáig készíti el a megvalósíthatósági tanulmányt az általa szállított üzemanyag felhasználásáról és 2009-ben kezdi meg a szállítást. A két reaktor közül az egyiket 2009-ben tervezik újraindítani, a másik ügyében ez év végéig hoznak döntést – tette hozzá Lavrenyuk. Addig a Westinghouse szállítja az üzemanyagot. A váratlan döntés oka, hogy a cseh illetékesek szerint a Westinghouse által szállított üzemanyag okozza a temelíni erőmű gyakori meghibásodásait és leállásait. A fűtőelemek ugyanis jelentősen deformálódtak a használat során. Január közepén például le kellett állítani az első egységet és kicserélni a mag egynegyedét. A reaktort csak áprilisban tudták újraindítani. A TVEL, amely a nemzetközi uránpiacon 17 százalékos részesedéssel rendelkezik, korszerű és gazdaságosabb üzemanyagot fog szállítani, amely egyben biztonságosabbá teszi a reaktorok működését – állítja az orosz cég illetékese, hozzátéve, hogy Oroszország a szerződés következtében megerősíti helyzetét a világ vezető nukleárisüzemanyag-szállítói között. A TVEL a szerződés révén szinte teljesen visszaszerzi a VVER reaktorok piacát. Az egyetlen kivétel Ukrajna, amelynek továbbra is a Westinghouse szállít.

Megugrott a foglalkoztatás az USA-ban

Négy hónapos csúcsra erősödött a dollár árfolyama pénteken, miután a legfrissebb adatok az USA gazdaságának erősödésére utalnak, így jelentősen csökkent az esélye annak, hogy a Fed belátható időn belül csökkenti a kamatot. A nyíltpiaci bizottság legutóbbi kamatos üléséről múlt szerdán közzétett jegyzőkönyvből amúgy is az derül ki, hogy a döntéshozók gazdasági fellendülésre számítanak és továbbra is az inflációt tekintik a legfőbb kockázati tényezőnek. A washingtoni munkaügyi minisztérium adatai szerint májusban 157 ezer új állás keletkezett az USA-ban, noha a Bloomberg elemzői konszenzusa csak 132 ezerre számított az áprilisi 80 ezer után. A munkanélküliségi ráta változatlan, 4,5 százalékos maradt. A fogyasztói kiadások élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt árindexe (PCE) 2 százalékkal emelkedett áprilisban éves összehasonlításban – jelentette a kereskedelmi minisztérium. Ez több mint egy éve a legalacsonyabb érték, és a Fed 1-2 százalékos célsávján belülre került, ami azt jelzi, hogy továbbra is visszafogott az infláció.