A G8-csúcstalálkozón részt vevő országok a találkozó második napján, tegnap elvi egyetértésre jutottak abban, hogy „lényegesen” csökkenteni kell az üvegházi gázok kibocsátását, és hogy integrálják az USA klímavédelmi terveit az ENSZ égisze alatt zajló folyamatba. A megegyezés azonban a várakozásoknak megfelelően semmilyen számszerű és kötelező célkitűzést nem tartalmaz, miután Angela Merkel német kancellár, a tanácskozás házigazdája nem tudta rávenni George W. Bush amerikai elnököt az európai tervek elfogadására. Ennek értelmében 2050-ig a felére csökkentenék a kibocsátást. Bush az európai sürgetésekre válaszul a múlt héten nemzetközi konferenciát javasolt a klímaváltozás elleni fellépés összehangolására, ami vegyes reakciókat váltott ki az európai vezetőkből. Míg Merkel kompromisszumos közös közlemény kiadását szorgalmazta a csúcson, Nicolas Sarkozy francia államfő keményebb fellépést akart annak érdekében, hogy Washingtont engedményekre kényszerítsék. A végső szövegben egy brüsszeli forrás szerint helyet fog kapni, hogy az EU, Kanada és Japán támogatja azt a célkitűzést, hogy 2050-ig legalább 50 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A résztvevők tegnap közleményt hoztak nyilvánosságra a globális növekedés és stabilitás kilátásairól, amely szerint a globális egyensúlyhiány a kedvező gazdasági környezetnek hála várhatóan fokozatosan csökkenni fog. Az USA-ban fenntartható szintre csökkent a gazdasági növekedés üteme, Európában erősödött a belföldi kereslet, így folytatódhat a világgazdaság egészének gyors ütemű bővülése. Az IMF áprilisi előrejelzése szerint a globális gazdaság a tavalyi 5,4 után idén 4,9 százalékkal nő.
Gáti Tibor