Gáti Tibor

Az Air France-KLM kerülgeti a CSA-t?

Az Air France-KLM SA állítólag részt vásárolna a százszázalékos állami tulajdonban lévő cseh légitársaságban (CSA). Nem kizárt, hogy voltak bizonyos előzetes tárgyalások - írta a cseh Hospodárské Noviny a prágai közlekedési minisztériumból származó információra hivatkozva. A két társaság egyaránt tagja a 2000-ben létrejött SkyTeam légiszövetségnek. A források szerint azonban a veszteséges cseh légitársaságnak először végre kell hajtania jövő év végéig tartó stabilizációs programját, és csak azután lehet tárgyalni a továbbiakról. Elemzők az akvizíció melletti érvnek tartják, hogy Csehország ugródeszka lehetne az Air France-KLM számára a további kelet-közép-európai terjeszkedéshez. Mások ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy az Air France (még szólóban) egyszer már volt tulajdonos a CSA-ban a kilencvenes évek elején és veszteségekkel lépett ki az ügyből. A francia-holland légitársaság szóvivője mindazonáltal cáfolta, hogy tárgyalások volnának a két vállalat között.

Egyablakos rendszer Albániában

Az albán kormány egyablakos rendszert vezet be a vállalkozások regisztrációjára, így a cégalapításhoz szükséges 47 napos átfutási idő egy napra szűkül. A szocializmus összeomlása óta eltelt 17 év alatt eddig minden kormány ígéretet tett a helyi cégek és a külföldi befektetők életét megkeserítő és csak a korrupciónak kedvező bürokratikus rendszabályok felszámolására, de semmi sem történt. Ez tovább rontotta a politikai instabilitás és a jogszabályok állandó változása miatti kedvezőtlen üzleti légkört. Az egyablakos rendszer működtetésére hivatalt hoztak létre; ez része annak a washingtoni közreműködéssel indított 14 millió dolláros projektnek, amely a korrupció visszaszorítását és az üzleti klíma javítását célozza. A külföldi tőke beáramlásának ösztönzése érdekében emellett jövő januártól egységesen 10 százalékos személyi és vállalati jövedelemadót kívánnak bevezetni, ami a legalacsonyabb lesz Európában, Bulgáriát kivéve, ahol ugyancsak jövőre indul a 10 százalékos, egykulcsos adó. Az albán gazdaság gyors ütemben nő, a GDP tavaly 5,5 százalékkal bővült, az infláció alacsony, az albán fizetőeszköz, a lek árfolyama stabil. A kedvező konjunktúra azonban nagyrészt a külföldön dolgozó nagyszámú albán által hazautalt pénznek és befektetett tőkének köszönhető, de a hatóságok szélesebb körben is vonzóvá kívánják tenni az országot a külföldi befektetők számára, hogy hosszabb távon is biztosítsák a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás bővülését. Idén 6 százalékos növekedést prognosztizálnak.

Az OPEC emeli kitermelését

Tegnap 78,32 dollárra emelkedett az olaj hordónkénti ára New Yorkban, megközelítve az augusztusban elért 78,77 dolláros abszolút rekordot, miután Bécsben megkezdődött a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) miniszteri tanácskozása. Az emelkedéshez hozzájárult, hogy Mexikóban támadások érték az olaj- és gázvezetékeket, de főként az befolyásolta a piacot, hogy az olajminiszterek csak napi 500 ezer hordós emelésről tárgyaltak. Az USA és más nagy olajfelhasználó országok erőteljes nyomást gyakoroltak a kartellre, hogy számottevően növelje a kitermelést a 80 dollár felé közelítő árak közepette, mert a Szaúd-Arábia és az Öböl menti országok által javasolt emelés valójában csak hivatalossá tenné a jelenlegi tényleges kitermelési szintet. Az olajexportőrök végül ezt a javaslatot fogadták el - a piacok ezt a gesztust is értékelhetik, hiszen az OPEC több mint egy éve nem bővítette hivatalosan a kínálatát. (A Bloomberg által megkérdezett elemzők még az ülés előtt hangsúlyozták: azt az olajminiszterek is elismerik, hatással lehet a világgazdaság bővülésére, ha az olajárak a mostani nagyon magas szinten maradnak.) A döntés ismertté válása után a New Yorkban irányadó nyersolaj hordójáért októberi szállításra 77,68 dollárt kellett adni. Az olajárak idén eddig 27 százalékkal nőttek. Az olajkartellhez tartozó országok jelenleg napi 30 millió hordóval járulnak hozzá a 86 milliós globális kínálathoz, noha a korábbi döntések 26,5 millióban határozták meg a hivatalos kvótát - ez mostantól 27,2 millió hordó lesz. Szaúd-Arábia, amely a legnagyobb olajtermelő ország a világon és a szervezet legbefolyásosabb tagja, egyebek között azzal érvelt a kitermelés növelése mellett, hogy a kereslet az előrejelzések szerint az év hátralévő részében meghaladja az OPEC hivatalos prognózisát. Az olajfogyasztó országokat képviselő Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint a kereslet a jelenlegi napi 86,1 millióról a negyedik negyedévben 88,1 millió hordóra emelkedik. NAPI

Tovább szárnyal az orosz GDP

A második negyedévben 7,8 százalékkal bővült éves összehasonlításban a bruttó hazai termék Oroszországban az első negyedévi 7,9 százalék után - jelentette a moszkvai statisztikai hivatal. A növekedés fő hajtóereje az építőipar és a belföldi kereslet volt. A gazdasági növekedés immár az ötödik egymást követő negyedévben van 5 százalék fölött, és a béremelkedés üteme az idén eddig minden hónapban meghaladta a 13 százalékot éves összehasonlításban. Ennek folytán erőteljesen emelkedett a kereslet az építőipari termékek és a fogyasztási javak iránt. Az év egészében 7,5 százalékos lesz a gazdasági növekedés, jóval meghaladva a kormány 6,5 százalékos előrejelzését - mondta a múlt héten Alekszej Uljukajev, a jegybank elnökhelyettese. A gazdaság diverzifikálódását mutatja, hogy az ipar egésze és a fogyasztói kereslet dinamikusan nőtt - tette hozzá. Tavaly 6,7 százalékkal bővült a GDP a világ tizedik legnagyobb gazdaságában és összege elérte az ezermilliárd dollárt. Az ipari termelés 7,8 százalékkal nőtt éves összehasonlításban júliusban, főként a turbinák, traktorok és az építőiparban használt daruk gyártása fejlődött dinamikusan. A növekedés rendkívül gyors és fő hajtóereje már a belföldi kereslet, és nem a kőolaj- és földgázexport. A tőkebefektetések júliusban 24,7 százalékkal bővültek éves összehasonlításban és minden szektorban éreztették hatásukat - emelik ki az elemzők. A világ legnagyobb vasúti hálózatát működtető orosz állami vasúttársaság 2030-ig összesen 13 ezer milliárd rubelt (510 milliárd dollár) tervez fejlesztésre fordítani, hogy megszüntesse a szűk keresztmetszeteket az infrastruktúrában. A fogyasztói kereslet erősödése miatt az év első hét hónapjában 50 százalékkal emelkedett az import a volt Szovjetunión kívüli államokból - derül ki a szövetségi vámhivatal adataiból.

Fico módosítaná a nyugdíjrendszert

A magánnyugdíjpénztáraknak befizetett nyugdíjjárulékok összegének csökkentését tervezi a szlovák kormány, mivel az euró 2009-re tervezett bevezetését veszélyezteti, ha ezeket az összegeket nem tudják visszafolyatni az állami nyugdíjrendszerbe - jelentette ki tegnap Robert Fico miniszterelnök. Az állami nyugdíjbiztosító hiánya jövőre várhatóan 26 milliárd korona (1,1 milliárd dollár) lesz, így a konvergenciaprogramban 2008-ra célul kitűzött 2,3 százaléknál nagyobb lenne a GDP-arányos államháztartási hiány - tette hozzá. A kabinet a nyugdíjrendszer módosításával és egyéb alapok felszabadításával kívánja ellensúlyozni a jóléti kiadások megnövelését, Fico szerint azonban a korábbi jobbközép kormány reformjai idézték elő a problémákat. A Dzurinda-kormány által bevezetett többpilléres rendszer keretében a magánnyugdíjpénztárba önkéntesen belépők esetében fele-fele arányban megosztották a 18 százalékos nyugdíjjárulékot az állami rendszer és a magánnyugdíjpénztárak között. A kormány október 16-áig törvénytervezetet fog a parlament elé terjeszteni a jövő évi költségvetési tervezet módosítása érdekében. Becslésük szerint az állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszer hiányának befoltozására jövőre 22,5 milliárd koronát, azaz a GDP mintegy 1,2 százalékának megfelelő összeget kell fordítani, a későbbiekben pedig további több tíz milliárdot. Az üzleti körök már korábban élesen bírálták a kabinet terveit a magánnyugdíjpénztárak visszaszorítására, mivel szerintük ezek rontják az ország versenyképességét és visszavetik a gazdasági növekedést. A már korábban bejelentett tervek értelmében egyebek között lehetővé tennék a kilépést a magánnyugdíjpénztárakból, amelyeknek jelenleg mintegy 1,6 millió tagjuk van, és visszamenőleges hatállyal tízről 15 évre növelnék a nyugdíjjogosultsághoz ezekben szükséges minimális tagsági időt.

Hullámvölgyben a japán gazdaság

Aggasztóan gyengén teljesített a japán gazdaság az idei második negyedévben a tegnap publikált végleges adatok szerint. Az egy hónappal ezelőtt közzétett - 0,1 százalékos negyedéves és 0,5 százalékos annualizált szintű - növekedést mutató számok ellenére az elemzők számítottak arra, hogy valójában csökkent a GDP. A várt 0,2 helyett azonban 0,3 százalékos volt a visszaesés, annualizált szinten pedig a prognosztizált 0,7 helyett 1,2 százalékkal zsugorodott a gazdaság az első negyedévi 3,2 százalékos növekedés után. A vállalati beruházások 1,2 százalékkal, a közületi beruházások 2,6 százalékkal estek vissza, amit nem tudott teljesen ellensúlyozni, hogy a fogyasztói kiadások 0,3 százalékkal bővültek a negyedév folyamán. Az ázsiai ország teljesítménye jelentősen elmarad a világ másik két vezető gazdaságától, hiszen az USA-ban 4,0 százalékkal, az eurózónában 2,5 százalékkal nőtt a GDP a második negyedévben. A kötvényhozamok tavaly február óta a legalacsonyabbra süllyedtek, mivel a piac arra számít, hogy a tokiói jegybank idén már nem emeli a február óta 0,5 százalékon álló irányadó kamatot, hogy megóvja a gazdaságot a recessziótól. Mindenesetre igen sok függ attól, mennyire gyűrűznek át az USA-ban a többi szektorra a hitelpiaci zavarok, mivel az Egyesült Államok jelentik a japán cégek főbb exportpiacát. A közelmúltban megjelent makroadatok semmiképpen sem utalnak arra, hogy a harmadik negyedévben nagy lendületet vett volna a gazdaság: több hónapos növekedés után júliusban csökkent a külkereskedelmi mérleg többlete, miután csak gyengén nőtt az export, emellett zsugorodott az ipari termelés is. Az elemzők egy része mindazonáltal arra számít, hogy a folyó negyedévben megélénkül a japán export és a második negyedévi visszaesés után ismét növekedésnek indulnak az állótőke-beruházások, így ha nem is a korábban várt ütemben, de gyorsul a GDP bővülése. Nukaga Fukusiro pénzügyminiszter meggyőződését fejezte ki, hogy a folyó negyedévben már folytatódik a fellendülés. A politikus láthatóan csak átmeneti megingásnak tartja a második negyedévi visszaesést.

Recesszió fenyeget az USA-ban?

Akár 50 bázispontos kamatcsökkentésre is kényszerülhet a Fed, miután a foglalkoztatási adatok felerősítették a recessziós félelmeket az Egyesült Államokban.

Részesedést vesz az FSO-ban a GM Daewoo

Dél-Korea harmadik legnagyobb autógyára, a GM Daewoo Automotive & Technology Co. tegnap bejelentette, hogy 238,7 milliárd vonért (254,5 millió dollár) 40 százalékos részesedést vásárol a lengyel kormánytól az FSO autógyárból, amely a továbbiakban vegyesvállalatként működik. Az évi 150 ezer gépkocsit előállító vállalat várhatóan GM FSO néven fog működni. A General Motors (GM) 2002-ben szerezte meg a többségi tulajdont a csődbe ment dél-koreai Daewoo vagyonelemei felett, de a varsói FSO és más kelet-európai Daewoo-érdekeltségek kimaradtak az ügyletből. A GM Daewoo a Korea Economic Daily értesülése szerint várhatóan hamarosan megvásárolja az Üzbegisztánban lévő egykori Daewoo-gyárat is. Romániában a többségi állami tulajdonban lévő Automobile Craiova szerzett két lépésben százszázalékos tulajdont az egykori Daewoo-gyárból, a cég értékesítésére a román állami vagyonügynökség (AVAS) márciusban pályázatot írt ki, amire a GM, a Ford és Oleg Deripaszka egyik cége nyújtott be szándéknyilatkozatot, de végül csak a Ford pályázott. A Ford és az AVAS hírügynökségi jelentések szerint júliusban kezdett tárgyalásokat az ügyletről.

Megnyitotta első oroszországi kávézóját a Starbucks

A Starbucks tegnap megnyitotta első kávézóját Oroszországban, két évvel azután, hogy peres úton megvédte a névhasználattal kapcsolatos jogokat az ország gyorsan növekvő piacán. A világszerte mintegy tízezer üzlettel rendelkező amerikai lánc legújabb boltja a Moszkva közelében lévő Himki város bevásárlóközpontjában található. A kávézót Cliff Burrows, a Starbucks európai, közel-keleti és afrikai részlegének elnöke nyitotta meg, aki a Reutersnak néhány nappal korábban úgy nyilatkozott, hogy még az év vége előtt megnyitják második boltjukat is Oroszországban, mégpedig a patinás moszkvai Arbat sugárúton.