Gáti Tibor

Vizsgálat a horvát tengerparti telkek eladása ügyében

A horvát főügyész, Mladen Bajic vizsgálatot rendelt el annak kiderítésére, hogyan került összesen mintegy 20 millió négyzetméternyi állami tulajdonú telek az Adriai-tenger partján illegálisan magánkézbe az utóbbi években. A nyomozás vezető horvát üzletemberekre és vállalatokra, így a Luksic Groupra, az Agrokor és az Agris cégekre, illetve a Zagrebacka Bankára is kiterjed. Az ügyészség a jelek szerint elsősorban a tengerparti turistakomplexumok privatizációját kívánja kivizsgálni, amelyekről az állami számvevőszék jelentése is megállapítja, hogy döntő többségük esetében jogszabálysértés történt. Az ügyészség közölte, hogy tájékoztatást kért a horvát privatizációs alaptól (HFP) minden olyan privatizációs ügyletről, amely nincs rajta az erről szóló hivatalos listákon. Az információt szeptember közepéig kell megkapnia és ezután dönt a további vizsgálatról. Damir Polancec államfőhelyettes a Vecernji Listnek úgy nyilatkozott, hogy a számvevőszéki jelentés már egy ideje az ügyészség birtokában van, amelynek már módja lett volna ezekre reagálni, és reméli, hogy ezt minél hamarabb megteszi. A napilap szerint a privatizált vállalatok vagyonának mintegy fele nincs feltüntetve a privatizációs dokumentumokban, ami azt jelenti, hogy az új tulajdonosok áron alul vették meg a vállalatokat és utólag vezették be ezeket a vagyonelemeket, főként ingatlanokat a cég könyveibe. Az érintett vállalatok azonban úgy nyilatkoztak: dokumentumokkal tudják alátámasztani, hogy az ingatlanaikat más tulajdonosoktól vásárolták. Az az ingatlan, amit jelenleg a Maistra turistairoda használ, szerepel a HFP magánosítási jelentésében és ennek megfelelően az ingatlanregiszterben is megtalálható - közölte Damir Grubic, az Agris Group szóvivője. Az Agrokor szóvivője közölte, hogy a cég a tőzsdén vette meg az Agrolaguna részvényeit. A Zagrebacka Banka nem kívánta kommentálni a híreket.

Moszkva bírálja az EU energiapolitikáját

Alig egy nappal azután, hogy a Financial Times megszellőztette az Európai Bizottság (EB) tervezett energiapolitikai kezdeményezéseit, a Kreml ellentámadásba ment át. Brüsszel a hamarosan közzéteendő javaslat értelmében különleges felhatalmazást kapna az uniós energetikai cégek tervezett felvásárlásának elbírálására és a reciprocitásra hivatkozva megakadályozhatná az akvizíciót, ha a befektető olyan ország cége, amely korlátozza az uniós vállalatok piacra jutását. A korlátozás nyilvánvalóan nem utolsósorban az orosz energetikai vállalatokat érinti, ami a Kreml helyettes sajtótitkára, Dmitrij Peskov szerint diszkriminatív lépés és Oroszország minden törvényes eszközt igénybe fog venni azért, hogy az orosz cégeknek másokkal egyenlő esélyt biztosítson a piacokhoz való hozzáféréshez. A legfőbb érintett, a Gazprom közölte, hogy csak az EB-javaslat teljes szövegének ismeretében kíván reagálni. Az orosz gázóriás stratégiájának egyik központi eleme, hogy tulajdont szerezzen az európai gáz- és áramelosztó cégekben.

Menesztették a kínai pénzügyminisztert

Személyes okokra hivatkozva lemondott Csin Zsen-csing pénzügyminiszter - közölte tegnap a kínai kormány szóvivője. A kabinet elfogadta a lemondást és a kínai államtanács fejlesztési kutatóközpontjának igazgatójává nevezte ki a 63 éves politikust, ami miniszterhelyettesi rangnak felel meg. Csinnek, aki 2003 óta töltötte be a posztot, egyes sajtóhírek szerint egy sanghaji befektetési alapnál feltárt visszaélések miatt kellett távoznia, Csin utódjává a hivatalos kínai hírügynökség jelentése szerint az 59 éves Hszie Hszü-zsent nevezték ki, aki eddig az állami adóhivatal igazgatója volt. A személycsere valószínűleg összefüggésbe hozható a Kínai Kommunista Párt október közepén esedékes kongresszusával, illetve az azt megelőző hatalmi küzdelmekkel. A menesztett pénzügyminiszter Csiang Cö-min korábbi államfő szövetségese volt, utódja viszont a hatalmának megszilárdítására törekvő Hu Csin-tao jelenlegi elnök embere. Szu Ning, a kínai jegybank kormányzóhelyettese egy újságírói kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott, hogy a személycsere nem jelent változást a monetáris politika terén. Szakértők is annak a véleményeknek adtak hangot, hogy a politika alakításában az államtanács és Ven Csia-pao miniszterelnök a meghatározó, a pénzügyminiszternek csak a végrehajtó szerep jut. A gazdaságpolitika és a kereskedelmi kapcsolatok egyre bonyolultabbá váló kérdéseiben azonban egyre nélkülözhetetlenebbek a Csinhez hasonló képzett szakemberek.

Váratlan kamatemelés Csehországban

A prágai jegybank tegnap 25 bázisponttal, 3,25 százalékra emelte az irányadó kéthetes repokamatot az inflációs nyomás enyhítése érdekében. A bank ezt megelőzően idén már kétszer szigorított és a júliusi kamatemelésnél jelezte, hogy ezzel nem fogja beérni. Az azt követően napvilágot látott viszonylag kedvező inflációs adat miatt azonban az elemzők nagyobb része csak szeptemberre várta az újabb lépést. A pénzromlás üteme júliusban meglepetésre az előző havi 2,5-ről 2,3 százalékra mérséklődött, de a jegybank kormányzótanácsa a hat százalékot meghaladó gazdasági növekedés közepette attól tart, hogy beavatkozás nélkül hamarosan a három százalék plusz-mínusz egy százalékpontos célsáv fölé emelkedik, különösen miután a korona az első félévben 4,1 százalékot gyengült az euróhoz képest. A jegybank az elemzők szerint tovább emeli a kamatot, amely így is a legalacsonyabb az EU-ban, és az Európai Központi Bank négyszázalékos kamatától is elmarad. Az elemzők idén még egy 25 bázispontos szigorításra számítanak.

Száguld a lengyel GDP

A vártnál gyorsabban nőtt a lengyel gazdaság a második negyedévben: a tegnap közzétett hivatalos adatok szerint az első negyedévi 7,4 százalék után 6,7 százalékkal bővült a GDP, noha az elemzők csak 6,1 százalékra számítottak. A belföldi kereslet 9,3 százalékkal bővült az egy évvel korábbi 5,1 százalék után, ezen belül a fogyasztói kereslet növekedése 4,8-ről 5,1 százalékra gyorsult. A beruházások 22,3 százalékkal bővültek, az ipari termelés ezzel szemben az egy évvel korábbi 9,2-nél lassabb ütemben, 6,3 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a készletek is gyors ütemben növekedtek, ami a kereslet további emelkedését és ezzel együtt az infláció gyorsulását vetíti előre. Zyta Gilowska pénzügyminiszter szerint az adat arra utal, hogy az idei növekedés meg fogja haladni a tavalyi 6 százalékost. Marian Noga, a jegybank monetáris politikai tanácsának tagja szerint a vártnál gyorsabb növekedés igazolja az egy nappal korábbi kamatemelés helyességét, sőt további szigorítást tesz szükségessé. Szerinte 5,5 százalékos kamatra van szükség ahhoz, hogy az inflációs ráta ne haladja meg a 2,5 százalékot. A jegybank szerdán 25 bázisponttal, 4,75 százalékra emelte az irányadó kamatot, és közölte, hogy bár az infláció üteme júliusban csak 2,3 százalékos volt, további szigorítás nélkül az év végéig 3,3 százalékra gyorsulna, meghaladva a bank 2,5 százalékos plafonját.

Emeli árait az utódállamoknak a Gazprom

Szeptemberben megkezdődnek a tárgyalások a Gazprom és a balti országok, valamint a FÁK-államok között a jövő évtől esedékes gázáremelésről. Az orosz gázmonopólium láthatóan igyekszik eloszlatni az aggodalmakat, hogy az európai fogyasztóknak a viták következtében a szállítások leállításától kell tartaniuk. A cég szóvivője úgy nyilatkozott, hogy ezúttal nem kívánják jelentős mértékben növelni exportáraikat, csak "finomhangolásról" van szó. Ennek azonban ellentmond a Kommerszant értesülése, miszerint Litvániával már közölték, hogy januártól mintegy 40 százalékos drágításra kell számítania. A litván lapok két litván gázimportcégtől kapott információ alapján úgy tudják, hogy a Gazprom az ezer köbméterenkénti árat a jelenlegi 190-200 dollárról mintegy 280 dollárra emeli. Litvánia az első a volt szovjet köztársaságok közül, amelyet a Gazprom értesített az emelésről, de a másik két balti állammal is megkezdődnek szeptemberben a tárgyalások. Ezután jönnek a FÁK-államok, amelyek közül a két legnagyobb importőrrel, Ukrajnával és Belarusszal a legkeményebb az alkudozás, márpedig e két országon haladnak keresztül a nyugat felé haladó tranzitvezetékek. A Gazprom valószínűleg ezeket hagyja utolsónak, miután a közép-ázsiai országokkal már megállapodott. Az orosz cég tavaly 101 milliárd köbméter földgázt adott el a volt szovjet köztársaságoknak, amiből 6 milliárd dollár bevétele származott.

Kamatemelés Lengyelországban

A lengyel jegybank monetáris politikai tanácsa (RPP) tegnap 25 bázisponttal, 4,75 százalékra emelte az irányadó kamatot, mivel a munkanélküliség csökkenése, a bérek emelkedése és a fogyasztás bővülése miatt az inflációs nyomás növekedésétől tart. A bank az idén már kétszer szigorított és az elemzők többsége most is számított a lépésre. A lengyel gazdaság a beruházások és az export bővülése következményeként 7,4 százalékkal nőtt az idei első negyedévben, ami a leggyorsabb ütem az elmúlt tíz évben. Bár az infláció az előző havi 2,6-ről júniusban 2,3 százalékra enyhült, a jegybank jelezte, hogy a pénzromlás üteme, ha nem szigorítanak, az év végéig eléri a 3,3 százalékot, túllépve a bank 2,5 százalékos plafonját. Az elemzők szerint az RPP-t elsősorban a bérek emelkedése aggasztja, ezért az idén még egy, a jövő év első felében pedig további két 25 bázispontos kamatemelésre számítanak. Júliusban éves szinten átlagosan 9,3 százalékkal, a második negyedév egészében 8,9 százalékos rekordütemben emelkedtek a vállalati bérek, a foglalkoztatás éves szinten 4,7 százalékkal nőtt, ami a leggyorsabb ütem a szocializmus összeomlása óta. A GDP bővülésének üteme a második negyedévben 6,1 százalékra lassult ugyan a becslések szerint, de a munkaerőköltségek emelkedése ennek ellenére szükségessé teszi a szigorítást. Jaroslaw Kaczynski kormányfő bírálta az RPP döntését, amit az általa kinevezett jegybankelnök, Slawomir Skrzypek is ellenzett, mivel - mint közölte - nem tartja aggasztónak a béremelkedés ütemét. Zyta Gilowska pénzügyminiszter a múlt héten még ugyancsak szükségtelennek tartotta a kamatok további emelését, mivel a béremelkedés szerinte nem gyorsabb a termelékenység növekedésénél. A kormány azonban a héten megállapodott a Szolidaritás szakszervezettel, hogy jövő januártól 20 százalékkal, 1126 zlotyra (75 500 forint), azaz a jövőre várt átlagbér 40 százalékára emelik a minimálbért, 9,3 százalékkal növelik a közalkalmazotti béreket és további egy évig változatlanul hagyják a korkedvezményes nyugdíjazásra vonatkozó szabályokat, amelyeket korábban szigorítani akartak. Mind a pénzügy-, mind a gazdasági miniszter aggályosnak nevezte a minimálbér emelésének mértékét, csak ennél lényegesen kisebbet tartanak elfogadhatónak.

Újabb milliárdos a Kreml célkeresztjében

Az orosz hatóságokat a jelek szerint az sem tette elnézőbbé a Rusznyefty tulajdonosa, az Észak-Oszétiából származó, mohamedán Mihail Gucerijev iránt, hogy eladta olajcégét a Kremllel jó viszonyt ápoló Oleg Deripaszka tulajdonában álló Basic Elementnek. A moszkvai bíróság elrendelte letartóztatását, mivel kötelezettségvállalását megszegve elhagyta a tartózkodására kijelölt körzetet. Ez egyben megkérdőjelezi a Rusznyefty eladására vonatkozó szerződés érvényességét is. A bíróság a nyomozóhatóság kérésére befagyasztotta a Rusznyefty valamennyi részvényét. Gucerijev meg nem erősített hírek szerint már Londonban van a hárommilliárd dollárral együtt, amit a cégért kapott. A nyomozóhatóságok egyébként adóelkerüléssel és nagy összegű törvénytelen üzletekkel vádolják, országos és nemzetközi körözést adtak ki ellene. A Rusznyefty eladására vonatkozó - becslések szerint 3,3 milliárd dollár összegű - megállapodás június végén jött létre, már azután, hogy a hatóságok különböző vádakat hoztak fel mind a cég, mind annak tulajdonosa ellen. A szövetségi adóhivatal szerint a Rusznyeftynek 20 milliárd rubel (780 millió dollár) adóhátraléka van, ezért minden ügyletet törvénytelennek tekint, ami az olajvállalat részvényeivel rendelkező cégek között jött létre, és követeli, hogy a részvényeket adják állami tulajdonba. A Basic Element hétfőn közölte, hogy továbbra is érdekelt a Rusznyefty megszerzésében és végre kívánja hajtani az akvizíciót. Az ügyhöz közel álló források szerint azonban egy harmadik érdekelt jelent meg a színen, aki meg akarja szerezni az olajcéget: értesülések szerint Igor Szecsin, az államfői hivatal vezetőhelyettese.

Maradt a szlovák kamat

A szlovák jegybank tegnap a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az immár negyedik hónapja 4,25 százalékon álló irányadó kamatot a márciusi és áprilisi 15 bázispontos csökkentés után. A 12 havi infláció az előző havi 2,5-ről júliusban 2,3 százalékra mérséklődött, de az elemzők az év hátralévő részében nem számítanak további monetáris enyhítésre, miután a jegybank a gyors gazdasági növekedés közepette jövőre az infláció erősödésére számít. Továbbra is óvatosságra van szükség a monetáris politikát illetően, hogy elháríthassuk az inflációs kockázatokat - nyilatkozta a döntés után Ivan Sramko, a jegybank kormányzója. Az elemzők szerint jövőre akár szigorításra kényszerülhet a jegybank, miután a kamat jelenleg csak 25 bázisponttal magasabb az Európai Központi Bank (ECB) kamatánál, és ha ez a szlovák kamat szintje fölé emelkedik, akkor ezzel a pozsonyi jegybanknak is lépést kell tartania. A harmonizált infláció júliusban 1,2 százalékra mérséklődött, és Ivan Sramko a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a 12 havi átlag szeptemberben várhatóan az euró bevezetéséhez szükséges referenciaérték alá süllyed.