Tegnap történelmi csúcsot állított fel az olajár: az amerikai könnyűolaj hordónkénti ára 79,29 dollárra ment fel. Az eddigi legmagasabb ár az augusztus 1-jei 78,77 dollár volt. A világrekord előzménye, hogy bejelentették: a legnagyobb olajfogyasztó, az Egyesült Államok nyersolajtartalékok nyolc hónapja a legalacsonyabb szintre zuhantak. Ehhez társult, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) kedden csak napi 500 ezer hordós kitermelésnövelésről döntött. A jelképes mértékű növelés nem nyugtatta meg az üzemanyagkészletek téli hónapokban várható csökkenése és általában a magas olajárak kedvezőtlen gazdasági hatásai miatt aggódó piacokat. Az olajkartell a döntéssel egyensúlyozni próbált a fogyasztó országok és az olajexportáló országok aggodalmai között, mivel ez utóbbiak attól tartanak, hogy az USA gazdaságának lassulása a kereslet csökkenését fogja eredményezni. Az OPEC tíz tagországa mindazonáltal a jelenleg érvényes nominális szintnél még mindig mintegy napi egymillió hordóval többet hoz felszínre, és a szervezet több tagállama eredetileg ellenezte is a Szaúd-Arábia és az Öböl menti országok által javasolt kitermelésnövelést.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tegnap megjelent havi jelentésében csökkentette a kereslet növekedésére korábban adott előrejelzését, mivel úgy látja, hogy a magas árszint visszaveti az olajfogyasztást. Eszerint a múlt hónapban prognosztizált 88,18 millió helyett csak napi 88,02 millió hordó lesz jövőre a globális olajkereslet. Az idei negyedik negyedévben csak napi 87,8 millió hordó lesz az átlagos fogyasztás, 250 ezer hordóval kisebb az augusztusban prognosztizáltnál. Az előrejelzések módosítása azon alapul, hogy júniusban és júliusban a vártnál kisebb volt az olajfogyasztás. Az IEA szerint egyelőre megjósolhatatlan, milyen hatással lesz a hitelválság az USA gazdaságára. A washingtoni energiaügyi minisztérium kutatóintézete (EIA) ugyancsak növelte a negyedik negyedévre szóló előrejelzést, de napi 87,5 milliós átlaga valamivel elmarad az IEA prognózisától.
Gáti Tibor