Gáti Tibor

Tavasszal még lendületben volt az USA gazdasága

A korábbi becslésnél ugyan valamivel lassabban, de így is robusztus módon, 3,8 százalékkal bővült a GDP annualizált szinten az Egyesült Államokban a második negyedévben a tegnap közzétett végleges adatok szerint. 2006 első negyedéve óta a leggyorsabban nőtt a gazdaság, és az első negyedévben regisztrált 0,6 százalékhoz képest szembetűnő a gyorsulás. Az augusztus végén megjelent 4 százalékos adatot a korábban kalkuláltnál erősebb import miatt kellett lefelé módosítani. A személyi fogyasztási kiadások indexe (PCE) az élelmiszer- és energiaárak nélkül számolva 1,4 százalékkal nőtt, szemben az 1,3 százalékos korábbi becsléssel, de így is elmaradt az első negyedévi 2,4 százaléktól, és arra utal, hogy nem volt jelentős inflációs nyomás. A most véget érő harmadik negyedévben minden bizonnyal lassult a növekedés a másodlagos jelzálogpiaci problémák okozta hitelválság miatt, de ennek mértékéről egyelőre nehéz képet alkotni. Tegnap ezzel kapcsolatban egy kedvező és egy kedvezőtlen adat is napvilágot látott. Az újonnan állástalanná válók száma 15 ezerrel, 298 ezerre csökkent a múlt héten, ami négy hónapos mélypontot jelent, és valamelyest enyhíti a munkaerőpiac szűkülésével kapcsolatos aggodalmakat. Az újlakás-eladások azonban 8,3 százalékkal estek augusztusban, ami egész évre kivetítve 795 ezer lakást jelent a júliusi 867 ezer után. Az elmúlt hét évben ez a legalacsonyabb szám. Az új lakások átlagára 7,5 százalékot esett tavaly augusztushoz képest. Elemzők szerint az elkövetkező hónapokban várhatóan folytatódik a lakáspiac zsugorodása és egyelőre nem világos, milyen hatással lesz ez a gazdaság egészére.

Mégis szükség van az atomerőművekre Németországban?

Németország csak abban az esetben tudja végrehajtani az idén augusztusban elfogadott tervet, amelynek értelmében 2020-ig 36 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást 1990-hez képest, ha mégis megtartja leállításra ítélt nukleáris erőműveit - állítja a BDI német munkaadói szövetség abban a jelentésben, amelynek elkészítésében a McKinsey tanácsadó cég is közreműködött. Ha a kormány ragaszkodik az atomerőművek fokozatos kiiktatásának programjához, akkor csak 31 százalékkal tudja csökkenteni a kibocsátást anélkül, hogy ennek a német gazdaság látná kárát. Ráadásul ehhez a 31 százalékos csökkentéshez is további technológiai fejlesztésre van szükség, és a csökkentés költségei tonnánként a jelenlegi 20-ról 175 euróra emelkednének - állítja a jelentés. Angela Merkel kancellár kezét megköti, hogy pártja, a CDU a szociáldemokrata párttal (SPD) kötött koalíciós szerződésben belement az atomerőművek fokozatos leállításába, és komoly politikai válsághoz vezetne, ha elállna ettől. Merkel még júliusban, az emissziócsökkentési tervről szóló vita idején közölte német vállalati vezetőkkel, hogy 2009-ig, a jelenlegi törvényhozási periódus végéig ne számítsanak a nukleáris energiával kapcsolatos tervek módosítására. Németországban továbbra is erős az ellenállás az atomenergia alkalmazásával szemben, noha más európai országokban, egyebek között a klímavédelmi szempontok előtérbe kerülése miatt is, növekvő mértékben kívánnak támaszkodni erre, s az Egyesült Államokban csaknem húsz év óta először a napokban adtak be kérelmet új reaktorok építésének engedélyezésére.

Elfogadták a lex ENI-t Kazahsztánban

A kazah parlament tegnap egyhangú szavazással törvényt hagyott jóvá, amely felhatalmazza a kormányt, hogy egyoldalúan felmondja a külföldi cégekkel kötött szerződéseket. A jogszabály a már korábban megkötött szerződésekre is érvényes, ha ezek stratégiai jelentőségűek. A döntés elsősorban az ENI S.p.A. olasz olajtársaság vezette konzorciumot fenyegeti, amely a hatalmas kasagani olajmező kiaknázásán dolgozik, bár elvben érintheti a Chevron vezette konzorcium tengizi projektjét és az ENI és BG vezette karacsaganaki gázprojektet is. A kormány már korábban leállította a feltárási munkát az olajmezőn, miután elégedetlen a költségek növekedésével és a kitermelés megkezdésének csúszásával, az ugyanis az eredetileg tervezett 2005 helyett csak 2010-ben fog megkezdődni. Karim Maszimov kazah miniszterelnök a Wall Street Journalnak nyilatkozva már augusztus elején figyelmeztetett arra, hogy megvonhatják a kitermelési jogot a konzorciumtól, amelynek az ENI-n kívül a Shell, az Exxon Mobil és a ConocoPhillips is tagja. A kormány szeptember elején azzal a követeléssel lépett fel, hogy a KazMunaiGaz kazah állami olaj- és gázvállalat kapja meg a vezető szerepet a projektben, amit a jogszabály alapján most meg tud valósítani, emellett nagyobb profitot követelhet a kitermelt olajból, főként az első időszakban. A jelenlegi szerződés értelmében ugyanis a konzorcium a feltárásra fordított költségeket a majdan kitermelt olajból fedezi, és ennek hasznából Kazahsztán csak ezek kiegyenlítése után részesül. A törvényt még a felsőháznak is meg kell szavaznia, de ez formalitás, miután mindkét házban a Nurszultan Nazarbajev elnökhöz hű képviselők vannak többségben. Nazarbajev a hét elején tárgyalt Romano Prodi olasz kormányfővel New Yorkban, de a jelek szerint ez sem térítette el szándékától. A kazahok számára láthatóan az orosz kormány szolgál mintául, amely kivette a Shell kezéből a Szahalin-2 gázkitermelési projekt ellenőrzésének jogát. A törvénytervezetet kidolgozó képviselő, Jerlan Nigmatulin a Reutersnak nyilatkozva nem is rejtette véka alá, hogy helyesnek tartja Moszkva fellépését a Szahalin-2 projekt ügyében. A lépés mindazonáltal elriaszthatja a külföldi befektetőket, és a kazah kormány egyes megfigyelők csak addig fog elmenni, hogy kártérítést kapjon a csúszásért.

Nem változott a lengyel kamat

A lengyel jegybank monetáris politikai tanácsa (RPP) tegnap a várakozásoknak megfelelően érintetlenül hagyta a 4,75 százalékon álló irányadó kamatot. Az RPP, amely idén eddig háromszor szigorított, arra vár, hogyan alakulnak a mutatók az elkövetkező időszakban a gyors, a második negyedévben 6,7 százalékos gazdasági növekedés közepette. Az év/éves infláció a júliusi 2,3-ről augusztusban 1,5 százalékra mérséklődött és a zloty szeptemberben 1,3 százalékkal erősödött az euróhoz képest, így a jegybank megteheti, hogy kivár. A korábbi szigorítások csökkentették annak valószínűségét, hogy a ráta a közeljövőben meghaladja a jegybank 2,5 százalékos célkitűzését. Hosszabb távon azonban nőnek a kockázatok, mivel a gazdasági növekedés várhatóan tovább gyorsul, ami a bérek további jelentős emelkedésével járhat, és ugyancsak ebben az irányban hat az állami kiadások nemrég elhatározott növelése - hangsúlyozza az RPP közleménye.

Főként a fejlődő országokban tombol a korrupció

Nem csökkent a szakadék a gazdag és a szegény országok között a korrupció tekintetében, és ezért a fejlett és a fejlődő országokat egyaránt felelősség terheli - állapítja meg most megjelent 2007-es jelentésében a Transparency International (TI). A korrupció továbbra is nélkülözhetetlen forrásoktól fosztja meg az oktatást, az egészségügyet és az infrastruktúrát - hangsúlyozta Huguette Labelle, a TI elnöke. A két országcsoportnak egyaránt fel kell lépnie a keresleti és a kínálati oldalon a jelenség visszaszorítása érdekében. A fejlett országoknak elsősorban a magánszektort kell ellenőrizniük, amely a csúszópénzek juttatásáért felelős, a szegényebbekben a csúszópénzt elfogadó közintézményeket kell jobban elszámoltatni. A legtöbb tennivalója mindenképpen a szegényebb országoknak van a korrupció visszaszorítása terén - állapítja meg a jelentés. Átláthatóbbá kell tenni a közintézmények pénzügyeit és véget kell vetni a korrupt hivatalnokok büntetlenségének. Ehhez független és professzionális igazságszolgáltatási rendszerre van szükség, erősíteni kell az együttműködést a civil társadalom szervezeteivel, amelyek szerepet játszhatnak a kormányzati szervek ellenőrzésében és ösztönözhetik a reformok iránti igényt. A kormányok azonban számos országban szűkítik a civil szféra mozgásterét. A csúszópénzek a legtöbb esetben a fejlett országok multinacionális vállalataitól származnak, amelyek sokszor legitim üzleti stratégiának tekintik ennek alkalmazását exportpiacaikon. A fejlett világ annyiban is felelős, hogy a világ nagy pénzügyi központjai lehetővé teszik, hogy a korrupt hivatalnokok mozgassák, elrejtsék és befektessék törvénytelenül szerzett vagyonukat. A TI 180 országban vizsgálta, mennyire érzékeli a közvélemény a korrupció jelenlétét a közhivatalokban, és egy 0-tól 10 pontig terjedő skálán osztályozta az országokat. A nulla a magas, a 10 az alacsony szintet jelzi.

Behúzta a féket a német gazdaság

Másfél éves mélypontra zuhant az Ifo német üzleti bizalmi index szeptemberben, miután a pénzpiaci zavarok tovább növelték a magas euróárfolyam és az egyre dráguló olaj miatti aggodalmakat az eurózóna legnagyobb gazdaságában. A hétezer német vállalat megkérdezése alapján kalkulált index értéke az augusztusi 105,8-ről 104,2 pontra csökkent, noha az elemzők 105 pontra számítottak. Az üzleti bizalom immár negyedik egymást követő hónapja esik, és ez az elemzők többsége szerint a gazdaság lefékeződését jelenti. A gyors lendületvesztés szerintük az őszi és téli hónapokban is folytatódik. A feldolgozóiparban erőteljesen romlottak a várakozások - hangsúlyozta Hans-Werner Sinn (képünkön), az Ifo gazdaságkutató elnöke, aki szerint a jelek egyértelműen a német gazdaság lefékeződésére utalnak. A jelenlegi helyzet megítélésének részindexe 111,4-ről 109,9 pontra, a várakozások részindexe 100,4-ről 98,7 pontra esett. Más szakértők ugyanakkor azt emelik ki, hogy a kiskereskedelemben jelentősen visszaesett az üzleti hangulat az élelmiszer- és az olajárak emelkedése miatt. A piaci bizonytalanság közepette továbbra is várat magára a háztartások fogyasztásának növekedése az áfakulcs januári emelése után. Németországban hosszú stagnálás után két éve indult meg a fellendülés, de a közelmúltban napvilágot látott mutatók már jelezték, hogy ennek vége szakadhat. Az Ifo-index elmúlt hónapokban végbement csökkenése önmagában nem feltétlenül jelzett bajt, mert az érték a hosszú távú átlag fölött maradt, de a múlt héten közzétett ZEW befektetői bizalomindex már jelentős visszaesést mutatott. Az elemzők ezek után egyetértenek abban, hogy az eurózóna növekedési kilátásainak romlása vissza fogja tartani az Európai Központi Bank (ECB) döntéshozóit a monetáris szigorítástól, annak ellenére, hogy az év hátralévő részében az infláció erősödésére lehet számítani. Németország ugyanis nincs egyedül: Olaszországban, Hollandiában és Belgiumban ugyancsak romlik a befektetői bizalom. Így a várakozások szerint idén már nem változik az irányadó kamat az eurózónában.

Zuhannak a lakásárak az USA-ban

Az elmúlt 16 évben a leggyorsabb ütemben júliusban estek a lakásárak az USA 20 nagyvárosi térségében a tegnap közzétett S&P/Case-Schiller lakásárindex-adatok szerint. E szerint az elmúlt 12 hónapban 3,9 százalékkal, júniushoz képest pedig 0,4 százalékkal csökkent a lakások ára. Az index értéke idén januárban esett először azóta, hogy a csoport 2001-ben publikálni kezdte a mutatót, és január óta minden hónapban tovább csökkent. Júniusban 3,4 százalékos volt a visszaesés. A húsz térség közül 15-ben volt csökkenés, közülük Detroitban a legnagyobb, 9,7 százalékos. A többi öt térség közül legjobban Seattle-ben nőttek az árak, 6,9 százalékkal. Az adatok arra utalnak, hogy a fogyasztói kereslet már az augusztusban kitört jelzáloghitel-válság előtt apadni kezdett, és a tendencia várhatóan folytatódik, miután a hitelfeltételeket azóta szigorították, és tovább csökken a kereslet. A lakásingatlanok értékének esése a fogyasztói kiadások visszafogására készteti a háztartásokat, ami viszont tovább fékezi a gazdasági növekedést.

Fordulópont a klímavédelem terén?

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára szerint a világszervezet égisze alatt rendezett hétfői egynapos csúcstalálkozó fordulópontot jelentett a globális felmelegedés elleni küzdelem terén. A tanácskozáson, amelyen 154 ország képviselője, köztük nyolcvan állam elnöke vagy kormányfője vett részt, a világ vezetői megerősítették, hogy a klíma valóban változóban van, és ez nagyrészt az ember műve. Emellett egyértelműen kifejezésre juttatták, hogy áttörést kívánnak elérni az indonéziai Bali-szigeten decemberben rendezendő klímavédelmi konferencián - tette hozzá. A bali konferencia feladata, hogy útitervet vázoljon föl egy új világméretű klímavédelmi egyezmény megvalósítására, miután a tíz évvel ezelőtt elfogadott kiotói megállapodás első fázisa 2012-ben véget ér. A főtitkár szerint a fejlett ipari országoknak vezető szerepet kell játszaniuk a folyamatban. A New York-i tanácskozáson, amelyen Magyarország képviseletében Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter vett részt, az európai államok felszólították a világ országait, tűzzék célul, hogy 2050-ig megfelezik az üvegházi gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, és két Celsius-fokra korlátozzák a felmelegedés mértékét. Hilary Benn brit környezetvédelmi miniszter felhívta az Egyesült Államokat, egyezzen bele, hogy a fejlett országoknak mennyiségi kötelezettséget kell vállalniuk a kibocsátás csökkentésére. Washington ezt korábban elutasította és 2001-ben a maga részéről felmondta a megállapodást. Bush elnök csak a záróvacsorán vett részt, viszont a házigazdája lesz a holnap kezdődő alternatív kétnapos konferenciának, amelyen egy 15 hónapig tartó folyamatot kívánnak elindítani a nemzeti célok és az iparágak körének meghatározására és a megfelelő klímavédelmi technológiák felvázolására.

Egyelőre kivárnak a régiós jegybankok

Bár a visegrádi régió másik három országában egyaránt növekvő inflációs kockázatoktól tartanak, ebben a hónapban várhatóan mindenütt változatlanok maradnak a kamatok. Szlovákiában az infláció júliusban 2,5-ről 2,3 százalékra mérséklődött és ennyi maradt augusztusban is, vagyis a második negyedévi 9,2 százalékos gazdasági növekedés rövid távon nem éreztette hatását az árakon. A jegybank döntéshozói mai ülésükön a várakozások szerint ötödik egymást követő alkalommal sem változtatnak a 4,25 százalékon álló kamaton, mert attól tartanak, hogy a korona esetleges további gyengélkedése és az élelmiszerárak emelkedése fokozhatja az inflációs nyomást. A lengyel jegybank monetáris politikai tanácsa (RPP) holnap ül össze és valószínűleg érintetlenül hagyja a 4,75 százalékon álló kamatot az augusztusi 25 bázispontos emelés után. Az év végéig azonban szigorítás várható, mert bár az infláció augusztusban 2,3-ről 1,5 százalékra mérséklődött, a bérek a vártnál jobban, 10,5 százalékkal emelkedtek. Az RPP a kormány kiadásnövelő intézkedései és az októberi választás zlotygyengítő hatása miatt továbbra is attól tart, hogy az infláció középtávon meghaladja a jegybank 2,5 százalékos célkitűzését. A cseh jegybank kormányzótanácsa, amely augusztusban 25 bázisponttal, 3,25 százalékra emelte az irányadó kamatot, az elemzői konszenzus szerint csütörtöki ülésén szünetet tart, de a későbbiekben folytatódhat a szigorítás, miután az infláció a júliusi 2,3-ről augusztusban 2,4 százalékra emelkedett, és fennáll a kockázat, hogy középtávon túllépi a jegybank 3 százalékos célszámát.