A kazah parlament tegnap egyhangú szavazással törvényt hagyott jóvá, amely felhatalmazza a kormányt, hogy egyoldalúan felmondja a külföldi cégekkel kötött szerződéseket. A jogszabály a már korábban megkötött szerződésekre is érvényes, ha ezek stratégiai jelentőségűek. A döntés elsősorban az ENI S.p.A. olasz olajtársaság vezette konzorciumot fenyegeti, amely a hatalmas kasagani olajmező kiaknázásán dolgozik, bár elvben érintheti a Chevron vezette konzorcium tengizi projektjét és az ENI és BG vezette karacsaganaki gázprojektet is. A kormány már korábban leállította a feltárási munkát az olajmezőn, miután elégedetlen a költségek növekedésével és a kitermelés megkezdésének csúszásával, az ugyanis az eredetileg tervezett 2005 helyett csak 2010-ben fog megkezdődni.
Karim Maszimov kazah miniszterelnök a Wall Street Journalnak nyilatkozva már augusztus elején figyelmeztetett arra, hogy megvonhatják a kitermelési jogot a konzorciumtól, amelynek az ENI-n kívül a Shell, az Exxon Mobil és a ConocoPhillips is tagja. A kormány szeptember elején azzal a követeléssel lépett fel, hogy a KazMunaiGaz kazah állami olaj- és gázvállalat kapja meg a vezető szerepet a projektben, amit a jogszabály alapján most meg tud valósítani, emellett nagyobb profitot követelhet a kitermelt olajból, főként az első időszakban. A jelenlegi szerződés értelmében ugyanis a konzorcium a feltárásra fordított költségeket a majdan kitermelt olajból fedezi, és ennek hasznából Kazahsztán csak ezek kiegyenlítése után részesül.
A törvényt még a felsőháznak is meg kell szavaznia, de ez formalitás, miután mindkét házban a Nurszultan Nazarbajev elnökhöz hű képviselők vannak többségben. Nazarbajev a hét elején tárgyalt Romano Prodi olasz kormányfővel New Yorkban, de a jelek szerint ez sem térítette el szándékától. A kazahok számára láthatóan az orosz kormány szolgál mintául, amely kivette a Shell kezéből a Szahalin-2 gázkitermelési projekt ellenőrzésének jogát. A törvénytervezetet kidolgozó képviselő, Jerlan Nigmatulin a Reutersnak nyilatkozva nem is rejtette véka alá, hogy helyesnek tartja Moszkva fellépését a Szahalin-2 projekt ügyében. A lépés mindazonáltal elriaszthatja a külföldi befektetőket, és a kazah kormány egyes megfigyelők csak addig fog elmenni, hogy kártérítést kapjon a csúszásért.
Gáti Tibor