Németország csak abban az esetben tudja végrehajtani az idén augusztusban elfogadott tervet, amelynek értelmében 2020-ig 36 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást 1990-hez képest, ha mégis megtartja leállításra ítélt nukleáris erőműveit - állítja a BDI német munkaadói szövetség abban a jelentésben, amelynek elkészítésében a McKinsey tanácsadó cég is közreműködött. Ha a kormány ragaszkodik az atomerőművek fokozatos kiiktatásának programjához, akkor csak 31 százalékkal tudja csökkenteni a kibocsátást anélkül, hogy ennek a német gazdaság látná kárát. Ráadásul ehhez a 31 százalékos csökkentéshez is további technológiai fejlesztésre van szükség, és a csökkentés költségei tonnánként a jelenlegi 20-ról 175 euróra emelkednének - állítja a jelentés.
Angela Merkel kancellár kezét megköti, hogy pártja, a CDU a szociáldemokrata párttal (SPD) kötött koalíciós szerződésben belement az atomerőművek fokozatos leállításába, és komoly politikai válsághoz vezetne, ha elállna ettől. Merkel még júliusban, az emissziócsökkentési tervről szóló vita idején közölte német vállalati vezetőkkel, hogy 2009-ig, a jelenlegi törvényhozási periódus végéig ne számítsanak a nukleáris energiával kapcsolatos tervek módosítására.
Németországban továbbra is erős az ellenállás az atomenergia alkalmazásával szemben, noha más európai országokban, egyebek között a klímavédelmi szempontok előtérbe kerülése miatt is, növekvő mértékben kívánnak támaszkodni erre, s az Egyesült Államokban csaknem húsz év óta először a napokban adtak be kérelmet új reaktorok építésének engedélyezésére.
