Nem csökkent a szakadék a gazdag és a szegény országok között a korrupció tekintetében, és ezért a fejlett és a fejlődő országokat egyaránt felelősség terheli - állapítja meg most megjelent 2007-es jelentésében a Transparency International (TI). A korrupció továbbra is nélkülözhetetlen forrásoktól fosztja meg az oktatást, az egészségügyet és az infrastruktúrát - hangsúlyozta Huguette Labelle, a TI elnöke. A két országcsoportnak egyaránt fel kell lépnie a keresleti és a kínálati oldalon a jelenség visszaszorítása érdekében. A fejlett országoknak elsősorban a magánszektort kell ellenőrizniük, amely a csúszópénzek juttatásáért felelős, a szegényebbekben a csúszópénzt elfogadó közintézményeket kell jobban elszámoltatni. A legtöbb tennivalója mindenképpen a szegényebb országoknak van a korrupció visszaszorítása terén - állapítja meg a jelentés. Átláthatóbbá kell tenni a közintézmények pénzügyeit és véget kell vetni a korrupt hivatalnokok büntetlenségének. Ehhez független és professzionális igazságszolgáltatási rendszerre van szükség, erősíteni kell az együttműködést a civil társadalom szervezeteivel, amelyek szerepet játszhatnak a kormányzati szervek ellenőrzésében és ösztönözhetik a reformok iránti igényt. A kormányok azonban számos országban szűkítik a civil szféra mozgásterét. A csúszópénzek a legtöbb esetben a fejlett országok multinacionális vállalataitól származnak, amelyek sokszor legitim üzleti stratégiának tekintik ennek alkalmazását exportpiacaikon. A fejlett világ annyiban is felelős, hogy a világ nagy pénzügyi központjai lehetővé teszik, hogy a korrupt hivatalnokok mozgassák, elrejtsék és befektessék törvénytelenül szerzett vagyonukat. A TI 180 országban vizsgálta, mennyire érzékeli a közvélemény a korrupció jelenlétét a közhivatalokban, és egy 0-tól 10 pontig terjedő skálán osztályozta az országokat. A nulla a magas, a 10 az alacsony szintet jelzi.
Gáti Tibor