A számos bizonytalanság ellenére igen valószínű, hogy az EU ma estére kikerül az alkotmány korábbi leszavazása után kialakult politikai vákuumból. A reformszerződés körüli nézeteltérések nem olyan drámaiak, hogy az EU-vezetők megengedhetnék maguknak a kudarcot. A szerződés ebben a formájában talán kevésbé ambiciózus, mint az alkotmány lett volna, hiszen nincs szó a föderalizmusra vagy az államiságra utaló olyan jelképekről, mint a zászló és a himnusz, ám az eredetileg hat tagállamra szabott kereteket kitágítja, így működőképessé teszi a jelenleg 27 tagú uniót és gondoskodik arról, hogy a további bővítések se fékezhessék az integrációt. Így a többségi döntések válnak általánossá, a vétójog lehetőségét a kül- és védelempolitikára korlátozva több hatáskör jut az Európai Parlamentnek, állandó elnöke lesz a Tanácsnak (a jelenlegi féléves elnökségi rotáció helyett), és létrehozzák a külügyi főmegbízott posztját az uniós külpolitika koordinálására. Ezzel az alig "lebutított" változtatással sikerül elejét venni, hogy ott is kiírjanak népszavazást, ahol erre különben nem kellene sort keríteni, viszont Beethoven Öröm ódája - az EU egységét hangsúlyozandó - továbbra is elhangozhat.
A bizonytalanságot a szokásos bazárlégkör okozza, bár José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy a csúcsból "nem lesz lisszaboni ütközet". A tagállamok szeretnének további engedményeket kicsikarni annak fejében, hogy rábólintanak a reformszerződésre. Varsó ragaszkodik ahhoz, hogy a szavazások során kisebbségben maradó országok kérhessék a számukra előnytelen döntés két évvel történő elhalasztását. Olaszország elégedetlen az Európai Parlament képviselői száma elosztásának módjával, mert először az EU történetében kevesebb helyet kapna, mint a többi nagy - tükrözve egyébként a népességszámban megmutatkozó különbséget. Ausztria engedélyt akar kapni a külföldi egyetemisták számának korlátozására, Bulgária pedig ahhoz ragaszkodik, hogy a közös pénz, az euró bolgár helyesírását (evro) is elfogadják. E témák mellett szinte eltörpülnek a globalizációs kihívásokra adandó uniós válaszok, továbbá az energiafüggőség csökkentésére és az uniós energetikai piac védelme céljából asztalon lévő javaslatok megtárgyalása.
Gáti Tibor