Eddig nem látott magasságba, 1,47 dollárra emelkedett az euró árfolyama tegnap, miután Peking jelezte, hogy 1430 milliárd dollárra rúgó devizatartalékát az eddiginél nagyobb arányban kívánja a közös európai valutában tartani. Devizatartalékaink összetételét úgy kell meghatároznunk, hogy egyes valuták felértékelődése kompenzálja mások gyengülését: az euró árfolyama emelkedőben van, a dolláré pedig csökkenőben - jelentette ki Cseng Szi-vej, a parlament állandó bizottságának alelnöke egy pénzügyi fórumon. A kínai devizatartalékok összetétele nem nyilvános adat, de elemzők szerint 65-70 százalékát dollárkötvényekben tartják, és csak kisebb hányad jut az euróra. Az euró az elmúlt hetekben jelentősen erősödött a dollárhoz képest annak nyomán, hogy a Fed kétszer is kamatot csökkentett, és a piacot továbbra is aggasztják a másodlagos jelzálogpiaci válság esetleges további gazdasági következményei. Az euró erősödése következtében tegnap gyengültek a részvények az európai tőzsdéken: a 300 vezető részvényt tartalmazó FTSEurofirst-index kora délután 0,8 százalékos mínuszban volt. Oroszország már korábban jelentősen diverzifikálta devizatartalékait: az olajbevételekből képzett úgynevezett stabilizációs alap 45-45 százalékban dollárban és euróban, 10 százalékban fontban tartja befektetéseit. A dollár gyengülése monetáris politikai problémákat okoz a Perzsa-öböl partján lévő arab országokban, köztük Szaúd-Arábiában is, miután ezek az államok a dollárhoz kötötték valutaárfolyamukat. A befektetők ugyanis arra játszanak, hogy ezek az országok kénytelenek lesznek felértékelni fizetőeszközüket a dollárhoz képest, így felgyorsult a tőkebeáramlás a térségbe, ami viszont megnövelte az inflációs nyomást. A szaúdi központi bank ezért - először nem követve a Fed döntését - a múlt héten változatlanul hagyta az 5,5 százalékon álló irányadó repokamatot és megemelte a kötelező banki tartalékrátát.
Gáti Tibor