Gáti Tibor

Megállapodás a Déli Áramlatról

Romano Prodi olasz kormányfő moszkvai látogatása alkalmából tegnap az orosz Gazprom és az olasz ENI 50-50 százalékos vegyesvállalat létrehozásában állapodott meg, amely a Dél-Európába irányuló, legalább 10 milliárd euróba kerülő gázvezetéket építené és működtetné. A megegyezés fontos lépés az Oroszországot Európával összekötő, évi 30 milliárd köbméter kapacitású Déli Áramlat megvalósítása felé. A két fél egyébként további partnerek csatlakozása elől sem zárkózik el - nyilatkozta Paolo Scaroni, az ENI vezérigazgatója. A Gazprom és az ENI még júniusban hozta nyilvánosságra a Déli Áramlat tervét: a gázvezeték az orosz Novorosszijszk és Bulgária között a Fekete-tenger alatt húzódna 900 kilométer hosszan, onnan vagy dél felé folytatódna Görögországon keresztül az olasz Puglia tartományig, vagy észak felé Románián, Magyarországon és Ausztrián keresztül Olaszországig. A szállítandó gáz egy része az ENI oroszországi gázmezejéről származik. A Déli Áramlat elemzők szerint komoly kihívást jelenthet az EU által szorgalmazott Nabucco-projekt számára, amelynek célja, hogy csökkentse az EU függőségét az orosz gáztól. Brüsszeli illetékesek azonban tegnap siettek hangsúlyozni, hogy kitartanak a Nabucco mellett. A négy részt vevő ország, Ausztria, Magyarország, Bulgária és Románia egyaránt elkötelezett a projekt mellett - nyilatkozta Jozias van Aartsen, a Nabucco koordinátora, volt holland külügyminiszter. Magyarország a korábbi ingadozás után mára egyértelműen Nabucco-párti - tette hozzá. A Gazprom mindenesetre egy nappal korábban minden eddiginél erőteljesebb fenyegetést intézett az EU-hoz arra az esetre, ha az korlátozná az orosz állami gázszolgáltató hozzáférését az európai gázelosztó hálózatokhoz. Alekszandr Medvegyev vezérigazgató-helyettes közölte, hogy ez mintegy 50 százalékkal megdrágítaná az orosz gázt az uniós országok számára. A Gazprom jelenleg az EU gázfogyasztásának 26 százalékát fedezi, amit 30 százalékra kíván növelni. Medvegyev szerint egyébként az Európába szállított földgáz átlagára jövőre átlagosan 300 dollárra emelkedik ezer köbméterenként az idei 263-265 dollárról.

Közelebb kerültünk az OECD-átlaghoz

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által alkalmazott új - vásárlóerő-paritáson (ppp) számolt GDP és háztartási fogyasztási - mutatók azt jelzik, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében számos ország, köztük Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország is közelebb került az OECD-átlaghoz. A vásárlóerő-paritás az egyes országok között mutatkozó árkülönbségeket is figyelembe veszi. A párizsi székhelyű szervezet most közzétett jelentése a 30 OECD-tagállam és további 25 ország, köztük Oroszország és a balkáni államok gazdasági és fogyasztási tevékenységét hasonlítja össze 2002-ben, amikor először használták ezt a mutatót és 2005-ben. A szervezet háromezer összehasonlítható és reprezentatív árut és szolgáltatást vesz figyelembe és háromévenként teszi közzé az adatokat. Magyarország esetében a ppp-alapon számolt egy főre jutó GDP három év alatt az OECD-átlag 57 százalékáról 59 százalékára, Szlovákia esetében 51-ről 55 százalékra nőtt. Az EU három legnagyobb gazdasága ezzel szemben visszaesőben van és egyre közelebb kerül az átlaghoz: Nagy-Britannia 111-ről 109 százalékra, Németország 108-ról 105 százalékra, Franciaország 108-ról 102 százalékra csökkent. Svájc és Olaszország ugyancsak visszaesett, az utóbbi 106-ról 96 százalékra, azaz már az átlag alatt van. A közép- és kelet-európai országok egyike sem éri el az OECD-átlagot: a nem OECD-tag Szlovéniáé is csak 79 százalék, Oroszországé 41, Bulgáriáé és Romániáé 32 százalék, a balti államok közül Észtországé a legmagasabb 57 százalékkal. Az adatok alapján jobban összehasonlítható a háztartások fogyasztásának GDP-n belüli aránya. Nagy-Britannia például az egy főre jutó GDP-t illetően 9 százalékkal haladja meg az OECD-átlagot, az egyéni fogyasztást illetően viszont 19 százalékkal. Ez arra utal, hogy az egy főre jutó beruházások összege tekintetében jóval az OECD-átlag alatt marad, és a kiadásokon belül viszonylag nagy az egyéni fogyasztás részaránya. Hollandia és Ausztrália esetében a helyzet fordított: az egy főre jutó GDP terén jobb helyen áll, mint az egy főre jutó fogyasztás terén. A ppp alapján számolt teljes GDP összege az egyes gazdaságok nagyságát teszi összehasonlíthatóvá. Ezen az alapon 2005-ben a kilenc vezető ország az USA, Japán, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország, Olaszország, Spanyolország és Kanada volt. A 27-tagú EU gazdasága nagyjából ugyanakkora volt, mint az Egyesült Államoké.

Kínában is megvetette lábát az ArcelorMittal

A világ legnagyobb acélipari csoportja, az ArcelorMittal 73 százalékra emelte tulajdonrészét a China Oriental Groupban, és ezzel az első külföldi cég, amely megszerezte az ellenőrzést egy kínai acélgyártóban. A Luxemburgban bejegyzett cég, amely már jó ideje azon fáradozik, hogy megvesse a lábát a világ legnagyobb acélgyártó és -felhasználó országában, e hónap elején 647 millió dollárért 28,03 százalékos részesedést vásárolt a kínai cégben. A tegnapi ügylet a korábban megvásárolt kisebb csomag ára alapján ítélve 1,7 milliárd dollárba került az ArcelorMittalnak. A jogszabályok értelmében külföldi cég nem vásárolhat ellenőrző pakettet a Peking által stratégiai fontosságúnak tekintett acélgyártásban, a 2001-ben privatizált Orientalt azonban Bermudában jegyezték be és a hongkongi tőzsdére vezették be, így technikailag külföldi cégnek számít. Ilyen cég azonban kevés van Kínában, így a fenti jogszabály erősen fékezi az ArcelorMittal törekvéseit. Egy éve 38 százalékos részesedést vásárolt a kilencedik legnagyobb kínai acélgyártóban, a santungi Laiwu Steel Co.-ban, de ezt a pekingi hatóságok mind a mai napig nem hagyták jóvá. Az Oriental megvásárlása elemzők szerint ügyes húzás volt, miután Peking ezt várhatóan nem fogja megakadályozni.

Orosz oligarchák harca a Norilszkért

Vlagyimir Potanyin orosz milliárdos vételi ajánlatot tett az orosz Norilszk Nyikel 28,2 százalékos pakettjére, amely egykori üzlettársa, Mihail Prohorov tulajdonában van, miután át akarja venni az ellenőrzést a világ legnagyobb nikkeltermelő csoportja fölött. A Potanyin vezette Interros befektető holding közleményben jelentette be, hogy a részvényeket piaci áron kívánják megvásárolni. A Norilszk a világ nikkeltermelésének egyötödét és palládiumtermelésének több mint felét adja, piaci értéke jelenleg 53,4 milliárd dollár, miután az idén - részben a magas nikkelárak következtében - 80 százalékot emelkedett. A kérdéses pakett 15,1 milliárd dollárt ér. Az Interrosnak jelenleg 25,3 százalékos tulajdona van a Norilszkban. A további kommentártól elzárkózott mind az Interros, mind a Prohorov vezette Onexim Group. Prohorov és Potanyin, akik holtversenyben a negyedik helyen állnak a leggazdagabb oroszok Forbes által összeállított listáján, januárban jelentették be, hogy ez év végéig teljesen elválasztják érdekeltségeiket. Azóta azonban mindketten 25 százalék fölé emelték tulajdonrészüket a Norilszkban, ami az orosz jogszabályok szerint blokkoló részesedésnek számít. Ez növelte annak valószínűségét, hogy egy harmadik érdekeltnek adják el pakettjüket. A Norilszk részvényei 1 százalékot erősödtek a moszkvai tőzsdén a bejelentés után.

Visszavette növekedési prognózisát a Fed

Jelentősen csökkentette jövő évre szóló növekedési prognózisát a Fed: a júliusban közzétett 2,5-2,75 százalékkal szemben most már csak 1,8-2,5 százalékra számít. A harmadik negyedévben a kereskedelmi minisztérium első becslése szerint 3,9 százalékos volt az annualizált GDP-növekedés. A Fed azt is jelezte, célja, hogy a legfőbb inflációs mutatóként használt személyi fogyasztási kiadások indexe (PCE) az élelmiszer- és energiaárak nélkül számolva 1,6-1,9 százalék között legyen. A tegnap közzétett előrejelzés már a Ben Bernanke elnök által kezdeményezett új politika jegyében született, amelynek értelmében negyedévenként frissítik a prognózist. Az elemzők számítottak rá, hogy a Fed lerontja előrejelzését, miután az elmúlt hetekben több nagy bank jelentős veszteségekről számolt be és továbbra is gyenge a lakáspiaci kereslet. A Fed ugyancsak tegnap tette közzé a nyíltpiaci bizottság (FOMC) októberi ülésének jegyzőkönyvét, amelyből az derül ki, hogy a döntéshozók úgy ítélték meg: további monetáris enyhítésre várhatóan nem lesz szükség, ugyanakkor a növekedést fenyegető kockázatokat nagyobbnak látták az inflációs veszélynél. Ennek alapján a piac újabb kamatcsökkentésre számít, így a dollár délelőtt 1,4856-os történelmi mélypontra esett az euróval szemben. Elemzők már az 1,60-as árfolyamot sem tartják kizártnak. A Standard & Poor's (S&P) várakozásai szerint a Fed 2008. nyár végéig 3,5 százalékra csökkenti az irányadó kamatot, és 40 százalékos a valószínűsége annak, hogy az USA-ban recesszió lesz az elkövetkező 12 hónapban. Jövőre az S&P szerint 1,8 százalékos gazdasági növekedésre lehet számítani, márpedig 2 százalékosnál lassabb növekedés az USA-ban szinte már stagnálásnak tekinthető.

Prágában sms-sel is lehet menetjegyet venni

Januártól sms-sel is lehet menetjegyet venni Prágában a tömegközlekedési eszközökön - jelentette az MTI a cseh Euro Online hírportál alapján. Az utas sms-t küld egy megadott számra és két percen belül megkapja a mobilkészülékére a választ. A prágai közlekedési vállalat már mind a három mobilszolgáltatóval megkötötte a szükséges szerződéseket. Az új rendszert csütörtökön mutatják be a nagyközönségnek. Az ellenőrzéskor az utasnak fel kell mutatnia az sms-hírt az ellenőrnek, amit az összevet a céges adatbankban található adatokkal. Az új rendszer bevezetésére nagy szükség volt, mert a városban nem mindenütt és nem mindig lehet jegyet venni, mobillal viszont gyakorlatilag mindenki rendelkezik - mondta a cseh hírportálnak a vállalat marketingigazgatója. A rendszer olcsóbb, mint ha minden megállónál automata jegykiadót szerelnének fel. Bérletet egyelőre nem lehet majd mobillal venni, az internetes vásárlás lehetőségét azonban a bérletek esetében is bevezetik. Januártól egyébként a jelenleg 20 koronás átszállójegy ára 26 koronára (248 forint) emelkedik. Ezzel a jeggyel másfél órán keresztül lehet használni az összes tömegközlekedési eszközt.

Juscsenko harcot hirdetett a csempészet ellen

Az ukrán államkincstár óriási összegektől esik el amiatt, hogy a vámszervek képtelenek hatékonyan fellépni a csempészet ellen - jelentette ki Viktor Juscsenko államfő a vámhivatal vezetőivel tartott találkozón. Önök a hibásak azért, hogy Ukrajnának nincsenek tényleges gazdasági határai - tette hozzá. Az államfő szerint az országba érkező áruk közel 70 százaléka csempészáru, aminek összértéke mintegy 65 milliárd hrivnya (13 milliárd dollár). A vámcsalás fő formái az elnök szerint a regisztráció elmulasztása, az áru értékének alulbecslése, az importált gépkocsi alkatrészként történő feltüntetése, a nyersanyagok után járó áfafizetés kötelezvény útján való teljesítése és fiktív export-import ügyletek. A Reuters szerint nem világos, milyen statisztikákat idézett az államfő, miután a hivatalos adatok szerint Ukrajna az év első kilenc hónapjában 42 milliárd dollár értékben importált árukat. Az államfő szerint a csempészügyekben indított eljárások alacsony száma önmagában jelzi, hogy a vámszervek és az ügyészség nem végez megfelelő munkát. Mindennek hamarosan személyi következményei is lesznek. Különösen elégtelennek nevezte a kábítószer-csempészet elleni fellépést. Adatai szerint míg 2005-ben 84 ezer kábítószerfüggő élt az országban, az idén 154 ezerre nőtt a számuk. Az államfő egy hetet adott a kormánynak, hogy tervet készítsen a csempészés elleni fellépésre. A jelenleg még hivatalban lévő Janukovics-kormány várhatóan ezen a héten mond le, miután a szeptemberben megválasztott új törvényhozás megtartja első ülését. A győztes pártok megegyezése értelmében Julia Timosenko lesz az új kormányfő.

Brüsszel a hiány csökkentését várja Varsótól

Az Európai Bizottság (EB) felszólítja a lengyel kormányt, tegyen intézkedéseket az államháztartási hiány fenntartható csökkentése érdekében. A tegnap közzétett jelentés szerint a tavalyi 3,8-ről ugyan idén várhatóan 3 százalék alá süllyed a GDP-arányos deficit, ez azonban főleg a vártnál gyorsabb, 6,5 százalékos idei gazdasági növekedésnek köszönhető. Jövőre Brüsszel előrejelzése szerint ismét 3 százalék fölé, 3,2 százalékra duzzad a hiány, szemben a lengyel kormány 3 százalékos előrejelzésével. Ennek oka, hogy a növekedés előreláthatólag 5,6 százalékra lassul, miközben a kiadások nőnek az előző kormány által elfogadott társadalombiztosítási intézkedések, a bevételek pedig esnek az adócsökkentés miatt. Az EB ezért nem ajánlja az uniós pénzügyminisztereknek a Varsó ellen korábban indított túlzott deficit-eljárás leállítását mindaddig, amíg a kormány nem hoz intézkedéseket a tartós korrekció érdekében. Márpedig a jövő évi költségvetés nem tartalmaz ilyen intézkedéseket - hangsúlyozta a közleményben Joaquín Almunia gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos, aki ugyanakkor hangsúlyozta: a most hivatalba lépett kormánytól várja a szükséges intézkedéseket. Az uniós pénzügyminiszterek várhatóan decemberben hagyják jóvá az EB ajánlását. A miniszterek elvben akár az uniós támogatások egy részének megvonásával is büntethetik Varsót, de az EB szerint nincs szükség komolyabb szankciókra. Az új kormány egyelőre idő hiányában változtatás nélkül terjeszti a szejm elé második olvasatban az előző kormány által szeptemberben beterjesztett tervezetet. A szabályok szerint ugyanis a költségvetést a beterjesztéstől számítva négy hónapon belül meg kell szavazni, ellenkező esetben az államfő - adott esetben Lech Kaczynski, a bukott miniszterelnök ikertestvére - feloszlathatja a parlamentet és új választásokat írhat ki. Donald Tusk, az új kormányfő ezért közölte, hogy a módosításokat a bizottsági szakaszban kívánják beterjeszteni.

Sikkasztással vádolják az orosz pénzügyminiszter-helyettest

A múlt csütörtökön őrizetbe vett Szergej Sztorcsak orosz pénzügyminiszter-helyettest azzal gyanúsítják, hogy egy bűnszövetkezet tagja volt, amely több tíz millió dollár állami pénz elsikkasztására tett kísérletet - nyilatkozta a főügyészség égisze alatt működő vizsgálóbizottság szóvivője. Sztorcsak felelős Oroszország adósságpolitikájáért, ő tárgyalt a Párizsi Klubbal szemben fennálló tartozás visszafizetéséről, emellett ő felügyeli a 148 milliárd dollárra rúgó állami stabilizációs alapot. Vele egy időben őrizetbe vették V. Zaharovot, a Sodexim külkereskedelmi cég vezérigazgatóját és V. Volkovot, az Interregionális Befektetési Bank (MIB) elnökét is. Egyes források szerint szabálytalanságok történtek a Sodeximmel szemben fennálló állami kötelezettségek kiszámításakor, mások szerint a letartóztatás az orosz-iraki adósságügyletekkel áll összefüggésben. Moszkva elengedte az iraki adósságok legnagyobb részét, de továbbra is 10 milliárd dolláros követelése van a közép-keleti országgal szemben. Egyes megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy az ügy a decemberben esedékes parlamenti választásokkal áll összefüggésben. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a 2003-as választás idején zsarolás címén több rendőrtisztet tartóztattak le.