Brüsszelben kezd végső formát ölteni az a direktívatervezet, amely azt célozza, hogy 2020-ig a zöldenergia tegye ki az EU teljes energiafogyasztásának 20 százalékát. Az egyes tagállamoknak minimum 5,75 százalékban ilyen energiával kell biztosítaniuk fogyasztásukat, az ezen fölüli hányadot az egyes országok gazdasági potenciálja és adottságai alapján határozzák meg, így a gazdagabb országoknak többet kell vállalniuk, mint a szegényebbeknek. Andris Piebalgs, az EU energiaügyi biztosa várhatóan január 12-én teszi közzé a tervezetet, amely egyebek között meghatározza, hogyan lehet 2020-ig a jelenlegi 8,5 százaléktól eljutni a célul tűzött 20 százalékig. Az EUobserver birtokába került tervezet a 2005-ös évet véve kiindulópontnak azt várja a tagállamoktól, hogy 2014-ig 51 százalékban, 2016-ban 66 százalékban és 2018-ig 83 százalékban teljesítsék a rájuk jutó célkitűzést.
Ez utóbbi meghatározásánál az Európai Bizottság (EB) két kritériumot vesz figyelembe: az egyik az adott ország földrajzi helyzetéből fakadó lehetőségei a szél-, nap-, geotermikus vagy vízi energia előállítására, a másik az egy főre jutó GDP alapján meghatározott gazdasági teljesítőképesség. A konkrét számokat még csak ezután fogják meghatározni, de az egyes tagországok máris intenzíven lobbiznak a számukra kedvező szintekért, így - mint Piebalgs már szeptemberben közölte - a módszertan meghatározása is politikailag érzékeny kérdésnek bizonyult. Jól jelzi ezt, hogy - az áramtermelésre, a közlekedésre és a fűtésre-hűtésre vonatkozóan - eddig kétszer kellett elhalasztani a javaslat közzétételét. A közlekedés terén a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a megújuló energiaforrás, vagyis a bioüzemanyag részaránya 2012-ig legalább 6,5, 2020-ig 10 százalékos legyen. Az ambiciózus célkitűzések elérése érdekében az EB lehetővé kívánja tenni, hogy a termelők kereskedjenek az EU-n belül a megújuló energiaforrásokkal, és minden ország adottságainak megfelelően a legköltséghatékonyabb utat válassza a rá jutó célkitűzés elérésére.
Gáti Tibor