Gáti Tibor

Engedett az ENI Kazahsztánban

A kazahsztáni Kasagan olajmező kiaknázásában részt vevő külföldi olajvállalatok hozzájárultak ahhoz, hogy a KazMunaiGaz National Co. kazah olajvállalat 1,78 milliárd dollárért a jelenlegi 8,3-ről 16,6 százalékra növelje részesedését a feltárásra létrejött konzorciumban - jelentette be tegnap sajtótájékoztatóján Szauat Minbajev kazah energiaügyi miniszter. A 18,5 százalékos részesedéssel rendelkező ENI, ExxonMobil Corp., Total SA és Shell, valamint a 9,3 százalékot birtokló ConocoPhillips ezenfelül együttesen 5 milliárd dollár fizet a kormánynak a szerződés 2041-ben esedékes lejártáig a kieső bevétel pótlására. Az összeg megállapításánál hordónként 65 dolláros világpiaci olajárat vettek alapul, és ez az ár alakulásától függően változhat. További változás, hogy a kitermelés lebonyolítását nem egyedül az ENI fogja végezni 2011-től, amikor a tervek szerint megkezdődik az olajmező kiaknázása, hanem a konzorcium más tagjai, az ExxonMobil, a Total és a Shell, valamint a kazah olajcég is részt vesz benne. A megegyezés létrejöttét az ENI szóvivője is megerősítette, részleteket azonban nem közölt. A kazah kormány a projekt késése és a jelentős költségtúllépés miatt követelte a korábbi termelésmegosztási szerződés módosítását, és lényegében ultimátumot intézett a konzorcium többi résztvevőjéhez, miután egy tavaly novemberben elfogadott törvény a megállapodás felmondását is lehetővé tette számára. Elemzők szerint a kormány mintegy 7 milliárd dollár pótlólagos bevételhez jut 2010 és 2015 között a kazah cég részesedésének növelésével. A Kaszpi-tenger alatti olajmező a hozzá kapcsolódó három másik mezővel együtt 11 blokkból áll és 5600 négyzetkilométer kiterjedésű, a felszínre hozható készleteket legalább 7-9 milliárd hordóra becslik.

Távoznak a külföldi olajcégek Kazahsztánból?

A kazah kormány az Interfax orosz hírügynökség értesülése szerint várhatóan felmondja az ENI S.pA olasz olaj- és gázipari vállalat vezette konzorciummal kötött megállapodást a Kasagan olajmező feltárásáról és kiaknázásáról. A kormány és a KazMunaiGaz kazah olaj- és gázipari vállalat már a felmondásról szóló dokumentumokon dolgozik - tudósított pénteken a hírügynökség. Nem kizárt azonban, hogy a kiszivárogtatás csak a nyomásgyakorlás céljait szolgálja a további megbeszélések előtt. A hat olajcégből álló konzorcium képviselői tegnap találkoztak Karim Maszimov kormányfővel, hogy a nézeteltérésekről tárgyaljanak, miután a kazah fél korábban elhalasztotta az eredetileg péntekre tervezett találkozót. Egyelőre azonban nem világos, született-e valamilyen megegyezés, de holnap lejár az új megállapodás tető alá hozatalára korábban kitűzött határidő. A kormány azt követeli, hogy a konzorcium a projekt késése és a jelentős költségtúllépés miatt fizessen kártérítést és adjon nagyobb részesedést a kazah olajvállalatnak. A mintegy 13 milliárd hordónyi feltárható olajkészletet rejtő mező kiaknázása az eredetileg tervezett 2005 helyett legkorábban 2011-ben kezdődhet meg, a feltárás és a kiaknázás költségei a kormány szerint az eredetileg tervezett összeg kétszeresére, 136 milliárd dollárra nőnek. Mindez azért sérti a kormány érdekeit, mert a jelenlegi szerződés értelmében a konzorcium a feltárásra fordított költségeket a majdan kitermelt olajból fedezi, és ennek hasznából Kazahsztán csak ezek kiegyenlítése után részesül. Az olajvállalatok az MF milánói lap értesülései szerint már belementek abba, hogy 3,5 milliárd dollár kártérítést fizessenek és 16 százalékra növeljék a KazMunaiGaz részesedését a projektben. Jelenleg az ENI, az ExxonMobil Corp., a Total SA és a Shell egyaránt 18,5, a ConocoPhillips 9,3, a kazah cég a japán Inpex Corp.-pal együtt 8,3 százalékos részesedéssel rendelkezik. A kormány nyomását jelzi, hogy a fentiek mellett a múlt szerdán pótlólagos adóköveteléssel állt elő az ENI Kazahsztánban működő leányvállalatával, az Agip KCO-val szemben. Ennek összege egyelőre nem ismeretes.

Befektetőket keresnek a nagybankok az USA-ban

A jelzálogpiachoz kapcsolódó befektetéseken elszenvedett hatalmas veszteségeik pótlására tőkeerős befektetőket keresnek a megroggyant hitelintézetek az Egyesült Államokban. A segítség a jelek szerint a gazdag olajállamokból és feltörekvő ázsiai országokból érkezik, amelyek állami és félállami befektetési alapjai jelentős összegeket invesztálnak a szektorba. A legnagyobb amerikai bank, a Citigroup a Wall Street Journal (WSJ) értesülései szerint 8-10 milliárd, a Financial Times (FT) szerint 14 milliárd dollárnyi tőkét szeretne bevonni és több potenciális befektetővel tárgyal. A WSJ szerint Al-Valid bin Talal szaúdi herceg, aki már most is az egyik legnagyobb részvényes, kész nagyobb összeggel beszállni, emellett a China Development Bank is 2 milliárd dolláros befektetést tervez. Az FT szerint a Kínából származó befektetések el fogják érni a 9 milliárd dollárt. A Citigroup novemberben már eladott egy 7,5 milliárd értékű pakettet az Abu-Dhabi Investment Authority alapnak. A nagybankok ezen a héten teszik közzé negyedik negyedévi eredményeiket, és veszteségeik a legfrissebb hírek szerint lényegesen nagyobbak, mint korábban prognosztizálták. Az USA harmadik legnagyobb értékpapírcége, a Merrill Lynch leírásai a harmadik negyedévi 8,4 milliárd után a negyedikben elérhetik a 15 milliárd dollárt. A Merrill, amely már decemberben 7,5 milliárd dollár értékű pakettet adott el a szingapúri kormány befektetési alapjának, további 4 milliárd dolláros invesztícióról tárgyal ázsiai és közel-keleti befektetőkkel. A legnagyobb független jelzáloghitelezőt, a Countrywide Financial Corp.-ot az USA második legnagyobb bankja, a Bank of America (BoA) menti meg az egyébként elkerülhetetlen összeomlástól. A BoA, amely pénteken jelentette be, hogy 4 milliárd dollárért megveszi a Countrywide-ot, tulajdonképpen a pénze után fut, miután eddig 1,3 milliárd dollár veszteséget könyvelt el a jelzálog-hitelező cégbe augusztusban befektetett 2 milliárd dollár után. A Countrywide, amely felelőtlen jelzáloghitel-kihelyezéseivel jelentős mértékben hozzájárult a másodlagos jelzálogpiacon kialakult válsághoz, a harmadik negyedévre 1,2 milliárd dollár veszteséget jelentett. Piaci értéke az elmúlt 12 hónapban 82 százalékkal, 4,5 milliárd dollárra zuhant. A BoA Kenneth Lewis vezetése alatt 2004 óta több mint 100 milliárd dollárt fordított akvizíciókra és ezek közül több utóbb meglehetősen kockázatosnak bizonyult. Az elemzők többsége a mostanit is ezek közé sorolja, így a Countrywide részvényei az akvizíció bejelentése után 18 százalékot zuhantak.

Veszélybe kerülhetnek az orosz gázszállítások

Az ukrán állami gázimport-monopólium, az Ukrgazenergo pénteken figyelmeztetett, hogy veszélybe kerülhetnek az Európába és a belföldi piacra irányuló idei szállítások, miután az ukrán energiafelügyelet az eddigi 55 milliárdról 5 milliárd köbméterre csökkentette azt a gázmennyiséget, amelyet közvetlenül értékesíthet a belföldi fogyasztóknak. A felügyelet célja a lépéssel, hogy növelje a versenyt az energiaszektorban, az Ukrgazenergo szerint azonban ez ahhoz vezethet, hogy nem tudja ellátni belföldi és tranzitszállítási kötelezettségeit. A cég, amely egyébként keresetet nyújtott be a felügyelet döntése ellen, nem részletezte, miért érinti a tranzitszállításokat a korlátozás, amely a belföldi értékesítésre vonatkozik. Az Ukrgazenergo a Gazprom által ellenőrzött, Svájcban bejegyzett RosUkrEnergo gázkereskedelmi vállalat 50 százalékos tulajdonában van, és a nemrég hivatalba lépett ukrán kormányfő, Julia Timosenko már régóta sürgeti, hogy iktassák ki a bizonytalan hátterű közvetítő cégeket az orosz-ukrán gázkereskedelemből. A lépést azonban csak ez év végére várták, hogy ne legyenek fennakadások az orosz gázszállításokban. Európa gázszükségletének 80 százalékát az orosz gázból fedezi, és ennek 80 százaléka az Ukrajnán keresztülhaladó vezetéken érkezik.

Nem vesz részt a tőketerebesi erőmű-beruházásban a CEZ

A CEZ cseh energetikai társaság cáfolta azokat a lapértesüléseket, hogy részt venne a tőketerebesi erőmű-beruházásban. Csütörtöki számunkban a szlovák Hospodárské Noviny lapra hivatkozva azt írtuk, hogy a CES szlovák energiacég stratégiai partnert keres a 885 megawatt kapacitású szénerőmű kivitelezéséhez és az egyik potenciális jelölt a cseh cég. A CEZ által kiadott közlemény leszögezi, hogy semmilyen stratégiai partnerségre nem készül a CES-sel a tőketerebesi projektben. Sem most, sem a közeljövőben, semmilyen módon nem veszünk részt ebben a projektben - nyilatkozta Hornai Gábor, a CEZ Magyarország (a CEZ hazai leányvállalata) ügyvezető igazgatója.

Áprilisig ismert az Európai Parlament menetrendje

Az Európai Parlament 2008-as napirendje április végéig ismert, a továbbiakról majd a szakbizottságok és a frakciók elnökei állapodnak meg.

Egyre ritkábban vannak munka nélkül a régióban

A régió országaiban a tavaly végbement gyors növekedés hatására 2007 januárja óta töretlenül csökken az állástalanok aránya. Az egyetlen kellemetlen meglepetést a lengyel munkaügyi minisztérium szolgáltatta, amelynek tegnapi első becslése szerint a novemberi 11,2-ről decemberben váratlanul 11,4 százalékra emelkedett a ráta. A szakértők ezt a szezonális hatásoknak tulajdonítják, de a tavaly januárban regisztrált 15,1 százalékhoz képest mindenképpen jelentős a javulás. A regionális eltérések továbbra is nagyok: van olyan vajdaság, ahol mindössze 8 százalékos volt az arány decemberben és olyan is, ahol 19 százalékos. A lengyelek külföldi munkavállalása miatt - becslések szerint mintegy kétmillió fő dolgozik külföldön - számos szektorban és szakmában hiány mutatkozik: az építőiparban például szeptemberben 400 ezer betöltetlen munkahely volt. Csehországban, ahol a 2007. eleji 7,9-ről novemberre 5,6 százalékra apadt a munkanélküliség, a hivatalos adatok szerint 239 ezer külföldit foglalkoztattak, közülük 103 ezer szlovák, 60 ezer ukrán. Becslések szerint azonban valójában mintegy ötször ennyi ukrán él az országban. Szlovákia történetében először októberben csökkent a munkanélküliségi arány 8 százalék alá, akkor 7,92 százaléknyian voltak munka nélkül az országban. Novemberben tovább mérséklődött az arány, mégpedig 7,76 százalékra. Az adat meglepte az elemzőket, akik a szezonális munkák megszűnése után az arány növekedésére számítottak. Ugyancsak kedvező, hogy az ország mind a nyolc kerületében csökkent az állástalanok száma, vagyis a pozitív trend már nem korlátozódik a gazdaságilag fejlettebb nyugati országrészre. A legkevesebb munkanélkülit (2 százalék) a pozsonyi kerületben regisztrálták, a legrosszabb a helyzet a besztercebányai kerületben (13,8 százalék). Az összességében javuló képet csak az rontja le, hogy a munkanélküliek kétharmada legalább egy éve van állás nélkül. A munkanélküliség csökkenése a külföldön dolgozók nagy számának is köszönhető: a legfrissebb adatok szerint 174 ezren dolgoznak a határokon túl, döntően Csehországban, Nagy-Britanniában, Írországban, Magyarországon és Ausztriában.

Hatéves csúcson az infláció az eurózónában

Az Eurostat előzetes adatai szerint november után decemberben is 3,1 százalékos volt a 12 havi infláció az eurózónában, ami a legmagasabb érték az elmúlt hat évben, és jelentősen meghaladja az Európai Központi Bank (ECB) kétszázalékos plafonját. Az infláció szeptemberben kezdett el gyorsulni az élelmiszer- és az energiaárak emelkedése miatt, és várhatóan az elkövetkező hónapokban is gyors lesz. Növeli a kockázatot a béremelési nyomás fokozódása, amitől erősen tartanak az ECB döntéshozói. A bank decemberben 2-ről 2,5 százalékra emelte ez évre szóló inflációs előrejelzését. Az ECB nehéz helyzetben van, mert a gyors infláció nem teszi lehetővé, hogy az amerikai Fedhez hasonlóan kamatot csökkentsen, noha a gazdasági növekedés az előrejelzések és a legfrissebb adatok tanúsága szerint egyaránt lassulni fog. A bank korábbi előrejelzése szerint a most már 15 tagú eurózóna gazdasági növekedése a tavalyi 2,6-ról idén 2 százalékra lassul az energiaköltségek emelkedése, az euró dollárral szembeni felértékelődése, a hitelköltségek emelkedése és a pénzpiacok felbolydulása miatt. Az eurózóna szolgáltatási szektora az ugyancsak pénteken közzétett beszerzési menedzserindex-adatok tanúsága szerint két és fél éve nem látott ütemre lassult. Az index értéke a novemberi 54,1-ről 53,1 pontra süllyedt, ami a legalacsonyabb érték 2005 júniusa óta. Németországban 34 hónapja nem volt ilyen lassú a szektor növekedésének üteme, Olaszországban viszont egyenesen visszaesés mutatkozik. A kivétel Franciaország, ahol alig csökkent az index értéke.

Megint csúcsot döntött az olajár

Tegnap átmeneti csökkenés után az olaj hordónkénti ára 100,05 dollárra emelkedett New Yorkban, miután az illetékes hivatal bejelentette, hogy a múlt héten a vártnak csaknem kétszeresével, 4 millió hordóval, 2005 januárja óta a legalacsonyabb szintre csökkentek az Egyesült Államok kereskedelmi olajtartalékai. Délután még 99,45 dollár volt a hordónkénti ár. Az elemzők a továbbiakban újabb emelkedésre, azaz három számjegyű árra számítanak, miután az eddigi árfelhajtó tényezők továbbra is fennállnak. Ezek közül a legfontosabb, hogy az Egyesült Államok olajkészletei a hideg tél miatt várhatóan tovább csökkennek, a dollár árfolyama gyengülőben van és a nigériai polgárháború veszélyezteti az ottani kitermelést. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) a korábbiakhoz hasonlóan ismét leszögezte, hogy nem a kínálati oldalon kell keresni a drágulás okát. Nem kizárt mindazonáltal, hogy a soron következő ülésen, február elsején az emelés mellett döntenek, ha elégtelennek találják a kínálatot - nyilatkozta a Reutersnak Maizar Rahman indonéziai OPEC-illetékes. A dráguláshoz hozzájárult, hogy a fő olajfogyasztó országokat tömörítő International Energy Agency (IEA) elutasította, hogy az általa koordinált olajtartalékok egy részét piacra dobja. Az USA kormánya közölte, hogy szó sem lehet az árak letörése érdekében a stratégiai tartalékok bevetéséről. A dollár gyengélkedése következtében egyébként az arany és a platina ára is történelmi rekordot ért el a nap folyamán: az aranyért unciánként 866,10 dollárt, a platináért 1550 dollárt is kellett adni. Tegnap délután 1,4750 volt a dollár/euró árfolyam, nem sokkal magasabb a novemberben regisztrált 1,4966 dolláros mélypontnál. Elemzők szerint a 100 dolláron felüli olajár recesszióba döntheti az USA gazdaságát, amit amúgy is legyengített a lakáspiac összeomlása és a hitelválság, de az uniós országok gazdasága is erősen megszenvedheti. Európában már szerdán rekordmagasságba, 868 dollár/tonnára emelkedett a benzin nagykereskedelmi ára.