Csehországban január elsején életbe léptek az államháztartási reform első intézkedései, amelyek egyebek között a deficit csökkentését célozzák. A GDP-arányos hiány a bevezetett intézkedések révén a tervek szerint a múlt évre tervezett 3,6-ről idén 2,95 százalékra, 70,8 milliárd koronára csökken.
A Jiri Paroubek miniszterelnök vezette jobbközép kormány által bevezetett reform keretében az év elejétől jelentős változások mentek végbe az adó-, a társadalombiztosítási és az egészségügyi rendszerben. Ami az adóváltozásokat illeti, januártól egységes, 15 százalékos személyi jövedelemadót vezetnek be, ami jövőre 12,5 százalékra csökken, ezzel párhuzamosan megszüntetik a különböző adókedvezményeket. Az adóalap azonban nő, mivel az úgynevezett szuperbruttó jövedelemből számítják, ami az adókat és járulékokat is tartalmazza. Emellett az eddig 24 százalékos társasági adó is csökken: idén 21, 2009-ben 20, 2010-ben 19 százalékos lesz. Mindezt a forgalmi típusú adók emelkedése ellensúlyozza. Az adóreform idén a tervek szerint 17 milliárd korona pluszbevételt hoz, de a további változásokkal 2010-ben már 15 milliárddal rontja a mérleget. Az alacsonyabb, 5 százalékos forgalmi adók egy részét 9 százalékra emelték, ami elsősorban az élelmiszereket, gyógyszereket, könyveket, újságokat érinti.
Az egészségügyi reform első lépéseként a betegeknek januártól 30 korona (288 forint) vizitdíjat, 60 korona kórházi napidíjat kell fizetniük és 90 koronába kerülnek a mentők és az éjszakai ügyelet. Ha ezek összege meghaladja az évi ötezer koronát, akkor a különbséget visszafizetik a betegeknek. A Tomas Julinek egészségügyi miniszter által kidolgozott terv értelmében a második szakaszban, 2009. január 1-jétől részvénytársasággá alakítják a 90-es évek óta működő 11 egészségbiztosítót, és egységesítik jogállásukat annak érdekében, hogy verseny alakuljon ki a piacon. Pontosan meghatározzák az egészségügyi hozzájárulás által fedezett alapellátások körét, beleértve azt is, hogy a biztosított hol és mennyi időn belül jogosult ezekre. Az alapellátást a biztosítók automatikusan finanszírozzák, az ezen túlmenő vagy magasabb szintű szolgáltatásért viszont fizetnie kell a betegnek.
A társadalombiztosítási reform keretében egyes jóléti támogatások megszűntek, mások összege csökkent, így egyebek között alacsonyabb lett a több mint egy éve állás nélkül levők szociális támogatása és a betegség első három napjára nem jár táppénz. Az anya dönthet, hogy két, három vagy négy évre akar szülési szabadságra menni, és ennek függvényében változik a havi összeg. A szüléskor adott anyasági támogatás 17 760-ról 13 000 koronára (125 ezer forint) csökken gyermekenként. Családi pótlék csak abban az esetben jár, ha a család teljes jövedelme nem haladja meg a létminimum 2,4-szeresét, míg eddig annak négyszerese alatt járt. Ezzel mintegy egyharmaddal csökken a jogosultak száma.
Gáti Tibor