Gáti Tibor

Egyre drágábban repülünk

A világ légitársaságai az üzemanyag drágulása miatt egymásután emelik áraikat üzemanyagpótdíj formájában. A második legnagyobb európai társaság, a német Lufthansa tegnap jelentette be, hogy május 14-étől 6,5 százalékkal emeli az üzemanyagfelárat hosszú távú járatain. Ez 5-82 euróval drágítja meg a repülőjegyet. Az Európán belüli utakon - ideértve a belföldi utakat is - 4-21 euróval lesz drágább a repülés. Az SAS skandináv légitársaság szerdán közölte, hogy azonnali hatállyal 8-15 eurós pótdíjat vezet be európai járatain. A British Airways (BA) május elejétől valamennyi járatán emelte a pótdíjat. A hosszú távú járatokon 20-30 fonttal drágul a retúrjegy, ami a korábbi emeléseket is figyelembe véve azt jelenti, hogy a kilenc óránál tovább tartó utak esetében 158 font a teljes pótdíj. A rövid távú járatokon 6 fonttal drágul a pótdíj, ami most már összesen 26 font. Az Air France április 22-ével emelte valamennyi járatán a pótdíjat. A hosszú távú járatokon 10, a közepes távolságúakon 4, a belföldieken 2 euróval drágultak a jegyek. A Párizs-New York járaton például 91 euróra emelkedik a pótdíj egy irányban. Az ír Aer Lingus tegnaptól 30 százalékkal emelte az üzemanyagpótdíjat transzatlanti járatain. Az USA-ban az ország második legnagyobb légitársasága, a United Airlines április 15-én 10-20 dollárral emelte a belföldi retúrjegy pótdíját, amit aztán más légitársaságok is követtek.

Az ECB nem sieti el a kamatcsökkentést

Az Európai Központi Bank (ECB) tegnap a várakozásoknak megfelelően nem nyúlt a tavaly június óta 4 százalékon álló irányadó kamathoz. A kormányzótanács továbbra is az infláció féken tartását tekinti prioritásnak, noha az euró magas árfolyama fékezően hat és a gazdasági növekedés jól érzékelhetően lassul. A GDP bővülésének üteme az Európai Bizottság április végi előrejelzése szerint a tavalyi 2,6-ről az idén 1,7, az IMF prognózisa szerint 1,4 százalékra csökken. Az infláció viszont az energiahordozók és az élelmiszerek drágulása miatt meghaladja a 3 százalékot az eurózónában. Bár áprilisban az előzetes adatok szerint 3,6-ről 3,3 százalékra mérséklődött, továbbra is jóval az ECB 2 százalékos plafonja fölött van. Az infláció előreláthatólag magas marad az elkövetkező időszakban - jelentette ki athéni sajtóértekezletén tegnap Jean-Claude Trichet, a bank elnöke, jelezve, hogy egyelőre nem lehet monetáris enyhítésre számítani. A bank attól tart, hogy a vállalatok továbbhárítják egyre növekvő energia- és nyersanyagköltségeiket és a szakszervezetek további béremelési követelésekkel fognak előállni, hogy kompenzálják a drágulást. Németországban januárban 3,3 százalékkal emelkedtek a bérek éves összehasonlításban, ami a legnagyobb arányú növekedés az elmúlt tizenkét évben. Az élelmiszerek világpiaci ára az ENSZ-adatok szerint márciusban 57 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, az olaj hordónkénti ára pedig a héten átlépte a 120 dollárt. Az infláció a korábban vártnál hosszabb ideig fog a jelenlegi magas szinten maradni, és az ECB addig várhatóan nem vág, amíg az ütem nem csökken 3 százalék alá. A brit jegybank tegnap az inflációs aggodalmak miatt ugyancsak változatlanul hagyta az irányadó kamatot, amit tavaly december óta három lépésben 5 százalékra csökkentett.

Putyin csökkentené az olajvállalatok adóját

Az orosz törvényhozás alsóháza tegnap 392-56 arányban jóváhagyta Vlagyimir Putyin kormányfői kinevezését, egy nappal azután, hogy átadta az államfői posztot protezsáltjának, Dmitrij Medvegyevnek. A szavazás előtt mondott parlamenti beszédében Putyin a költségvetési kiadások bővítését sürgette a gazdasági növekedés előmozdítása érdekében, ugyanakkor kilátásba helyezte az energiavállalatok adójának mérséklését, miután az állam adók és illetékek formájában az olajcégek nyereségének 75-80 százalékát vonja el, és az olajtermelés áprilisban 18 havi mélypontra esett. A bejelentés után erősödtek az orosz olajvállalatok részvényei, a Gazprom árfolyama nem kevesebb mint 4,3 százalékkal emelkedett, miután a cég eddigi elnöke, Dmitrij Medvegyev államfő lett. A gázóriás piaci értéke ezzel 327 milliárd dollárra (7800 milliárd rubel) nőtt és az amerikai General Electric Co.-t megelőzve a világ harmadik legértékesebb vállalatává vált. Putyin közölte, hogy Oroszország felhalmozott vagyona nem kis részét külföldön szeretné befektetni, ez azonban számos politikai akadályba ütközik, ami tavaly 50 milliárd dollárnyi invesztíciót hiúsított meg. A vagyont ugyanakkor fel kívánják használni a közlekedés, az egészségügyi ellátás és az oktatás színvonalának emelésére, a tudományos kutatás előmozdítására és a katonák bérének emelésére. A közlekedés fejlesztését szolgáló kiadásokat 2010-ig megkétszerezik és 2030-ig összesen 13 ezer milliárd rubelt (545 milliárd dollár) fordítanak az úthálózat korszerűsítésére. A GDP tizedik éve megszakítás nélkül nő és az ország idén Nagy-Britanniát megelőzve a világ hatodik gazdaságává válik - tette hozzá. A kormány tavaly 40 százalékkal növelte a kiadásokat, ami hozzájárult az infláció felgyorsulásához. Ennek megfékezését Putyin szintén fontos feladatnak minősítette. Tavaly 11,9 százalékos volt az átlagos infláció, de az alacsony jövedelmű családok esetében a 14,5 százalékot is elérte - hangsúlyozta. A cél, hogy az inflációt néhány éven belül 10 százalék alá szorítsuk, ennek érdekében a pénzügypolitika minden aspektusára ügyelnünk kell, és fontos a mezőgazdaság fejlesztése, hogy visszaszorítsuk az élelmiszerárakat - mondta az újdonsült kormányfő. A kormány 30 milliárd rubelt (1,26 milliárd dollárt) juttat a mezőgazdasági banknak (Rosszelhozbank) az agrárhitelek növelése érdekében.

Átülések Oroszországban

Tegnaptól Dmitrij Medvegyev váltja Vlagyimir Putyint az orosz államfői székben, miután a Kremlben tartott ceremónián letette esküjét, elődje pedig nyolc év után távozott a posztról.

Fogyóban a feldolgozóipari megrendelések Németországban

Márciusban immár a negyedik egymást követő hónapban mérséklődött a feldolgozóipari rendelésállomány Németországban, miután az infláció visszaveti a fogyasztást, az euró magas árfolyama pedig hátrányosan érinti az exportot. Az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal csökkentek a megrendelések a szezonális tényezők figyelembevételével, noha mind a Reuters, mind a Bloomberg elemzői konszenzusa 0,3 százalékos emelkedésre számított. A belföldi megrendelések 0,9, az exportmegrendelések 0,4 százalékkal csökkentek. Az állóeszközökre 2,3, a fogyasztói cikkekre 2,7 százalékkal kevesebb megrendelés érkezett, a félkész termékekre viszont 2,4 százalékkal több februárhoz képest. Az év első három hónapjában összesen 1,3 százalékos volt a rendelésállomány zsugorodása, ami a gazdasági növekedés lassulására utal. Az Európai Központi Bank az elemzők szerint ma nem nyúl a jelenleg 4 százalékon álló kamathoz, de a romló adatok nyomán előbb-utóbb monetáris enyhítésre kell számítani. Egyes elemzők szerint ez szeptemberben a legvalószínűbb.

Végre kedvező adatok az USA-ból

A washingtoni munkaügyi minisztérium tegnap közzétett adatai szerint az idei első negyedévben a vártnál jobban, annualizált szinten 2,2 százalékkal emelkedett a termelékenység az Egyesült Államokban. Az elemzők, akik csak 1,5 százalékra számítottak, annak tulajdonították a különbséget, hogy a vállalatok csökkentették a munkaórák számát, miközben a gazdaság teljesítménye kismértékben javult. A tavalyi negyedik negyedévben 1,8 százalékkal nőtt a termelékenység. A munkaórák száma 1,8 százalékkal esett a negyedév folyamán, ami a legnagyobb csökkenés 2003 első három hónapja óta. Az egységnyi munkaerőköltségek 2,2 százalékkal bővültek az előző három hónapban regisztrált 2,8 százalék után. Az egy órára eső juttatások 4,4 százalékkal emelkedtek annualizált szinten az előző három hónapban regisztrált 4,6 százalék után. Az adatok kedvezőek az infláció alakulása szempontjából és némileg növelik a Fed mozgásterét.

Évtizedes zuhanás a kiskerforgalomban

Az eurózónában a vártnál is rosszabbul alakult a kiskereskedelmi forgalom márciusban: havi szinten 0,4, éves összehasonlításban 1,6 százalékos volt a visszaesés, noha az elemzők 0,2 százalékos havi emelkedésre és csak 0,6-0,7 százalékos éves szintű csökkenésre számítottak. Ilyen zuhanásra 1995 óta nem volt példa. Februárban ugyancsak esett a kiskereskedelmi forgalom. Az EU egészében 0,7 százalékos volt a havi csökkenés. Az emelkedő élelmiszer- és üzemanyagárak az adatok tanúsága szerint visszavetik a fogyasztói kiadásokat, amelyek pedig a gazdasági növekedés egyik legfontosabb hajtóerejét jelentik. Az inflációs hatást az alacsony munkanélküliség és a bérek emelkedése sem képes ellensúlyozni: az Európai Bizottság múlt héten közzétett felmérése szerint a fogyasztók és a munkaadók között egyaránt jelentősen romlott a gazdasági hangulat az eurózónában áprilisban, és két és fél éve nem volt olyan alacsony, mint most. Németországban 1,1, Franciaországban 0,8 százalékkal esett éves szinten a kiskereskedelmi forgalom.

Beiktatták az új orosz államfőt

Tegnaptól Dmitrij Medvegyev váltja Vlagyimir Putyint az orosz államfői székben, miután a Kremlben tartott ceremónián letette esküjét, elődje pedig nyolc év után távozott a posztról. A 42 éves új államfő beszédében ismét leszögezte, hogy prioritásnak tekinti az állampolgári és gazdasági szabadság érvényesítését. Putyin persze nem marad munka nélkül: az új elnök egyik első intézkedéseként miniszterelnökké nevezte ki, a Viktor Zubkov vezette kormány pedig lemondott. Bár korábban mindkét politikus közölte, hogy az új kinevezésekkel nem változnak az eddigi hatáskörök, kevesen kételkednek abban, hogy továbbra is Putyin lesz a befolyásosabb. Az egyik legnagyobb nyertes azonban kétségtelenül a Gazprom lesz, hiszen Medvegyev az orosz gázmonopólium elnöki székét cseréli fel az új posztra. Az elmúlt tíz évben jelentős szerepet játszott abban, hogy a Gazprom piaci értéke tízszeresére nőtt, meghaladva a 300 milliárd dollárt, és szerinte akár az ezermilliárdot is elérheti. Ennek érdekében várhatóan hathatós politikai támogatást fog nyújtani a további gyarapodást célzó ügyletekhez. Mindebben a jelek szerint a befektetők sem kételkednek: a vállalat részvényárfolyama a tegnapi beiktatás után több mint 3 százalékkal erősödött Moszkvában, ehhez azonban az is hozzájárult, hogy a nyersolaj ára tegnap újabb rekordot döntött. A Gazprom régi követelése teljesül azzal, hogy a kormány még kedden elfogadta a belföldi gázárak 2011-ig tartó emelkedésének menetrendjét. Emellett az áramárak emeléséről is döntöttek és közölték, hogy nőni fog az alkohol és a dohány jövedéki adója. Mindez csak növeli az új kormány előtt álló egyik legnagyobb kihívást: az infláció megfékezését. A pénzromlás üteme a most közzétett adatok tanúsága szerint megállíthatatlanul gyorsul, és egyre kevésbé tulajdonítható az élelmiszerárak emelkedésének. Április folyamán 4,3 százalékkal emelkedett a benzin, 0,9 százalékkal a nem élelmiszertermékek, 1,0 százalékkal a szolgáltatások ára. A fogyasztói árak az elmúlt 12 hónapban 14,2 százalékkal, ezen belül az év elejétől április végéig 6,3 százalékkal emelkedtek.

Emelkedik a gáz és az áram ára Oroszországban

Az orosz kormány tegnap jóváhagyta a gazdasági és fejlesztési minisztérium által javasolt gáz- és áramáremelést 2009-2011-re - közölte Andrej Klepah miniszterhelyettes. Eszerint a lakossági gáz ára az idén és jövőre 25-25, 2010-ben 30, 2011-ben 40 százalékkal emelkedik. A hatósági áras szektorokban az összes fogyasztót figyelembe véve az idén 25, jövőre 20,3, 2010-ben 28 és 2011-ben 40 százalékkal emelkedik az átlagos ár. Az áramtarifa az idén 16,7, 2009-2011 között pedig minden évben 25 százalékkal emelkedik. Az elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy a nyilvánvalóan népszerűtlen döntés egy nappal Dmitrij Medvegyev államfői és két nappal Vlagyimir Putyin miniszterelnöki beiktatása előtt született. A gazdasági tárca emellett a korábbiaktól eltérően azt javasolja, hogy a vasúti teherfuvarozás tarifája jövőre 17,1, 2010-ben 9,7, 2011-ben 10 százalékkal emelkedjék. A vasúti személyszállítás tarifája a korábbi tervezetnek megfelelően jövőre 13, 2010-ben 12, 2011-ben 14 százalékkal megy feljebb.