Gáti Tibor

Oroszország felélheti valutatartalékait

Az élelmiszerárak emelkedésével párhuzamosan májusban 15,1 százalékra gyorsult az év/éves infláció Oroszországban az áprilisi 14,3 százalékról. Az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal emelkedtek az árak - jelentette a statisztikai hivatal -, ami megegyezik az áprilisi ütemmel, de több mint kétszerese a tavaly májusi 0,6 százalékos ütemnek. Az élelmiszerárak éves szinten 22,1 százalékkal emelkedtek. Az árak tavaly szeptember óta folyamatosan emelkednek és az idén minden hónapban meghaladták a jegybank ez évre szóló, 10,5 százalékos célkitűzését. Tavaly 11,9 százalékos volt a pénzromlás, szemben a kormány 8 százalékos célkitűzésével. Elemzők szerint a jelenlegi helyzetben egyedül az tudná megfékezni az inflációt, ha a jegybank az év végéig 22,75-ra engedné erősödni a rubel dollárhoz viszonyított árfolyamát a jelenlegi 23,81-ról. A bank vezetése jelenleg hallani sem akar erről, de legkésőbb ősszel kénytelen lesz engedni - mondta a Merrill Lynch moszkvai elemzője. Poul Thomsen, az IMF moszkvai misszióvezetője arra figyelmeztetett, hogy ha így folytatódik az infláció gyorsulása, végül elkerülhetetlenné válik az erőteljes kamatemelés, ami viszont lefékezi a gazdaságot. A misszióvezető is rugalmasabb árfolyam-politikát javasolt. Thomsen szerint a tavalyi 8,1 után az idén várhatóan 7,8 százalékkal nő a GDP, mivel az olajárak előreláthatóan magasak maradnak és a globális pénzpiaci bizonytalanságok nem gyakorolnak komolyabb hatást az orosz gazdaságra. Ha a kereslet 15 százalékkal emelkedik reálértékben egy olyan gazdaságban, amelynek 7 százalék körüli növekedési potenciálja van, akkor gyorsan felélik a tartalék kapacitásokat és az infláció magasabb sebességbe kapcsol. A Világbank a hét elején közzétett jelentésében szintén arra figyelmeztetett, hogy túlfűtötté vált az orosz gazdaság és olyan sebességbe kapcsolt, ami mellett ellenőrizhetetlenné válnak a folyamatok. A reálbérek gyorsabban emelkednek, mint a termelékenység, nő a kapacitás- és a munkaerő-kihasználtság, A kiadások jelenlegi szintje mellett akkor is komoly problémák keletkezhetnek, ha továbbra is magas marad az olajár. Túlfűtöttségről a jelentés szerint akkor lehet beszélni, ha a kereslet hosszú távon meghaladja a gazdaság kapacitását, ami jelentősen növeli az importkeresletet. Az export az égbe szökő olajárak ellenére már most is lassabban emelkedik, mint az import, ami azt jelenti, hogy a folyó fizetési mérleg az olajárak esése nélkül is egy-két éven belül deficitessé válik. A jelentés szerint ez azt jelenti, hogy ha az ország tovább halad a jelenlegi úton, 2040-ig feléli valutatartalékait.

Nagyot kaszálnak a rendező országok az Eb-n

Az európai labdarúgó-szövetség, az UEFA számításai szerint a holnap kezdődő 2008-as labdarúgó Európa-bajnokság összesen kétmilliárd frank (1,24 milliárd euró) bevételt fog hozni a jegyeladásokat, a közvetítési jogokat és a szponzorpénzeket figyelembe véve. A tiszta bevétel a kiadások után 330 millió frank (202 millió euró) lesz, amit az adminisztratív költségek fedezésére és más versenyek finanszírozására fordítanak. A mérkőzések játékvezetői alkalmanként 10 ezer eurót kapnak a 200 eurós napidíj mellé, az asszisztensek 5500 eurót, a negyedik számú bíróknak 4000 jut, míg az ellenőrök 3000 eurót. A győztes csapat nem kevesebb mint 7,5 millió eurót kap. A hatóságok a versenyt rendező két országban, Ausztriában és Svájcban fel kívánnak lépni a belépőjegyek feketepiaci árusítása, illetve hamisítása ellen. Martin Kallen, az Eb ügyvezető igazgatója a hét elején közölte: egy hónappal ezelőtt mind az 1,05 millió jegyet eladták, így mostantól minden jegyeladás törvénytelen. A jegyek 38 százalékát a nemzeti szövetségek kapták, 33 százalékát a közönség, 14 százalékát a szponzorok és tévépartnerek. A fennmaradó részt vendégjegyeknek, UEFA-tagoknak és a helyszínt adó városoknak tartották fenn - közölték a szervezők. A helyszínt adó összesen négy osztrák és négy svájci városban a szokásosnál szigorúbb biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, aminek összköltsége mintegy 40 millió euró. Ausztria és Svájc ugyanakkor több száz milliós bevételre számíthat a több mint három hét alatt: számítások szerint Ausztria számára 321 millió euró, Svájc számára 800 millió frank (530 millió euró) pluszt hoz a torna, ami mindkét országban a GDP valamivel kevesebb mint 0,2 százalékának megfelelő összeget jelent. Emellett az Eb Ausztriában 6-10 ezer, Svájcban 7500 ideiglenes munkahelyet teremt. A labdarúgó Európa-bajnokságok a nézettség tekintetében a világ harmadik legnépszerűbb sporteseményei a vb és a nyári olimpia után: az élő közvetítéseket az UEFA becslése szerint 200 országból átlag 150 millió ember fogja követni. Az osztrák rendezők közel 1,9 millió külföldi turistát várnak az eseményre, de közülük csak 276 ezernek van belépőjegye. A szurkolói igények kielégítésére szurkolózónákat létesítenek, a legnagyobbat Bécsben alakítják ki. Bécsben a számítások szerint mindent figyelembe véve egy-egy játéknapon összesen 300 ezer ember élvezheti majd nyilvános helyeken az Eb-t. A három másik ausztriai helyszín közül Klagenfurtban 130 ezer, Innsbruckban és Salzburgban pedig 100-100 ezer ember. Bécsben egyébként az Eb második napján, vasárnap lesz az első mérkőzés, amelyen az osztrák és a horvát válogatott csap össze, de június 29-én itt rendezik a döntőt is. A rendező országban 1,7 millió liter sört, 60 tonna felvágottat, 600 ezer kiflit és 600 ezer füzér virslit, illetve kolbászt készleteztek az igények kielégítésére.

Magasabb inflációt, lassúbb növekedést vár az OECD

A fejlett országoknak sikerült átvészelniük a pénzpiacokat sújtó viharokat - állapítja meg most megjelent féléves előrejelzésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A dolgok sokkal rosszabbul is alakulhattak volna - nyilatkozta Jorgen Elmeskov, az OECD vezető közgazdásza. A viszonylagos siker az érintett kormányok jobb makrogazdasági politikájának köszönhető. A viharok nyomán mindazonáltal a korábban előre jelzettnél lassúbb növekedés várható a harminc tagországban: a tavaly decemberben prognosztizált 2,3, illetve 2,4 százalék helyett most már csak 1,8, illetve 1,7 százalékos gazdasági növekedésre lehet számítani az idén és jövőre. A módosítást főként az tette szükségessé, hogy az OECD borúlátóbban ítéli meg az USA gazdasági kilátásait és a korábbi 2,0, illetve 2,2 százalék helyett már csak 1,2, illetve 1,1 százalékos bővülést vár 2008-ban és 2009-ben. Ez azonban azt jelenti, hogy a világ legnagyobb gazdasága várhatóan elkerüli a recessziót. A 15 országot felölelő eurózóna gazdasága az idén 1,7, jövőre 1,4 százalékkal nő, szemben a decemberben prognosztizált 1,9, illetve 2 százalékkal. A térségen belül Németországban és Franciaországban az eddigi tendenciának megfelelően fog bővülni a GDP, Olaszországban és Spanyolországban viszont lassulásra kell számítani. Kelet-Közép-Európában a korábbiakhoz képest lassul, de továbbra is viszonylag gyors marad a növekedés. Az infláció ugyanakkor az élelmiszerek és az energiahordozók drágulása miatt magasabb lesz a korábban vártnál, ami általános áremelkedéshez és a vásárlóerő romlásához vezet. Jól illusztrálja ezt egyébként, hogy a tegnap közzétett adatok szerint áprilisban éves összehasonlításban 2,9 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom az eurózónában. Ez háromszorosa az elemzők által várt 0,8 százaléknak és a legnagyobb visszaesés az eurózóna adatainak közzététele, azaz 1995 óta. Az eurózónában az OECD az idén minden eddiginél magasabb, 3,4 százalékos inflációt prognosztizál, ezért Angel Gurria, a szervezet vezérigazgatója (képünkön) óvatosságra intett.

Nem enyhít tovább a Fed

Az infláció erősödésével kapcsolatos aggodalmak közepette valószínűtlen a további monetáris enyhítés - figyelmeztetett ritka egyértelműséggel Ben Bernanke, a Fed elnöke, aki egy spanyolországi nemzetközi pénzügyi konferencián mondott műholdon közvetített beszédet. A magas olajárak tovább fékezhetik a gazdasági növekedést, miközben fokozhatják az inflációt - mondta, ugyanakkor leszögezte: a Fed tavaly szeptemberben kezdődött sorozatos kamatcsökkentései és a washingtoni kormányzat 168 milliárd dolláros gazdaságösztönző csomagja elégségesek ahhoz, hogy a második félévben némileg javítsák a növekedés feltételeit. A jelenlegi kamatszint szerinte egyaránt megfelelő ahhoz, hogy segítse a gazdaságot és fékezze az inflációt. Az idei első negyedévi 0,9 százalékos annualizált GDP-növekedés után a második három hónapban mégsem számít komolyabb gyorsulásra. A második félévben és jövőre azonban annak ellenére megkezdődhet a fellendülés, hogy három tényező is fékezi ezt: a lakáspiac mélyrepülése, a hitelszűke és a pénzpiaci bizonytalanságok. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed utolsó ülésén, áprilisban 25 bázisponttal, 2 százalékra mérsékelte a hitelköltségeket és már akkor jelezte, hogy szünetet tart. Az elemzők többsége úgy látja, hogy a nyíltpiaci bizottság (FOMC) a következő ülésén, június 24-25-én, sőt egészen az év végéig nem nyúl a kamathoz, és csak kevesen számítanak arra, hogy az infláció esetleges megugrása még idén kikényszerítheti a szigorítást. Bernanke ugyanakkor aggasztónak nevezte a dollár gyengélkedését, mivel ez tovább növeli az inflációs nyomást, ezért a Fednek és a pénzügyi tárcának szerinte kiemelt figyelemmel kell kísérnie az árfolyam alakulását. A megjegyzés megmozgatta a pénzpiacokat, annál is inkább, mert Bernanke általában nem szokta kommentálni az árfolyam alakulását, ráadásul muníciót adott a dollár erősítésére irányuló piaci beavatkozással kapcsolatos várakozásoknak. A dollár ennek nyomán jelentősen erősödött a többi irányadó valutához képest.

Washington szigorítja a vízummentes beutazást

A washingtoni kormányzat döntése értelmében a már vízummentességet élvező uniós tagországok állampolgárainak regisztrálniuk kell magukat, mielőtt elindulnak az Egyesült Államokba. Michael Chertoff amerikai belbiztonsági miniszter a Financial Times (FT) értesülései szerint várhatóan mára virradóra jelenti be az elektronikus regisztrációs rendszer létrehozását. Az USA-ba utazni kívánóknak indulás előtt legkésőbb 72 órával regisztrálniuk kell magukat és meg kell adniuk adataikat. A regisztrációhoz kitöltendő űrlapon ugyanazokat az információkat kell közölni, amelyeket jelenleg minden beutazónak az I-94-es belépési kártyán kell megadnia. A regisztráció nyomán megadott beutazási engedély két éven belül minden további beutazásra is érvényes. Az online regisztráció várhatóan már ez év augusztusától működni fog, de csak jövő januártól lesz kötelező. A regisztrációt utazási irodák, légitársaságok weboldalain vagy amerikai kormányzati oldalakon lehet elvégezni. Jelenleg csak a régebbi uniós tagállamok élveznek vízummentes státust, de az USA az utóbbi hónapokban nyolc további állammal - köztük Magyarországgal - írt alá előzetes megállapodást a vízummentességi programhoz való csatlakozásról. Washington már hétfőn informálta a tervezett bejelentésről az Európai Bizottságot, amely további tájékoztatást kért az ügyben. A múltbeli tapasztalatok tanúsága szerint naivitás volna feltételezni, hogy a vízummentességet élvező országokból érkező beutazók kisebb veszélyt jelentenek az ország biztonságára, mint azok, akik a vízum megszerzése érdekében komolyabb ellenőrzésen esnek át - nyilatkozta egy washingtoni illetékes a brit lapnak. A tárca aggasztónak tartja, hogy Európában a növekvő radikalizálódás jelei tapasztalhatók, ami azt jelenti, hogy a kontinens az USA elleni esetleges jövőbeli támadás kiindulópontja lehet - tette hozzá. A belbiztonsági tárca, amit a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után hoztak létre a terrorellenes intézkedések összehangolására, eredetileg azt akarta, hogy az utasok legkésőbb a felszállás előtt 48 órával regisztráltassák magukat, de a légitársaságok tiltakoztak ez ellen, arra hivatkozva, hogy az új szabály megnehezítené a gyors üzleti utazásokat.

A csökkenő agrártámogatások növelését sürgeti a FAO

A fejlett országoknak az élelmiszerválság megoldása érdekében növelniük kell a szegényebb országoknak nyújtott agrártámogatásokat, amelyek immár két évtizede csökkennek - szólítottak fel az ENSZ vezetői a harminc ország államfőinek, illetve kormánypolitikusainak részvételével zajló római világélelmezési csúcskonferencián. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár megnyitóbeszédében intézkedéseket sürgetett annak érdekében, hogy 2030-ig 50 százalékkal növeljék a globális élelmiszer-termelést, és felszólította a fejlett országokat, hogy mielőbb vessenek véget a mezőgazdasági ártámogatásoknak, az agráradóknak és az exporttilalmaknak. Tavaly a washingtoni kormányzat 13,4 milliárd dollárral, az EU mintegy 42 milliárd euróval (65 milliárd dollár) támogatta termelőit. Szakértők szerint ösztönözni kell az agrártermelést a fejlődő országokban, ehhez azonban pénzbeli támogatásra is szükség van. Az adatok szerint jelenleg mintegy 860 millió ember éhezik a világon. Az élelmiszerárak 60 százalékkal emelkedtek 2007 eleje óta, ami élelmiszer-lázadáshoz vezetett több mint 30 országban, főként olyanokban, amelyek erősen importfüggőek. A fejlődő országoknak nyújtott támogatások teljes összege tavaly reálértékben 8,4 százalékkal, 103,7 milliárd dollárra csökkent, és a támogatásokon belül mind kevesebb jut agrárcélokra. Míg az 1980-as évek elején 17 százalék volt ez az arány, 2006-ban már csak 3 százalék. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), amely a konferenciát is szervezte, korábban arra szólított fel, hogy a fejlett országok állítsanak fel 1,7 milliárd dolláros alapot a termelés növeléséhez szükséges források előteremtésére. Jacques Diouf, a FAO vezérigazgatója szerint évi 30 milliárd dollár beruházásra lenne szükség az élelmiszer-termelés növelésére. A gazdagabb országok tavaly 6,3 milliárd dollár rendkívüli támogatást ígértek. A brit kormány most 894 millió dollárt ajánlott fel. Silvio Berlusconi olasz kormányfő azt javasolta, hogy a támogatásokat ne számítsák bele az uniós országok költségvetési mérlegébe.

FAO-csúcs az élelmiszerválság megoldására

A gyors ütemben emelkedő élelmiszerárak és a világ szegény országait mind jobban sújtó éhínségek állnak az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO ma kezdődő háromnapos római csúcstalálkozója figyelmének középpontjában. Az élelmiszerek drágulása a világ valamennyi régiójában érezhető. Az Eurostat tegnapi adatai szerint az élelmiszerárak emelkedésének üteme az Európai Unióban 2006 vége, de különösen 2007 júliusa óta meghaladja az általános inflációét. Az élelmiszerárak idén áprilisban az EU egészében 7,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, miközben az általános áremelkedés év/éves üteme 3,6 százalékos volt. Ugyanez az eurózóna esetében 6,2, illetve 3,3 százalék. Az élelmiszer-infláció üteme idén márciusban és áprilisban volt a leggyorsabb az eurózónára vonatkozó statisztikák 1996-ban kezdődött nyilvánosságra hozatala óta, míg az 1996 és 2008 áprilisa közötti teljes időszakban az élelmiszerár-emelkedés nagyjából megegyezett a teljes inflációval: az EU-ban 31, illetve 27 százalékos volt, az eurózónában 30, illetve 27 százalékos. A világ szegény régióiban a FAO múlt héten megjelent jelentése szerint 850 millió ember éhezik, helyzetüket tovább rontja az élelmiszerek - az elmúlt időszakban felgyorsult - drágulása. Az elmúlt hónapokban éhséglázadásokra került sor Haitin, Bangladesben és több afrikai országban. A szegényebb országok lakossága jövedelmének több mint felét költi táplálkozásra, miközben Németországban például csak 10 százalékát. A Világbank a múlt héten bejelentette, hogy 1,2 milliárd dolláros pénzügyi segélyprogramjából azonnali pénzügyi támogatást nyújt a leginkább rászoruló országoknak. A nemzetközi szervezet szerint 100 millió ember elszegényedését okozhatja az élelmiszerárak drasztikus emelkedése. A FAO szerint a mezőgazdaság gyors revitalizálása segíthet a probléma megoldásában. A globális drágulás mögött az elemzők szerint egyebek között az aszály áll, amely olyan nagy gabonatermelő és -exportáló országokat sújtott, mint Ausztrália, ehhez járul a kereslet gyors növekedése a feltörekvő országokban, így Kínában és Indiában, valamint a termelési költségeket növelő magas olajárak. A szakértők a világszerte hódító bioüzemanyag-programokat is az okok közé sorolják, ezek következtében csökkent a termőföld, így az agrártermékek nagy része elvész az élelmiszer-termelés számára. A ma kezdődő találkozón, amelyen 60 ország állam- vagy kormányfőin kívül számos nagy élelmiszer-ipari csoport is részt vesz, várhatóan kemény összecsapások lesznek akörül, hogy a fejlett világ kormányai szubvenciókkal és adókedvezményekkel ösztönzik a bioüzemanyagok termesztését, ami csökkenti a megművelhető területeket és felhajtja az árakat. A gazdag országok üzemanyag-szükséglete áll szemben a szegények táplálékszükségletével - foglalta össze a helyzetet a brit-holland Unilever egyik igazgatója - némileg elhallgatva, hogy a kozmetikumoktól a cukorkáig a termékek széles körét gyártó cégét is súlyosan érinti a bioüzemanyagok által támasztott konkurencia.

Mexikóban épít gyárat a Ford

A Ford Motor Co. bejelentette, hogy 3 milliárd dolláros beruházással termelőüzemet épít Mexikóban, ahol Fiesta kisautókat fognak gyártani. A beruházás, amely az eddigi legnagyobb a mexikói feldolgozóipar történetében, 4500 új munkahelyet teremt a Ford ottani tevékenységeiben végrehajtott átszervezéseket is figyelembe véve. Az Egyesült Államok második legnagyobb autógyártójának döntése kedvezőtlenül érinti a detroiti térség autóipari munkásait és a szakszervezeteket, amelyek abban bíztak, hogy az üzem az Egyesült Államokban épül meg, és ebben a reményben nemrég elfogadták a cég költségcsökkentési programját. A Ford az elmúlt két évben összesen 15 milliárd dollár veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, és a helyszín megválasztása lehetővé teszi a költségek leszorítását, elsősorban az olcsóbb mexikói bérek révén. A Ford a beruházással növelni kívánja súlyát a kisebb, üzemanyag-hatékonyabb autók gyorsan növekvő piacán: a mexikói főváros közelében megépülő gyár a tervek szerint 2010-től fog Fiestákat szállítani az USA-ba. A cég május elején közölte: feladja korábbi célkitűzését, hogy észak-amerikai üzletága jövőre már nyereségessé válik. Mexikó viszont eközben szinte autógyártó nagyhatalommá válik: tavaly már több mint kétmillió autót gyártottak az országban és ez a szám elemzők szerint 2015-ig megduplázódhat.

Bulgária uniós pénzektől eshet el

Szófiának több millió eurónyi uniós támogatás befagyasztásával kell számolnia a szervezett bűnözéssel szembeni fellépés elmulasztása miatt - figyelmeztetett Oli Rehn, az EU bővítési biztosa. Az Európai Bizottság július elején teszi közzé jelentését Bulgáriáról, amiben ez a kérdés nagy hangsúlyt fog kapni. Brüsszel a Romániával és Bulgáriával kötött csatlakozási megállapodás értelmében kiemelt figyelmet szentel a korrupció és a szervezett bűnözés kérdésének e két országban, amiről rendszeresen jelentést tesz közzé, mivel a tavaly januári belépésig nem teljesítették a taggá válás valamennyi feltételét. A biztos, aki a múlt hét végén egy brüsszeli szemináriumon beszélt, nem kívánta megelőlegezni a most készülő jelentés konklúzióit, de jelezte, tekintettel a probléma súlyosságára, komolyan fontolgatják a források befagyasztását. Brüsszel eddig még egyetlen tagállammal szemben sem alkalmazott ilyen szankciót. A bolgár sajtó már egy ideje arról cikkezik, hogy Brüsszel felfüggeszti a folyósítást, de legalábbis elhalasztja az esedékes jelentés közzétételét. A múlt hét elején Alain Lammasoure francia parlamenti képviselő, aki Nicolas Sarkozy bizalmasának számít, a bolgár állami rádiónak nyilatkozva közölte: Szófia nem tudott meggyőző biztosítékokat adni uniós partnereinek arról, hogy nem fognak illetéktelen kezekbe kerülni a brüsszeli támogatások. Szergej Sztanisev miniszterelnök balközép kormányát sajtójelentések szerint számos bírálat éri amiatt, hogy nem hangolja össze megfelelően egymással a korrupcióellenes szervek és az uniós pénzek kezelését végző hivatalok tevékenységét. Eddig még egyetlen kirobbant korrupciós ügyben sem született bírói ítélet, noha a korrupció az országban tevékenykedő uniós tisztségviselők szerint a legmagasabb kormányzati szinteket is eléri. Az ország számára a 2007-2012 közötti időszakra 6,9 milliárd euró uniós forrást hagytak jóvá, amit a tervek szerint főként az infrastruktúra fejlesztésére, a foglalkoztatás növelésére és a kormányzati tevékenység javítására kívánnak fordítani. Brüsszel a visszaélésekkel kapcsolatos gyanúk miatt februárban már befagyasztott bizonyos Bulgáriának szánt előcsatlakozási forrásokat.