A gyors ütemben emelkedő élelmiszerárak és a világ szegény országait mind jobban sújtó éhínségek állnak az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO ma kezdődő háromnapos római csúcstalálkozója figyelmének középpontjában.
Az élelmiszerek drágulása a világ valamennyi régiójában érezhető. Az Eurostat tegnapi adatai szerint az élelmiszerárak emelkedésének üteme az Európai Unióban 2006 vége, de különösen 2007 júliusa óta meghaladja az általános inflációét. Az élelmiszerárak idén áprilisban az EU egészében 7,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, miközben az általános áremelkedés év/éves üteme 3,6 százalékos volt. Ugyanez az eurózóna esetében 6,2, illetve 3,3 százalék. Az élelmiszer-infláció üteme idén márciusban és áprilisban volt a leggyorsabb az eurózónára vonatkozó statisztikák 1996-ban kezdődött nyilvánosságra hozatala óta, míg az 1996 és 2008 áprilisa közötti teljes időszakban az élelmiszerár-emelkedés nagyjából megegyezett a teljes inflációval: az EU-ban 31, illetve 27 százalékos volt, az eurózónában 30, illetve 27 százalékos.
A világ szegény régióiban a FAO múlt héten megjelent jelentése szerint 850 millió ember éhezik, helyzetüket tovább rontja az élelmiszerek - az elmúlt időszakban felgyorsult - drágulása. Az elmúlt hónapokban éhséglázadásokra került sor Haitin, Bangladesben és több afrikai országban.
A szegényebb országok lakossága jövedelmének több mint felét költi táplálkozásra, miközben Németországban például csak 10 százalékát. A Világbank a múlt héten bejelentette, hogy 1,2 milliárd dolláros pénzügyi segélyprogramjából azonnali pénzügyi támogatást nyújt a leginkább rászoruló országoknak. A nemzetközi szervezet szerint 100 millió ember elszegényedését okozhatja az élelmiszerárak drasztikus emelkedése. A FAO szerint a mezőgazdaság gyors revitalizálása segíthet a probléma megoldásában.
A globális drágulás mögött az elemzők szerint egyebek között az aszály áll, amely olyan nagy gabonatermelő és -exportáló országokat sújtott, mint Ausztrália, ehhez járul a kereslet gyors növekedése a feltörekvő országokban, így Kínában és Indiában, valamint a termelési költségeket növelő magas olajárak. A szakértők a világszerte hódító bioüzemanyag-programokat is az okok közé sorolják, ezek következtében csökkent a termőföld, így az agrártermékek nagy része elvész az élelmiszer-termelés számára.
A ma kezdődő találkozón, amelyen 60 ország állam- vagy kormányfőin kívül számos nagy élelmiszer-ipari csoport is részt vesz, várhatóan kemény összecsapások lesznek akörül, hogy a fejlett világ kormányai szubvenciókkal és adókedvezményekkel ösztönzik a bioüzemanyagok termesztését, ami csökkenti a megművelhető területeket és felhajtja az árakat. A gazdag országok üzemanyag-szükséglete áll szemben a szegények táplálékszükségletével - foglalta össze a helyzetet a brit-holland Unilever egyik igazgatója - némileg elhallgatva, hogy a kozmetikumoktól a cukorkáig a termékek széles körét gyártó cégét is súlyosan érinti a bioüzemanyagok által támasztott konkurencia.
