Gáti Tibor

A Sanofi is rástartolt

A Sanofi-Aventis SA, a magyar Chinoin Zrt. tulajdonosa 1,96 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatot tett a generikus gyógyszereket előállító cseh Zentiva NV általa még nem birtokolt 75 százalékára. A francia gyógyszergyártó részvényenként 1050 korona összegű ajánlata összesen 40 milliárd koronára (2,6 milliárd dollár) értékeli a Zentivát és közel 11 százalékkal felülmúlja a PPF Group cseh pénzügyi befektető csoport által korábban kínált 950 koronát. A Sanofi a svájci Novartis és a japán Daiichi Sankyo után a harmadik nagy innovatív gyógyszergyártó, amely generikus gyógyszerekkel is ki akarja egészíteni termékpalettáját. A Novartis már 2005-ben megvette a német Hexal AG-t és az Eon Labs Inc.-et, idén áprilisban pedig felvásárolta a generikus szemcseppeket gyártó svájci Alcon Inc.-t, a Daiichi pedig a múlt héten jelentette be, hogy 4,6 milliárd dollárért ellenőrző pakettet vásárol a legnagyobb indiai gyógyszergyártóban, a Ranbaxy Laboratories Ltd.-ben. A generikus gyógyszerek piaca kétszer olyan gyorsan nő, mint a szabadalmi védettség alatt álló termékeké, miután a lakosság elöregedése és bizonyos betegségek, így a szív- és érrendszeri bajok, a rák és a cukorbetegségek számának növekedése egyre jobban leterheli az állami egészségbiztosítási alapokat. A francia gyógyszergyártó két évvel ezelőtt vette meg a Zentiva 25 százalékos pakettjét, mivel már akkor nyitni akart a generikus készítmények felé. Ez volt a Sanofi-Synthelabo és az Aventis 2004-es összeolvadása nyomán létrejött cég első akvizíciója. A Petr Kellner cseh milliárdos többségi tulajdonában álló PPF mindenesetre máris jelezte, hogy emelni készül a korábban ajánlott összeget, és az elemzők a tétek további növekedésére számítanak. A Sanofi ajánlata a Zentiva éves árbevételének 2,4-szeresét teszi ki, a Daiichi a Ranbaxy forgalmának 4,7-szeresét fizeti a cégért. A francia gyártó részvényeinek árfolyama tegnap nem változott Párizsban, de a Zentiváé 5,4 százalékkal, 1095 koronára emelkedett Prágában.

Prága nem sieti el a ratifikálást

Prága ellenáll a nyomásnak, hogy gyorsítsák fel az ír népszavazás során leszavazott uniós reformszerződés parlamenti ratifikálását. A 27 tagállam közül egyedül Írországban kellett referendumot tartani az ügyben az alkotmányos előírások miatt, a többi országban a törvényhozás dönt, és ez még nyolc államban nem történt meg. Az EU vezetői egyelőre tanácstalanok, mit tegyenek az ír fiaskó után, de addig is sürgetik ezt a nyolc országot, hogy gyorsítsa fel a folyamatot. Nicolas Sarkozy francia államfő, aki hétfőn találkozott a négy visegrádi ország vezetőivel, személyesen is kiállt a ratifikációs folyamat folytatása mellett. Prága azonban nem hagyja magát sürgetni: Václav Klaus államfő és más euroszkeptikus politikusok úgy nyilatkoztak, hogy a szerződés halott, semmisnek kell tekinteni. Mirek Topolánek miniszterelnök, aki országa nevében annak idején parafálta a dokumentumot, megfontoltságra intett a követendő lépések eldöntésében, annál is inkább, mert az már biztos, hogy a szerződés nem lép hatályba jövő év január elsején. A kormányzó Polgári Demokrata Párt a cseh alkotmánybírósághoz fordult a szerződés ügyében, és szeptember előtt nem várható döntés. Mint az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozásán kiderült, Csehország nincs egyedül álláspontjával: Nagy-Britannia ugyancsak nem híve a ratifikálás elkapkodásának. Az ír kormány ugyancsak időt kér a további teendők eldöntésére.

Energiaügyekről tárgyal az USA és Kína

Az energiahordozók és a környezetvédelem ügye került a Henry Paulson pénzügyminiszter vezette amerikai és a Vang Csi-san miniszterelnök-helyettes vezette kínai küldöttség annapolisi tárgyalásainak középpontjába, miután a jüan lassú felértékelődése nyomán enyhültek az árfolyammal kapcsolatos feszültségek a két ország között. A jüan dollárhoz viszonyított árfolyama 2006 decembere óta 13 százalékkal emelkedett, és megállt a kínai többlet növekedése a kétoldalú kereskedelemben. A stratégiai gazdasági párbeszédnek nevezett félévenkénti megbeszélésen a két kormány tagjain kívül a két jegybank vezetői is részt vesznek. A tárgyalás végén tíz évre szóló megállapodást írnak alá és várhatóan bejelentik, hogy megkezdik a kétoldalú befektetési megállapodás előkészítését. A napirend egyben azt jelzi, hogy a felek le akarják fektetni a további tárgyalások alapjait arra az időszakra, amikor sem Bush elnök, sem Paulson nem lesz már hivatalban. A kínai kormány a tárgyalást megelőző napon, hétfőn több mint harminc üzleti megállapodást írt alá amerikai cégekkel, köztük a Ford Motor Co. autógyárral és az Oracle Corp. számítástechnikai vállalattal, összesen 14 milliárd dollár értékben. Paulson egyebek között az üzemanyagok hatósági ármegállapításának megszüntetésére szeretné rávenni tárgyalópartnereit a kínai olajkereslet növekedésének megfékezése érdekében. A környezetvédelem terén is nagy feladatok hárulnak a világ leggyorsabban növekvő gazdaságára, miután Kína az áram 78 százalékát szénerőművekben állítja elő, és a Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint az ország károsanyag-kibocsátása 2030-ig a jelenlegi kétszeresére nő. Peking 2006 és 2010 között 20 százalékkal kívánja mérsékelni a kibocsátást, de jelentős elmaradásban van ennek végrehajtásában.

Tizenhat éves csúcson az eurózóna inflációja

Az élelmiszer- és nyersanyagárak megállíthatatlan emelkedése következtében májusban rekordmagasságba emelkedett az eurózónában az infláció. Az Eurostat végleges adatai szerint az áprilisi 3,3-ról 3,7 százalékra gyorsult az év/éves ütem, meghaladva a május végén közzétett 3,6 százalékos előzetes becslést is. 1992 júniusa óta nem volt ilyen magas az átlagos infláció a 15 országban. Az élelmiszer-infláció 6,4 százalékra gyorsult az áprilisi hat százalékról, a szállítási költségek 5,9, a lakhatási költségek 5,7 százalékkal emelkedtek. Az energiaárak 13,7 százalékkal nőttek éves összehasonlításban az áprilisi 10,8 százalék után. Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt maginfláció viszont csak 1,7 százalékos volt az áprilisi 1,6 százalék után. Az EU egészében az előző havi 3,6-ról 3,9 százalékra emelkedett a ráta. Az adatok közzététele után az Európai Bizottság is szükségesnek látta közölni, hogy jelenleg az inflációt tartja a legfőbb gazdasági problémának. Joaquín Almunia gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos szóvivője különösen fontosnak nevezte az ár-bér spirál kialakulásának elkerülését. Az elemzők mind biztosabbak abban, hogy az Európai Központi Bank (ECB) július 3-án megemeli a jelenleg négy százalékon álló irányadó kamatot, miután a ráta egyre jobban eltávolodik a bank kétszázalékos középtávú célkitűzésétől. A piac is hasonlóan látja: az euró tegnap délelőtt 0,6 százalékot erősödött a dollárral szemben. Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke (képünkön) már június elején utalt a szigorítás lehetőségére, miután aggasztja, hogy az árak emelkedésének másodlagos hatásaként növekszik az árnyomás: a fogyasztók magasabb béreket várnak, a vállalatok pedig maguk is árat emelnek, hogy kompenzálják költségeik emelkedését. A munkaerőköltségek a múlt héten közzétett adatok szerint az első negyedévben 3,3 százalékkal nőttek az idei első három hónapban, meghaladva a várakozásokat és az előző negyedévi 2,9 százalékot. Az ECB egyúttal jelezte: egyszeri lépésről van szó, nem egy sorozat kezdetéről. Az uniós országok között Hollandiában, Portugáliában volt a legalacsonyabb (2,1, illetve 2,8 százalék), Lettországban és Bulgáriában a legmagasabb (17,7, illetve 10,9 százalék) az infláció májusban.

A belföldi kereslet hajtja az orosz gazdaságot

2008 első három hónapjában 8,5 százalékkal bővült a GDP Oroszországban az előző negyedévi 9,5 százalék után, de a Bloomberg által megkérdezett elemzők csak nyolc százalékra számítottak. Az úgynevezett BRIC-országok - azaz Brazília, Oroszország, India és Kína - gazdasági növekedése gyorsabb ütemű, mint az USA-é, Japáné vagy az eurózónáé, főként a bérek, a befektetések és a fogyasztói kiadások erőteljes emelkedése miatt. Az elemzők nem számítanak a gazdaság számottevő lassulására idén a tavalyi 8,1 százalék után, amit az is jelez, hogy áprilisban 9,2 százalékos volt az ipari növekedés, ami a leggyorsabb ütem az elmúlt kilenc hónapban. Elsősorban a személy- és haszonjárművek és az építőanyagok gyártása bővült. A gyors növekedés az inflációt is fűti, ami májusban már 15,1 százalékos volt. Az év első öt hónapjában 8,1 százalékkal emelkedtek az árak. A bérek viszont idén minden hónapban 12 százalékkal növekedtek éves összehasonlításban, növelve az építőipari és a fogyasztói keresletet. Az import mindennek nyomán az első negyedévben 53 százalékkal emelkedett. A kormány 2008-ban a GDP 7,6 százalékos bővülésére számít. A kormány tagjai között azonban láthatóan nincs konszenzus a prioritásokat illetően: a többség továbbra is a gyors növekedés fenntartását tartja elsődlegesnek és az inflációs problémákat csak másodlagosnak - mutatott rá a HSBC moszkvai elemzője. Alekszej Kudrin pénzügyminiszter (képünkön), aki a Vlagyimir Putyin vezette új kormányban is megtarthatta helyét, már korábban rámutatott, hogy az infrastruktúra fejlődése nem tart lépést a gyors gazdasági növekedéssel, ami túlfűtöttséghez vezet. Nézetét a két nagy nemzetközi intézmény az IMF és a Világbank is osztja, és hasonló nézeten van German Gref korábbi gazdasági miniszter, aki jelenleg a legnagyobb orosz lakossági bank, a Szberbank elnöke. A jelenlegi gazdasági miniszter, Elvira Nabiullina szerint azonban nincs szó túlfűtöttségről.

Aggasztja az infláció a vezető hatalmakat

A világ vezető hatalmai szerint a magas olaj- és élelmiszerárak és az ebből fakadó gyors ütemű infláció jelenti ma már a legnagyobb veszélyt a világgazdaságra és nem a hitel- és pénzpiaci problémák. A G8, azaz a hét legfejlettebb ország és Oroszország pénzügyminiszterei hét végi tanácskozásukon a kitermelés növelésére szólították fel az olajtermelő országokat. A magas árak akadályozzák a stabil növekedést, emellett rendkívül nehéz helyzetbe hozzák a gazdaságilag sebezhetőbb államokat és növelik a globális inflációs nyomást - hangsúlyozza a kétnapos oszakai tanácskozás után kiadott közlemény. Az olajár emelkedésének fő oka a globális kereslet és a szűkös kínálat közötti egyensúlyhiány, emellett a geopolitikai és a pénzügyi tényezők is szerepet játszanak - állapították meg a miniszterek a nyersanyagpiaci spekulációra utalva. Bár az olajárak 2002 óta ötszörösükre emelkedtek, továbbra is lehetővé kell tenni szerintük, hogy a piaci hatások szabadon érvényesülhessenek. Az olajfelhasználó országoknak tartózkodniuk kell a rövid távú megoldásoktól, így egyebek között a támogatásoktól - szögezte le közleményében Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter, ugyanakkor sürgette az olajtermelő országokat, növeljék a feltárásra és kitermelésre fordított kiadásokat, miután az elmúlt tíz esztendőben nem nőtt a kitermelési kapacitás. Chakib Khelil, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) jelenlegi elnöke azonban korábban közölte: a következő tanácskozás, azaz szeptember 9. előtt nem hoznak döntést a kitermelési szintre vonatkozóan. A legnagyobb olajtermelő és -fogyasztó országok energiaügyi miniszterei vasárnap tanácskozást tartanak Szaúd-Arábiában, ahol a vendéglátó ország várhatóan bejelenti, hogy napi 500 ezer hordóval növeli a felszínre hozott mennyiséget. A miniszterek a dollár alacsony árfolyamáról is tárgyaltak, bár ez nem szerepelt a tanácskozás hivatalos napirendjén, és Paulson leszögezte, hogy Washington érdekelt a dollár megerősödésében.

Ausztria 2009-től fogadná a keleti szakmunkásokat és diplomásokat

Martin Bartenstein osztrák gazdasági és munkaügyi miniszter 2009-től szélesebbre tárná Ausztria kapuit a keleti munkavállalók előtt - közölték Brüsszelben azt követően, hogy az osztrák miniszter találkozott Vladimír Spidla foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős EU-biztossal, valamint német kollégájával - írta az MTI-Eco. Bartenstein elképzelése szerint 2009-től szabadon fogadnák a közép- és kelet-európai országokból érkező szakmunkásokat és diplomás szakembereket, a foglalkoztatási tilalom csupán a segédmunkások egy részére maradna fenn, 2011-ben pedig megszűnnének a korlátozások. A gazdasági miniszter október 6-ára csúcstalálkozót szervez valamennyi érintett szociális partnerrel Spidla bevonásával, ahol részletesen megvitatják a kérdést. Bartenstein ismét utalt arra, hogy Ausztriában súlyos a szakmunkáshiány az elmúlt két év konjunkturális élénkülésének következtében.

Mégsem lesz gáz-OPEC?

A világ vezető gázexportáló országai júniusról októberre halasztották tervezett miniszteri szintű tanácskozásukat, mivel nem tudtak megegyezni a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) mintájára létrehozni tervezett gázkartell jellegéről és alapszabályairól - közölte Valerij Jazev, az orosz duma elnökhelyettese, aki részt vett a tanácskozás előkészítésében. Az érintett országok képviselőiből álló munkacsoport a múlt héten tanácskozott Moszkvában, de nem közeledtek az álláspontok az alapszabály-tervezet kérdésében. A három legnagyobb exportőr, Oroszország, Irán és Katar így beérte azzal, hogy megerősítette az áprilisban Teheránban elfogadott előzetes ajánlást, amelynek értelmében szervezetté kell alakítani a csoportot, egy főtitkárral és egy operatív bizottsággal az élén. Rengeteg a megoldatlan probléma, mivel a gáz esetében nem lehet egységes nemzetközi piacról beszélni, így kartellmegállapodást sem lehet kötni - mondta a Reutersnak Jazev, akit egyébként a Gazprom első számú parlamenti lobbistájának tekintenek. Szerinte bizonytalan, mikor jöhet létre valamilyen szervezet a Gázexportáló Országok Fóruma alapján, amit pedig sokan máris gáz-OPEC-nek neveznek. A halasztást Moszkva javasolta. A legnagyobb exportőrök 2001 óta évente informális tanácskozást tartanak a fórum keretében, ez azonban eddig nem sok eredményt hozott. A fórumnak az említett három országon kívül Egyiptom, Indonézia, Líbia, Nigéria, Venezuela és más gáztermelő országok is tagjai. Az Egyesült Államok és az EU ugyanakkor többször közölte, hogy gázkartell létrehozása komoly veszélyt jelentene a globális energiabiztonságra nézve, és lehetőséget adna az árak manipulációjára. Irán azonban továbbra hivatalos szervezetté szeretné alakítani fórumot, amely az OPEC-hez hasonlóan kitermelési döntéseket hozna és befolyásolni tudná a világpiaci árakat.

Többéves csúcson a munkanélküliség az USA-ban

Májusban 49 ezer állás szűnt meg az Egyesült Államokban a washingtoni munkaügyi minisztérium szerint. A tárca emellett közölte: áprilisban és márciusban a korábban közöltnél 15 ezerrel több állás szűnt meg, így áprilisban összesen 28 ezerrel csökkent a foglalkoztatottság. Májusban immár ötödik egymást követő hónapja zsugorodott a munkaerőpiac, az állástalanok aránya egyetlen hónap alatt 0,5 százalékponttal nőtt, amire 22 éve nem volt példa. A most regisztrált 5,5 százalékos ráta 2004 novembere óta a legmagasabb, és az elemzők, akik csak 5,1 százalékra számítottak, főként azzal magyarázzák a kiugró adatot, hogy a vakációjukat megkezdő diákok növelték az állást keresők táborát. A bejelentés nyomán gyengült a dollár, és estek a tőzsdeindexek New Yorkban, mivel az adatok azt jelzik, hogy egyelőre folytatódik a gazdaság mélyrepülése. Ben Bernanke, a Fed elnöke már a múlt héten figyelmeztetett, hogy a munkanélküliség növekedésére kell számítani, de közölte, hogy az inflációs veszély erősödése miatt nem szándékoznak tovább csökkenteni a kamatot. Barack Obama, a Demokrata Párt valószínű elnökjelöltje az adatokra reagálva aggasztónak nevezte a munkanélküliség megugrását és újból adócsökkentést javasolt a középosztálybeli munkavállalók számára. John McCain republikánus jelölt ismét sürgette, hogy fogadjanak el törvényt a jelzáloghitelek törlesztésére képtelen adósok megsegítésére. A munkanélküliség megugrása miatt az elemzők egy része ismét a recesszió jeleiről kezdett beszélni, miután a hivatalos meghatározás szerint a foglalkoztatás tartós csökkenése is ennek ismérvei közé tartozik. Az év első öt hónapjában 324 ezer állás szűnt meg, miközben tavaly még havonta átlag 91 ezer munkahely keletkezett. A munkaerőpiac zsugorodása láttán egyre többen kételkednek abban, hogy az év második felében megkezdődik a fellendülés az USA-ban.