A fejlett országoknak az élelmiszerválság megoldása érdekében növelniük kell a szegényebb országoknak nyújtott agrártámogatásokat, amelyek immár két évtizede csökkennek - szólítottak fel az ENSZ vezetői a harminc ország államfőinek, illetve kormánypolitikusainak részvételével zajló római világélelmezési csúcskonferencián. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár megnyitóbeszédében intézkedéseket sürgetett annak érdekében, hogy 2030-ig 50 százalékkal növeljék a globális élelmiszer-termelést, és felszólította a fejlett országokat, hogy mielőbb vessenek véget a mezőgazdasági ártámogatásoknak, az agráradóknak és az exporttilalmaknak. Tavaly a washingtoni kormányzat 13,4 milliárd dollárral, az EU mintegy 42 milliárd euróval (65 milliárd dollár) támogatta termelőit. Szakértők szerint ösztönözni kell az agrártermelést a fejlődő országokban, ehhez azonban pénzbeli támogatásra is szükség van.
Az adatok szerint jelenleg mintegy 860 millió ember éhezik a világon. Az élelmiszerárak 60 százalékkal emelkedtek 2007 eleje óta, ami élelmiszer-lázadáshoz vezetett több mint 30 országban, főként olyanokban, amelyek erősen importfüggőek. A fejlődő országoknak nyújtott támogatások teljes összege tavaly reálértékben 8,4 százalékkal, 103,7 milliárd dollárra csökkent, és a támogatásokon belül mind kevesebb jut agrárcélokra. Míg az 1980-as évek elején 17 százalék volt ez az arány, 2006-ban már csak 3 százalék. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), amely a konferenciát is szervezte, korábban arra szólított fel, hogy a fejlett országok állítsanak fel 1,7 milliárd dolláros alapot a termelés növeléséhez szükséges források előteremtésére. Jacques Diouf, a FAO vezérigazgatója szerint évi 30 milliárd dollár beruházásra lenne szükség az élelmiszer-termelés növelésére. A gazdagabb országok tavaly 6,3 milliárd dollár rendkívüli támogatást ígértek. A brit kormány most 894 millió dollárt ajánlott fel. Silvio Berlusconi olasz kormányfő azt javasolta, hogy a támogatásokat ne számítsák bele az uniós országok költségvetési mérlegébe.
Gáti Tibor