Gáti Tibor

Csúcson az infláció az eurózónában

A májusi 3,7 százalék után meglepetésre 4,0 százalékra - eddig példátlanul magasra - ugrott az infláció júniusban az eurózónában az Eurostat előzetes adatai szerint. Az elemzők csak 3,9 százalékra számítottak. A pénzromlás üteme egyre jobban meghaladja az Európai Központi Bank (ECB) 2 százalékos középtávú célkitűzését, és egy újabb lélektani határt is átlépett, így már szinte biztosra vehető, hogy a bank a héten 25 bázisponttal, 4,25 százalékra emeli az irányadó kamatot. Németországban rekordmagasságba, 3,4 százalékra emelkedett a harmonizált infláció az előzetes adatok szerint. Az ECB alapvető dilemmáját az okozza, hogy eközben a gazdaság mindinkább a lehűlés jeleit mutatja. A piac várakozásait mutatja, hogy a határidős kamatkontraktusok tovább emelkedtek és a rövid lejáratú kötvények hozama is nőtt. Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke viszonylag egyértelműen jelezte korábban, hogy szigorítás várható, és a szakértők között is csak abban van vita, hogy egyszer vagy többször emel-e a bank. A döntést kísérő közlemény ugyan a további kamatemelés lehetőségére is utal majd, de ez nem fog bekövetkezni - vélekedett a Citigroup elemzője. Az infláció fő hajtóereje továbbra is az olaj, az élelmiszerek és más nyersanyagok drágulása. Az amerikai könnyűolaj hordónkénti ára tegnap már 143 dollár fölé emelkedett, ez a duplája az egy évvel korábbinak. A világ nagy vegyipari vállalatai, köztük a Dow Chemical Co. amerikai óriáscég és a német BASF 20-25 százalékkal emelték termékeik árát energiaköltségeik növekedése miatt. A hosszabb lejáratú állampapírok hozamának alakulása alapján ítélve a befektetők már nem számítanak arra, hogy belátható idén belül enyhül az infláció. A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) jelentése, amelyet az éves bázeli közgyűlés alkalmából tegnap tettek közzé, kamatemelésre szólítja fel a világ jegybankjait a növekvő inflációs veszély miatt. A tanácskozáson részt vevő jegybankárok, köztük Trichet és Ben Bernanke, a Fed elnöke, tisztában vannak azzal, hogy ez hozzájárul a gazdaság további lassulásához, de nem látnak más lehetőséget. A jelentés szerint emellett nem zárható ki, hogy tovább gyorsul a dollár gyengülése, mivel a befektetők az amerikai értékpapírok árfolyamának esése és az USA folyó fizetési mérleghiányának növekedése miatt szabadulni akarnak az amerikai fizetőeszköztől.

Tarolnak idén az olajcégek

Idén is az Exxon Mobil vezeti a Financial Times globális listáját, amely a világ 500 legnagyobb vállalatát rangsorolja a március 31-én regisztrált piaci érték alapján. (Ebből következően csak tőzsdei cégek szerepelnek a listán.) A második helyre a PetroChina jött föl idén, megelőzve a General Electricet. Az idei, immár tizenkettedik éves lista legfőbb jellemzője az olajcégek felemelkedése és a bankok háttérbe szorulása. Tavaly óta 11 bank szorult le a listáról és öt olajcég került be. Az első öt vállalat között három olaj- és gáztermelő található. Továbbra is az egyesült államokbeli cégek vannak a legtöbben a listán, de a kínai vállalatok száma nőtt a legjobban: nyolcról 25-re, őket az orosz és az indiai vállalatok követik a számbeli gyarapodást tekintve. Ami az egyes szektorokat illeti, az autóiparban az első két helyen a japán Toyota és a német Volkswagen áll, a három nagy amerikai gyártó nem szerepel az ötszázas listán. A bankszektorban a kínai Industrial & Commercial Bank of China, az életbiztosítók közül a China Life Insurance áll az első helyen (a holland ING a második). Az elektromos cégek közül a francia EdF az aranyérmes 159 milliárd dollárral, az elektronikában a német Siemens a legnagyobb 99 milliárddal. A gáz-, víz és egyéb közműcégek között a német E.On vezet, amely a globális listán a 41. helyen áll 124 milliárd dollárral. A vezetékes távközlési cégek listáját az amerikai AT&T, a mobilszolgáltatókét a China Mobile vezeti. A szoftvercégek között a Microsoft, a hardvercégek között a Cisco az első. A kiskereskedelmi láncok közül az amerikai Wal-Mart áll az élen 210 milliárddal, amivel a 11. helyet foglalja el. Az acél- és fémiparban a Franciaországban bejegyzett ArcelorMittal az első és az orosz Norilszk Nyikkel a második 119, illetve 54 milliárddal.

Magyarország nem vesztett uniós forrást

Az uniós források jobb felhasználását sürgette Dalia Grybauskaite költségvetési biztos az EU tavalyi büdzséjéről készült jelentés ismertetésekor. A tagállamok tavaly 227 millió eurót vesztettek el végleg azzal, hogy nem költötték el a 2000-2006-os költségvetési időszakban rendelkezésükre bocsátott összeget. A szabályok szerint két éven belül fel kell használni az adott évben folyósított pénzt, különben elvész. A tizenöt régi tagállam közül csak Írország és Finnország nem vesztett pénzt, a 2004 után csatlakozottak közül viszont csak két ország vesztett: Szlovénia és Szlovákia (0,2, illetve 1,4 millió eurót). Magyarország a 2004 és 2006 között rendelkezésre álló felzárkóztatási támogatások 67 százalékát, a strukturális támogatások mintegy 92 százalékát használta föl ez év közepéig, de még a többihez is hozzájuthat. A huszonhét tagállam tavaly összesen 114 milliárd eurót költött el, ebből 44 milliárd jutott a gazdasági növekedés támogatására, ami már meghaladja a mezőgazdasági támogatásokra kifizetett 43 milliárdot. Négy nagy uniós ország - Franciaország, Spanyolország, Németország és Olaszország - a teljes összeg több mint felét kapta, közülük Franciaország a legnagyobbat: 13,9 milliárd eurót. Az új tagállamok részaránya ugyanakkor növekvőben van: míg 2006-ban a büdzsé 12,9 százaléka, 2007-ben 17 százaléka, azaz az egy évvel korábbinál 5,5 milliárddal több jutott rájuk. Magyarország tavaly 2,4 milliárd euró támogatást kapott. Az újak közül Lengyelországnak jutott a legtöbb forrás, 7,8 milliárd euró, ami a teljes költségvetés 7,4 százaléka.

Tartott a Fed

Az USA jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) tegnap a várakozásoknak megfelelően érintetlenül hagyta az irányadó kamatot, amely a sorozatos enyhítések eredményeképpen tavaly szeptember óta 325 bázisponttal csökkent és jelenleg 2 százalékon áll. A nyíltpiaci bizottság (FOMC) kétnapos ülése után kiadott közlemény leszögezi, hogy továbbra is jelentős a gazdaság lassulásának kockázata, de a legnagyobb veszélyt most már az infláció erősödése jelenti. Ez elmozdulást jelez a Fed által eddig folytatott monetáris politikában és arra utal, hogy ha nem is a közeljövőben, de előbb-utóbb kamatemelés várható.

Tartott a Fed

A legnagyobb veszélyt az infláció jelenti.

Hétszeres különbség a tagállamok között

A múlt évre vonatkozó előzetes adatok alapján hétszeres különbség mutatkozik a 27 tagállam között a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP tekintetében. Míg a leggazdagabb uniós tagállam, Luxemburg az EU-átlag 276 százalékán áll, Bulgáriában ez a mutató mindössze 38 százalék. A lisszaboni szerződést leszavazó Írország jelentős részben az uniós forrásoknak köszönheti második helyét. A közép- és kelet-európai országok mindegyike elmarad az uniós átlagtól ebben a tekintetben, de Csehország és Szlovénia megelőzi Máltát és Portugáliát. Magyarország az uniós átlag 63 százalékán állt tavaly Észtország és Szlovákia mögött. Helyzete nem változott 2006-hoz képest, bár akkor még az átlag 65 százalékán állt és megelőzte Szlovákiát. Luxemburg mellett Írország, Hollandia, Ausztria, Svédország és Dánia a leggazdagabb. Bulgária mellett Románia a legszegényebb. E két ország elmarad az EU-ba törekvő Törökországtól is, amely 42 százalékon áll. Horvátország a maga 55 százalékával Lengyelországot is megelőzi.

Milliárdos adócsalások az amerikai egészségügyben

Jelentős adócsalást állapított meg az amerikai törvényhozás számvevőhivatala az idősek és munkaképtelenek egészségügyi biztosítását szolgáló Medicare által fizetett orvosok és egészségügyi intézmények részéről. A vizsgálat eredménye szerint az érintett kórházak, idősotthonok, illetve mintegy 27 ezer orvos több mint 2 milliárd dollár adót, illetve társadalombiztosítási járulékot nem fizetett be 2006-ban. A tényleges összeg ennél valójában lényegesen nagyobb lehet, mivel csak azokat az intézményeket vizsgálták, amelyek adó-visszatérítést kértek. Ez már a harmadik vizsgálat, amit a hivatal ez ügyben végzett. A tavalyi ellenőrzés szerint 2005 szeptemberében 21 ezer Medicare-orvos és számos járóbeteg-ellátó intézmény egymilliárd dollár adóhátralékban volt. A másik szövetségi program, a szegények biztosításáért felelős Medicaid által finanszírozott egészségügyi ellátó intézmények 2006 szeptemberében több mint egymilliárd dolláros adóhátralékot halmoztak fel. A szenátus már régóta sürgeti a Medicare és a Medicaid központi szerveit, hogy - élve a törvényi lehetőségekkel - hatalmazzák fel a szövetségi adóhivatalt arra, hogy leállíthassa az adóhátralékban lévő egészségügyi ellátók teljes állami finanszírozását, ahogy ezt más állami hivatalok esetében már megtették. A Medicare vezetői a történtek nyomán közölték: októbertől megszigorítják az ellenőrzést és megosztják a ki- és befizetéssekkel kapcsolatos adatokat az adóhivatallal és a pénzügyminisztériummal.

Ellenállóbbá tenné a svájci bankokat a jegybank

A svájci jegybank (SNB) azt ajánlja az ország két vezető pénzintézetének, a UBS-nek és a Credit Suisse-nek, hogy a saját tőke idegen tőkéhez viszonyított arányának növelésével, a tartalékráta emelésével és egyéb intézkedésekkel tegyék magukat ellenállóbbá a svájci bankrendszer rendíthetetlenségébe vetett hitet rongáló jelzáloghitel-válság megismétlődésével szemben. A svájci bankfelügyelet már korábban javasolta a befektetési bankok tőkemegfelelési mutatójának emelését. Az egyes bankok által képzendő kötelező tartalék jelenleg a befektetések kockázatosságának fokától függ. Az SNB azonban most el akarja törölni a szabályt, ami lehetővé teszi, hogy a "biztos" befektetések után kevesebb tőketartalékot kell képezni, miután a mostani válság éppen amiatt tört ki, hogy a biztosnak tűnő eszközök eladhatatlanoknak bizonyultak. A saját tőke arányának növelésével arra kívánja kényszeríteni a bankokat, hogy az eddiginél nagyobb tartalékot képezzenek a kockázatok fedezésére. Svájc nehezen tudja kiheverni a sokkot, amit az okozott, hogy a korábban a bankrendszer legfontosabb erődítményének számító UBS 37 milliárd dollárt volt kénytelen leírni, kétszer akkorát, mint brit riválisa, a Royal Bank of Scotland. A UBS a legnagyobb európai vesztese az USA-ban kitört válságnak, ráadásul a jelek szerint milliárdos ügyfelei kezdenek idegesek lenni: a bank vagyonkezelői üzletágába az idei első negyedévben alig fektettek be, márpedig az ország gazdasága jelentős mértékben arra épül, hogy a világ leggazdagabb emberei ide menekítik pénzüket, kihasználva a szigorú banktitokszabályokat.

Közel kétszeresére nő az orosz minimálbér

Az orosz törvényhozás felsőháza, a szövetségi tanács jóváhagyta a törvénymódosítást, amelynek értelmében jövő januártól 1,88-szorosára, azaz 2300-ról 4300 rubelre (28 780 forint) emelik a minimálbért. A kormány azt tervezi, hogy 2011-ig az akkori létminimumra, 5238 rubelre nő a minimálbér. A kormány erre az évre 16 milliárd, 2009-re 40 milliárd és 2010-re 53 milliárd rubelt különít el a 2008-2010-es szövetségi költségvetésből ennek finanszírozására - közölte Alekszej Kudrin pénzügyminiszter. Vlagyimir Putyin miniszterelnök már korábban kijelentette: az infláció gyorsulására adott válaszként emelni kell a béreket, hogy valamelyest lépést tartsanak a létfenntartási költségek növekedésével. A béremelés azonban csak fokozza az inflációt, és most már az orosz jegybank is kénytelen volt elismerni, hogy a korábbi 10,5 százalékos célkitűzéssel szemben már 12 százalék körüli áremelkedésre számít idén. A pénzügyi tárca azonban egyelőre kitart a 10,5 százalék mellett és megpróbál intézkedéseket hozni a pénzromlás ütemének lassítása érdekében, egyebek között a belföldi kereslet korlátozásának lehetőségeit vizsgálva. Ez része a tervek szerint június 25-éig nyilvánosságra kerülő antiinflációs programnak is, amit egy kormánybizottság készít. Jelenleg 8 százalékos gazdasági növekedés mellett 15 százalékkal emelkedik a kereslet, de Kudrin szerint azt kell elérni, hogy a kereslet bővülése csak kismértékben múlja felül a gazdasági növekedés ütemét. A pénzügyminiszter már korábban közölte, hogy akár a gazdasági növekedés lassulása árán is készek megfékezni az inflációt. A program másik eleme, hogy a jelenlegi árfolyam-célkitűzésről fokozatosan átállnak az inflációs cél megjelölésére - közölte a pénzügyminiszter.